Hirdetés

Évadkritika: Star Wars - Lázadók - 2. évad

|

Az Erő ha nem is járja át minden porcikáját a Star Wars Lázadóknak, kellemes kikapcsolódás tud lenni, nem csak a kicsiknek.

Hirdetés

Miután a Disney felvásárolta a Lucasfilm-et, a Klónok Háborúja sorozatra is várt egy gyors kasza, de legalább sikerült úgy ahogy lezárni, noha érezhetően a készítők hosszabb távra terveztek. Rögtön az elején bevallom: nem néztem a sorozatot, azután sem, hogy rendre jöttek a hírek, hogy az évadok előrehaladtával nagyon szépen kiforrta magát a széria és ezt a pár elcsípett rész a tévében csak aláhúzta, mégsem éreztem késztetést arra, hogy nekiveselkedjek. Nem is elsősorban az otrombán megrajzolt figurák miatt, hanem mert az előzménytrilógia számos hibáját át- és kiemelte. A sokszor túltolt burleszk humor, a nehezen szerethető karakterek, vagy az egész mögött meghúzódó érdektelen konfliktus, amiben a legtöbb szereplőnek tudtuk a sorsát, így a feszültség is odaveszett, hiába volt érdekes, ahogy a galaxis világa kibővült, vagy rávilágítottak arra, hogy a háborúban gyakran elmosódtak a határok a jó és a rossz között. Éppen ezért nem sok jót néztem ki a Star Wars - Lázadókból sem, mégis egy kisebb fajta kellemes csalódás lett a vége.

Hirdetés

Azt viszont szögezzük le, hogy a Klónok háborújához hasonlóan ez is a kicsiket célozza meg elsősorban, az első évad kezdeti epizódjaiban rendre visszaköszöntek az előd fent említett hibái, kivéve egyet: szerethetőek voltak a karakterei (szigorúan egy animációs sorozat szintjén). Azzal, hogy a Lázadók egy kis csapatra, a Szellem nevezetű hajó tagjaira koncentrált máris közelebb hozta a nézőhöz a karaktereket (plusz szebben vannak megrajzolva), és mivel egyikük sem szerepelt (eddig) a filmekben, sorsuk is kétségessé vált, így volt kiért izgulni, hála a klasszikus trilógia karakterisztikájának: a Han Solo aspiráns itt egy egykori jedi, Kanan Jarrus (eredeti megszólaltatója az egykori tinilányok kedvence, Freddy Prince Jr.), ott van az eredeti Csubakka tervek alapján megalkotott lasath Zeb, a Twilek pilóta, Hera, az egykori mandalori Sabine, valamint kapunk asztrodroidot is, név szerint Choppert, akikhez a sorozat elején csatlakozott az árva, de talpraesett, az Erő iránt különösen fogékony utcagyerek Ezra Bridger. Kalandjaik 5 évvel az Egy új remény kezdete előtt vették kezdetüket és a mindössze 13 részes első évad a kezdeti gyermekies megközelítés után a második félidőre határozottan magára talált, egyre inkább elhagyva a szimpla partizánakciókat és Tarkin Nagy Moff beemelésével, valamint Ezra elmélyülésével a jedi tanokban egy kifejezetten izgalmas és lendületes évadfinálé volt a nézők jutalma, melynek végén nem csak A klónok háborúja egyik ikonikus alakja tért vissza, hanem maga Darth Vader is beköszönt. Ezek után kíváncsi voltam, hogy az immár 20 részesre bővült második szezonban mit tudnak felmutatni a készítők.

Az egyik félelmem sajnos beigazolódott, hogy a megnövekedett epizód szám még több töltelékrészt vont magával. A B-szárnyú kaland, vagy az incidens az "űrbálnákkal" ugyan nem olyan bántóan gyermetegek, mint az első évad gyümölcshajkurászása, mégis teljesen feleslegesek, ahogy A klónok háborúja bizonyos karaktereinek vissza hozatala sem sikerült maradéktalanul. Rex üde színfoltja a szezonnak, ahogy arra is rávilágit humorosan, hogy miért is céloznak rosszul a rohamosztagosok, de a nagy dérrel-dúrral beharangozott Ahsoka és legfőképp Vader az évad jó részében a partvonalon marad, hogy aztán lezárják(?) az egykori mester-tanítvány viszonyt, miközben ismét előrángatják a készítők a kalapból Darth Mault, aki továbbra sem tudnak a sírban tartani, de legalább nem lövik el azt a fanservice-t, hogy összeengedik őket. A sorozat olcsósága továbbra is szembeötlő és egyértelműen meglátszik mind az animáción, mind a történetvezetésen, hogy feleannyi ember dolgozott rajta, mint az elődön annak idején, de legalábba fő karakterek arca elhagyta a darabos ábrázolást. A Lázadás lángra lobbantása és Lothal elhagyása sem hozott magával érdemi változást és inkább csak a hátteret cserélték ki a szereplők mögött. Most már ugyan nagyobbak az akciók és a tétek, a birodalmiak továbbra is töketlenek, ami sokszor felveti, hogy hogyan voltak képesek ennyi ideig uralni a galaxist, Inkvizítorokból pedig többet kapunk, akik közel sem annyira karakteresek, mint elődjük.

Mégis azon kaptam magam részről részre, hogy érdekel, hogy mi van ezekkel a figurákkal. Kanan kényszerű tanítóvá válása és a félelme, hogy a háborúban való részvételével csak megismétli a jedik korábbi hibáit máris ad neki egy kellően tragikus ízt, és Ezra családi szálára is pont kerül, méghozzá meglepően finoman. A többieknek is legalább jut egy olyan epizód, amelyben múltjuk és az abból eredő sebeik felszínre kerülnek, Zeb és Callus epizódja például nagyon szépen rávilágít arra, hogy a becsületkódex mindkét oldalon megvan, mégis tragédiákhoz és fájdalomhoz vezethet az ahhoz való ragaszkodás, de  Kanan és Ezra inkább testvér, semmint mester-tanítvány viszonya egyszerre eleveníti fel a keserű múltat és tekint a bizonytalan jövőbe. Amikor pedig a sorozat elhagyja a töltelékepizódokat, akkor valóban remek kalandokkal tud szolgálni. A visszatérés a Jedi templomba simán az évad egyik legjobbja, a szezonnyitó is egészen parádés, a Malachoron játszódó drámai finálé pedig ismét új, sokkalta sötétebb helyzetet teremt a szereplők számára.

Az eddigi két évad hangulatában egész jól rímel a klasszikus trilógia első két epizódjára. Az Egy új reményhez hasonlóan a Lázadóknak ott is sikerül egy váratlan csapást mérni a végén a Birodalomra, bebizonyítva nekik, hogy nem érdemes alábecsülni őket, miközben ráeszméltek önnön erejükre, míg a helyenként koszosabb, drámaibb kimenetelű második szezon A birodalom visszavágot tükrözi. Persze - tegyük hozzá gyorsan - továbbra is gyerekköntösben, hiába kezdenek el hullani a szereplők sokkalta szisztematikusabban merényletek vagy könyörtelen gyilkosságok által, ami egy Disney mese sorozattól igencsak merész. A kérdés az, hogy a harmadik - állítólag utolsó - évad A jedi visszatér könnyedebb kifutását, vagy A sithek bosszúja éjsötét tónusát választja majd, de ha az utolsó képsorokból indulunk ki és abból, hogy okkal nem találkoztunk ezekkel a szereplőkkel a kánon későbbi fejezeteiben, akkor talán az Erő animációs fronton is a Star Warsszal lesz. 

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.