Kérdés: Mennyire lettek pontosan ábrázolva a dinoszauruszok?
Neil Nightingale: Igyekeztünk a legprecízebbek lenni a dinoszauruszok rekonstrukciójában, hogy a helyes méretarányokat, megfelelő mozgást hozzuk létre, már amennyire ez lehetséges az ismereteink alapján. A meglévő bizonyítékokat is felhasználtuk a színeket illetően. Megpróbáltunk rekonstruálni egy nagyon is valóságosnak ható világot, mintha minden egyes felvétel kint készült volna a vadonban.
Kérdés: Hogy keltettétek életre ezeket a lényeket?
Neil Nightingale: A dinoszauruszokat egészen a csontváztól építettük, különböző, paleontológusok által rajzolt vázlatokat felhasználva. Utána az izmokról kezdtünk el rétegezni, ott, ahol az izomhegek húzódnak. Kidolgoztuk, hogy vajon a dínók hogyan járnának. Az igazi csontokra és az izmok egymáshoz kapcsolódásából kiindulva, a számítógépes modellek segítségével sok mindent megtanultunk így a mozgásukról. Ezek után a bőrre kezdtünk el építkezni. Az egyik kedvenc aspektusom a filmet illetően az, hogy az izmok láthatóak a dinoszauruszok bőre alatt. A közönség láthatja egy nagy Pachyrhinosaurus lábikráját futás közben. Az izmok fel-le mozognak pontosan úgy, ahogyan az emberek futásánál. A pterosaursnál sokat kísérleteztünk a szárnyak mozgásával illetve, hogy miként szállnak le. El sem hinnéd, hogy egy ilyen hatalmas élőlény valaha is repülni tudna. A számítógépes animációnak ilyen fokú részletessége csak az elmúlt két évben kezdett lehetségessé válni.
Marco Marenghi: A dinoszauruszok izomrendszere elképesztő. A pikkelyek ott fekszenek a bőrön és amikor a bőr kitágul, a pikkelyek szétválnak. Amikor a bőr összehúzódik, a pikkelyek összeütköznek és elhajlanak. Egészen összetett szimuláció volt. Pontosan ez az amiért a Dinoszauruszok, a Föld urai annyira fantasztikusan néz ki. Az összes dinoszaurusz foto realisztikus.
Kérdés: Mi az amit felfedeztetek a dinoszauruszokról az animációs eljárás közben?
Marco Marenghi: Sok mindent, mert ha mondjuk megpróbáltuk mozdítani a combot olyan módon, amilyen módon egyébként nem mozdulna, az izomrendszer összeomlott. Ha megpróbáltuk a lábat túl messze mozdítani, eltört. Ez alapján megtanultuk, hogy mit tehetsz meg és mit nem. A paleontológusoknak is sokat mondott ez arról, hogyan mozoghattak a dinoszauruszok, mivel még soha nem volt hozzáférésük ilyen technológiához, mint amit mi használtunk. A legnagyobb technológiai áttörés a filmmel kapcsolatban számunkra az volt, hogy rengeteget tanultunk az állatok izomzatairól. Használtam számítógépes izomrendszert az előző projektjeimhez, de régen mindig oda lyukadtunk ki, hogy végül kézzel fejeztük be az animálást. Ez az első olyan film, amelynél ez a rendszer hibátlanul működött.
Kérdés: Mennyire szorosan tudtatok együttműködni a paleontológusokkal?
Marco Marenghi: Nagyon jól együtt tudtunk velük működni és egészen inspirálólag hatottak ránk a kifejlett koponyák, amelyeket a paleontológusok találtak. Óvatosan jártunk el az ilyen újonnan felfedezett dolgokkal. Megvizsgáltuk a lábnyomokat, mert sok mindent el lehet mondani az állat mozgásáról, ha megnézzük a lábnyomait. Sok mindent elmondhatunk egy állat izomszerkezetéről a leletek csontjain látható mintázatról. A számítógépen le tudjuk utánozni azokat az izomstruktúrákat és hogy miként kapcsolódnak a csontokhoz kizárólag a leletek alapján. Az Animal Logic (animációk cég) kifejlesztett egy forradalmi rendszert a bőr kreálásához.
Kérdés: Miként vizualizáltátok a fő karaktereket?
David Krentz: Patchi, a hős kicsit esetlen. Sok oválist és körkörös alakzatokat használtunk, hogy szimpatikussá tegyük őt. Ami Patchi idősebb, arrogánsabb testvérét, Scowler-t illeti, nála élesebb vonalakat használtunk és parallelogrammákat. Ő egy kicsit csiszoltabb ezért olyan formákat választottam, amelyek jól tükrözik a személyiségét. Junipert illetően, aki egy női Pachyrhinosaurus, lágy, hosszúkás tojásformákat használtunk, amelyek feminimmé és kecsessé varázsolták. Gorgon a rossz fiú a kedvenc dinoszauruszom. Ő egy Gorgosaurus. Elegáns és gyönyörű, ugyanakkor gyors és erőteljes. Fennáll a veszélye annak, hogy ha túlságosan karikírozod az állatot egy ilyen számítógép által realizált filmen, akkor az egész hiteltelen lesz. Úgyhogy biztosra mentünk amennyire tudtunk annak tekintetében, hogy úgy nézzenek ki, ahogyan az igaziak.
Kérdés: Mesélnél még nekünk kicsit erről a folyamatról?
David Krentz: Megteremtem a „ típus példányt”, a tökéletes verzióját annak az állatnak és hogy hogyan kéne kellene kinéznie. Ezután elkészítem az állat modelljét a számítógépen. Agyagszobrász lévén olyan számítógépes programot használok, amely lehetővé teszi az igazgatás a digitális agyagon addig, amíg be nem fejezted a modell készítését. A folyamat közben öt paleontológussal tárgyaltunk a dinoszauruszokról. Igyekeztem a modelleket a lehető legakkurátusabbra készíteni a csontvázak, az új leletek alapján, melyeket felfedeztünk. Egyszer csak megkaptam azt a valósághű, realisztikus küllemű dinoszauruszt, olyat, amilyennel a csordákban is találkoztunk volna. Ekkor ezeket az állatokat a mi főszereplőinkké kellett formálnom, amit úgy csináltam, hogy igazgattam, alakítgattam a modellt egészen addig, amíg meg nem kaptam azokat a formákat, melyek az eredeti vázlatomban szerepeltek. A tekintetük is nagyon fontos, hiszen oda fog nézni majd a közönség is. A szemeknek tükrözniük kellett a karakterizációkat. Patchinak van egy lyuk a fodrán, hogy egyből felismerjék. Ez egy rendkívül érdekes elképzelés. Soha nem akarod szem elől téveszteni a film hősét.
(folyt. köv.) Második rész