Idővel az ember megszokja. Elfogadja azt, hogy egyszerűen más idők járnak, mint régen. Nem ugyanazok a trendek az uralkodók és nem ugyanazok az értékrendszerek már. Képtelenség filmbe úgy belevinni egy szintizenét, hogy az embernek ne ugorjon be az, hogy "hommage", hogy ne vegye tisztelgésnek mondjuk a nyolcvanas évek előtt. Nem lehet úgy véres akciófilmet csinálni, hogy ne mondjuk rá azt, hogy "Ez olyan, mint amilyen a hetvenes-nyolcvanas években volt. Ma már ilyet nem csinálnak, és de mégis, nézd! Történnek csodák!" Most leginkább az amerikai akciófilmekről beszélek, hiszen míg Gareth Evans Jakarta területén igazi, jóvágású, old-school, über-brutál vérfürdőt rendezett kétszer is (The Raid 1-2), addig Hollywood-ban valami bűzlik, túlértékelik a korhatárbesorolás és a bevétel kapcsolatát. Nem kéne, de ez van, mi gyarló, halandó emberek ez ellen nem sokat tehetünk. Maximum annyit, hogy ha véletlenül készítenek egy R-es filmet, akkor arra elmegyünk tömegesen, hogy bizonyítsuk: van rá kereslet. Ha a komédiákat nézzük, akkor érezhetően ez a helyzet, a korhatáros poénkodásoknak nagy keletje van, jó kérdés, hogy ugyanígy miért nem tudnak gondolkodni az akciófilmeket illetően.
Az, hogy Stallone kis dédelgetett franchise-a, a Feláldozhatók harmadik része nemrégiben hivatalosan is PG-13 besorolást kapott szimplán és egyszerűen financiális okokra vezethető vissza, ez annyira világos, mint a nap. Maga Stallone sem rejtette véka alá ezeket a dolgokat, amikor Cannes-ban az egész bandával a háta mögött bejelentette, hogy ezúttal a vér nem fog fröcsögni, mondván, így még több embert tudnak megszólítani, még több embert tudnak magukhoz édesgetni. Ergó, a fiatalokat is be tudják csalni a moziba (hülye logika, ha engem kérdeztek, hiszen egy fiatal krapeknak inkább az a vonzó, ha egy film jó véres, bár tény, hogy akkor lehet nem engedik be a moziba, ha nagyon szigorúak ott), szóval több bevételre számítanak. Kész. Korrekt. Oké, Sly. Gratulálok. Magadra haragítottad a fél internetet azzal, hogy egy all-star akciófilmet nem olyan véresre és erőszakosra csinálsz, mint amilyennek mindenki elképzelte, és mint amilyennek normális esetben, egy ideális világban lennie kéne.
És most nézzünk meg egy jelenetet a The Expendables második részéből:
A feladat: gondolkozzunk el azon, hogy vajon melyik az a jelenet, ami kevésbé lenne működőképes funkcióját tekintve akkor, ha újraforgatnák a PG-13 szellemében kevesebb vérrel és agresszivitással. Tisztában vagyok azzal, hogy elég sarkalatos példa, de úgy gondolom, hogy szemléletes. Míg a Rambo abszolút elvesztené minden erejét és általában a lényegét azzal, ha vizeznék, addig a The Expendables 2 nem változna túl sokat. Vegyük ki a CG-vért és máris megkapjuk az alacsonyabb korhatárt. Erőszakos, de nem olyan értelemben erőszakos, mint a Rambo. Emberek halnak meg, de annyi súlya van a halálnak, mint - teszem azt - egy Transformers-filmben. Nem érezzük azt az intenzitást, nem sugárzik át az agresszió, az egészet áthatja egyfajta irónia, összekacsintás, rajzfilmszerű báj, ami megakadályozza azt, hogy mondjuk érezzük a lelkünkben az erőszak hatását. Lepereg rólunk, nem úgy, mint a Rambóban látott mészárlás, aminek sokkal több jelentősége van és nagyobb ereje. Nem is értem ezek után azt a felháborodást, amit kiváltott ez az egész, hogy nem lesz R a harmadik. Könyörgök emberek, két film után nem tudjátok belátni azt, hogy ha továbbra is ilyen szinten űznék ezt a korhatároskodást, akkor az egésznek nincs értelme? Neccesebb aspektusnak tartom ezen filmeket illetően a sztorit és magát a forgatókönyvet. Legyen egy koherens script, legyen karakterük a szereplőknek és köztük legyen kémia, lássuk együtt dolgozni a csapatot és mindenki kapja meg az őt illető reflektorfényt (rég láttunk, Mr. Snipes!), valamint az operatőr tartsa az akciótól tisztes távolságban a kameráját. Ezek azok a dolgok, amelyek leginkább számítanak. Nem az, hogy mennyi számítógép által generált vércsepp van a vásznon. Elvégre Rated R volt a Die Hard ötödik része és mégis egy rakás szar lett. Ez nem elég lecke?
Tekintetünket fordítsuk egy pillanatra az egyik legfeltörekvőbb és az idő folyamán minőségi javulást mutató szériájára, a Halálos iramban-ra. A negyedik résztől kezdve picit más irányvonalat magáénak tudó filmek immáron vérbeli macsófesztiválokká válnak, amelyek végre nem csupán a kipufogók orbitális hangjával és a benzingőz szagával menőznek, hanem azzal is, hogy megannyi kiváló (ha néhol a fizika törvényeinek ellent is mondó) akciójeleneteket köszönhetünk nekik. A Feláldozhatók harmadik részének legutóbbi előzetesét nézve és a betűtípust megfigyelve nem tudtam másra gondolni mint arra, hogy valamelyest példát vesznek a Halálos iramban-filmekről. Őrült kaszkadőrmutatványokat ígérnek, faltól-falig akciójeleneteket (megintcsak, fuck the physics), stb. És tudjátok mit? Justin Lin az autós filmjeivel úgy tudott nagybetűs akciófilmet készíteni PG-13 besorolással, hogy közben olyan arcokat szerepeltetett, mint Vin Diesel, The Rock, vagy akár Gina Carano. Az, hogy nem hangzott el a fuck szócska lépten-nyomon és nem ömlött a vér, nos egy fikarcnyit sem rontott a dolgokon, a macsóság, a férfias erő és a "fun" ugyanúgy át tudott jönni és élvezni tudta/tudja a néző. Sőt, még jobban is végezte a dolgát, mint Sly vagy Simon West a maguk osztálytalálkozójával.
The Rock és Vin Diesel összecsapása ütős, tökös, izzadós egymásnak feszülés, ami mondhatni kenterbe veri a Feláldozhatók első részében látható Jet Li-Dolph Lundgren ütközetet (mely egyébként a rendezői változatban sokkal jobb és követhetőbb, nagy kár, hogy elég nehéz hozzájutni). Kérdem én: jobb lenne ez a jelenet vagy ez a film attól, hogy R-es lenne? Nem. Marhára nem. Nem változtatna a lényegén. Egy Hobo With a Shotgun működne PG-sen? Rohadtul nem, ugyanakkor meg ha megnézzük a Casino Royale-t, PG létére egész durva dolgokat láthatunk benne. A lényeg az, mélyen tisztelt olvasók, hogy ezek sokszor szart se jelentenek. Lehet egy film PG-13, de nem biztos, hogy mondjuk engedném megnézni a nemlétező gyerekemnek, viszont vannak R-es filmek, ami miatt éppenséggel nem aggódnék, ha megnézné egy pöttöm. Ilyen ez, egy idióta rendszer. Számok csak és levegőbe beszélés, ezért sem tartom fontosnak felháborodni ezen a besorolás-témán. Abba gondolom senki nem gondolt bele, hogy talán ez lesz a három film közül a legjobb, aztán majd foghatják a nagy ellenzők a fejüket megrökönyödésükben: "Jóóóóó, hát annyira nem lett szar, végülisoké. De basszameg, mert mégiscsak pídzsíszörtín, azannyukpicsáját."
Mindenki nyugodjon le a picsába, valószínűsíthető, hogy a harmadik részben semmi olyat nem fognak eltakarni szemeink elől a cenzorok, rendezők, amit a többiben ne takartak volna el. Nem lesz belezés, persze. De nem volt az előző filmekben sem. Nem lesz vég nélküli káromkodás. Az előzőekben se nagyon volt, csak elvétve. Ez a sorozat egyébként is nagyban épít az iróniára és kikacsintásra, elég megnézni a második részben felhalmozott kacsintás-gyűjteményt, ön- és egymás idézgetését. Ehhez a játékos modorhoz egyébként sem illik az elvárt agresszió. Nem és kész. Aki az urak erőszakos kalandjaira kíváncsi, annak ott van a Fejlövés Walter Hill-től, a Cliffhanger, vagy mondjuk a Statham nevével fémjelzett Crank-filmek. De telhetetlenek és örökös nyafogók azért ne legyünk, inkább reméljük azt, hogy ezúttal egy összeszedettebb, szellemesebb, jobb akciókkal és jobb dialógusokkal teli filmet fogunk látni. Elvégre Patrick Hughes szerintem már bizonyított a Red Hill című darabbal. Reméljük azt, hogy picikét példát vesznek a Halálos iramban-filmekről (legalábbis az ötödik, illetve hatodik részről mindenképpen) és egy jó kis buli-akciófilmet rántanak össze, amiben egészséges arányban van irónia, karakterépítés (igenis van bennük olyan!), illetve macsóskodás. A lényeg, hogy szórakozzunk egy rohadt nagyot és óriási vigyorral az arcunkon jöjjünk ki a moziból a film után. Nem kell fröcsögő vér ahhoz, hogy Rambónak képzeljük magunkat.
Szarjunk hát a korhatárbesorolásra és legyünk pozitívak, uraim. Köszönöm a figyelmet, a védelem ezzel befejezte.