Jégkorszak: A nagy bumm – Kritika

|

A jégkorszak mostanra egyértelműen megolvadt, de az ötödik részre nem csak a jégtakaró, hanem a szív is odaveszett.

2002-ben, amikor Motkány a kis makkjával beugrált a vásznakra senki sem gondolta - a legkevésbé talán pont a 20th Century Fox fejesei - hogy egy több, mint egy évtizeddel később is életképes franchise lapul a kezükben, amelyhez a kisgyermekes családok időről időre örömmel térhetnek vissza. Hollywood azonban jó szokásához híven addig facsarta a szériát, ameddig pénzt látott benne, és egyértelműen most érkeztünk el az utolsó cseppekhez.

Hirdetés

A jobbára Chris Wedge és Chris Meledandri által gondozott Jégkorszak az elmúlt évtizedben szerencsére nem engedett ki olyan látványosan, mint tette azt a zöld ogre két rész után, hanem epizódról epizódra éppen csak annyit veszített a bájából, hogy az még ne menjen a szerethetőség rovására. Sid, Manny, Diego és a többiek személyes kis problémái a (nem túl acélos) történet szerves részét képezték, és ha csak átmenetileg is, de képesek voltak szívhez szóló pillanatokat okozni. Ez jobbára Mannyra volt igaz (főleg az első két ízben), de Sid családalapítási tervei a harmadikban is kellően bájosak voltak.

A legfőbb probléma A nagy bummal az, hogy mostanra már lényegében a történet is elfogyott, csupán egy kihagyhatatlan alapkoncepció maradt, amire hol kínos, hol pedig éppenhogy megmosolyogtató helyzetkomikumokat pakoltak a készítők. A karakterek szerethető dilettantizmusából jóformán csak az utóbbi maradt, ami különösen a harmadik rész sztárja, Buck esetében zavaró, de alapvetően öt rész alatt annyira duzzadt a kezdeti, imádni való kis trió kis csapata, hogy nem marad mindenkire elég idő, így a konfliktusaik elsikkadnak és teljesen súlytalanokká válnak.

Ami viszont megadatik, azt jobbára a túltolt jópofizás, valamint a hasra esős poénok teszik ki, amelyekből több van ebben a részben, mint az előzőekben együttvéve. Hiányzik a frissesség, a kevés új karakter nem elég emlékezetes (habár a jóravaló ragadozó madárban lenne potenciál), a régiek ugyanazokat a köröket futják, Motkány szerencsétlenkedései azzal a kis makkal pedig most váltak végérvényesen kínossá (habár a gravitációs megpróbáltatásai valóban viccesek és groteszkek), ha ez eddig nem történt volna meg.

Hogy mindezek ellenére miért nem (teljesen vállalhatatlan) a Jégkorszak, az jobbára az elődök érdeme, amelyek örökségéből jobb pillanataiban ügyesen megél. A kicsik a folyamatos burleszk poénokon még jókat fognak derülni, amelyekhez alkalomadtán idősebb kísérőik is becsatlakoznak, de ez a franchise további életben maradásához már édeskevés. Ha jönni fog egy hatodik rész - aminek nem kellene, de a bevételek okán vélhetően úgyis fog - az már csak akkor lenne érdekes, ha az ősállatok legközelebb már egy múzeum preparátorasztalára kerülnének. Pont úgy, ahogy előbb-utóbb ez a franchise is fog.  

Értékelés: 65%

Kiknek ajánljuk?

Nagycsaládosoknak!

A korábbi filmek elkötelezett rajongóinak!

Kiknek nem ajánljuk?

Akik szerint Motkány már rég nem vicces.

Akik szerint a harmadik résznél meg kellett volna állni.    

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.