A valóság által ihletett történetünk egyik "hőse" David Packouz (Miles Teller), aki masszőrként tengette mindennapjait, ám jött a hatalmas hír: barátnője gyereket vár. Az öröm mellett David első gondolata az volt, hogy hogyan fogja megteremteni a stabil hátteret leendő családja számára. Ekkor jött képbe gyerekkori barátja, Efraim Diveroli, aki nem mindennapi állást tudhatott magáénak. Önmaga főnöke egy olyan (eleinte) maszek cégnél, ami többek között az Egyesült Államok hadserege számára ad el katonai felszereléseket. Mindez sokkal bonyolultabb és izgalmasabb, mint ahogy az elsőre hangzik. Ebbe az üzletbe száll be Dave is, majd Efraim-mal közösen egészen elképesztő melókban fognak részt venni, aminek ha csak a fele is igaz volt, akkor kész őrültség ez a világ.
Nem köntörfalazok, nem tudom hány éve élveztem és szórakoztam ilyen jól egy alapvetően vígjátéknak címkézett filmen, mint a Haverok fegyverben-en. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a Todd Phillips (Másnaposok széria) által rendezett film a trendekkel szakítva nem csak egy idióta, majomkodó "vígjáték" akart lenni, ami nem képes másra, mint szánalmas és totál infantilis dugós poénokat lődözni másodpercenként, mindezeket mindenfajta kohézióra fittyet hányva egymást követő gag-ekbe rendezni. A Haverok fegyverben fogott egy számomra eddig teljesen ismeretlen témát, amihez írtak egy remekül működő forgatókönyvet, kiegészítve mindezt Hill és Teller közel hibátlan alakításával.
Phillips filmje viszonylag lassan építkezik, ám mikor felbukkan az a bizonyos Efraim Diveroli, akkor mintha kieresztették volna a vadat. Tudom, hogy Jonah Hill az egyik legmegosztóbb színész manapság, én viszont már a Moneyball óta imádom. Ennek az embernek karaktere van a vásznon, és nem csak arra épít, hogy "én vicces vagyok, mert kövér vagyok", hanem pont ellenkezőleg. Az én szememben pont, hogy megcáfolja, a mondjuk Melissa McCarthy, vagy éppen Rebel Wilson által felállított ostoba kövér-sztereotípiákat. Efraim karaktere egyszerre komikus, olykor nevetséges, de ha kell, félelmetesen kimért is. Tény, a karaktere nem most született az elmúlt, durván százévnyi filmtörténet során: Diveroli a főkeselyű, aki mindenféle etikettre, vagy normára magasról téve megcélozza a tonnányi pénzt, majd magát az amerikai álmot.
Miles Teller-rel kapcsolatban voltak kétségeim, hogy vajon mennyire lesz halvány Hill karakteressége mellett, de kellemesen csalódtam. A feltörekvő színész teljesen hitelesen hozza karakterét, Efraim tanoncaként mi is belelátunk abba valamelyest, hogy a film elmondása szerint hogyan működhetett, vagy talán működik máig ez az egészen szürreális fegyverkereskedői meló. A feljebbjutás reményében a srácok olyan helyeken kötnek ki, mint az amerikai filmek által mostanában igen közkedvelt Albánia, vagy éppen Irak. Ebből gyakorlatilag következik, hogy a filmben bizony lesz akció is, de azért közel sem abban a mennyiségben, mint az az előzetes alapján sejthető volt. Ez viszont a legkevésbé sem ront az összképen, sőt: a jeleneteknek súlya van, nem pedig csak egy tucat-gag hatását keltik. A poénok pedig gyakorlatilag 100%-ban ülnek, olykor már a könnyem is kicsordult a páros hülyeségein vagy Efraim valamelyik teljesen váratlan odaszólásán. Nem voltak feleslegesen túltolt, több perces káromkodások, elnyújtott poéntalan poénok. A Haverok fegyverben nem a marhulással akarta eladni magát és a sztoriját, hanem a marhulással dobta fel néha-néha az amúgy olykor meglehetősen drámai alapot.
Mondanám, hogy Todd Phillips újabb vígjátéka nem váltja meg a világot, de basszus, majdnem. Való igaz, a Haverok fegyverben hajlamos visszább venni a tempóból, és a befejezés a kelleténél szerintem sokkal visszafogottabbra sikeredett. A film végig lebilincselt, az Irakon átautózós jelenet az egyik legjobban megírt volt, amit ilyen típusú filmben láttam, Efraim és Dave karakterei pedig egyaránt fejlődtek, vagy inkább feltárultak a szemeink előtt, ez pedig már több, amit a műfajtársak többsége nyújtott az elmúlt években (évtized?). Az egyetlen negatív utóérzetem az, hogy nincs meg egy csúcspont bennem a filmmel kapcsolatban, a lezárás egyszerűen túl életszerűre sikeredett a maga lassuló, beletörődő finisével, ami egy alapvetően komikus, egyértelműen a szórakoztatást megcélzó film esetében kissé identitását tévesztette számomra.
A lényeg viszont az, hogy aki hozzám hasonlóan már gyomorgörcsöt kap az olyan vígjáték előzetesektől, amiben a poénok nagy része aköré épülnek, hogy valaki meleg, színes bőrű vagy kövér, az most azonnal üljön be a Haverok fegyverben-re. Pörgős, izgalmas, okosan megírt film, amit Jonah Hill és Miles Teller teljes magabiztossággal vinne el a hátán, ha szükség lenne rá. Todd Phillips tényleg érti a dolgát.
Értékelés: 85%
Kiknek ajánljuk?
- Mindenkinek, akik vágynak egy ütős nyári szórakozásra.
- Kell ennél több?
Kiknek nem ajánljuk?
- Azoknak, akik eddig sem kedvelték Jonah Hill stílusát, mert ez nagy valószínűséggel most sem változna.
- Azoknak, akik egy poénokkal szétáztatott filmet várnak, mert itt a minőség előbbre való mint a mennyiség.