Chris Columbus a napokban egy interjúban árulta el a Collider nevű oldalnak, hogy igen, létezik egy még hosszabb verzió az első Harry Potter-filmből, mégpedig egy olyan, ami szűk háromórás (pontosabban 172 perces), tehát kb. fél órával hosszabb, mint az, amit a mozikban láthattunk annak idején, még húsz éve (és amit a televíziók is műsorukra tűznek). A rendező egy másik interjúban annak adott hangot, hogy határozottan örülne, ha ez a változat napvilágot látna.
Húsz éve a bemutatójakor a Harry Potter és a bölcsek köve hatalmas sikert aratott és sikere (illetve: a franchise és a karakterek sikere) azóta is töretlen, rendre új rajongókat szerez magának. Chris Columbus rendező a filmet követően vissza is tért a rendezői székbe még egy film erejéig, és bár azóta készültek sokkal jobb Potter-mozik (lásd: az Alfonso Cuaron-féle Azkabani fogoly), így húsz év távlatából nem nehéz megadni magunkat a nosztalgiának, újra gyerekké válni és visszanézni, honnan indultak ezek a kölykök a maguk hosszú útján. Maga Columbus is meglovagolni látszik ezt a hullámot (érthető módon) és meglebegtette azt, hogy a sorozat első filmjének tesztvetítésén még bizony egy jóval hosszabb filmet láthatott a szerencsés közönség.
Mikor befejeztük a filmet és levetítettük Chicagóban, a közönség imádta azt. Valósággal falták. A film ekkor két óra és ötven perc volt és ezen a ponton a gyerekek úgy gondolták, hogy túl rövid, míg a szülők éppen ellenkezőleg.
- így a rendező. Magyarán a Warner inkább a szülők véleményére hallgatott, mintsem a gyerekek szavára adott volna és végül jócskán lefaragtak a filmből, ami végső formájában is azért kellően terjedelmes maradt. Húsz év alatt nemigen merült fel az, hogy esetleg napvilágot lásson a bővebb változat (hiszen eleve több olyan kritika is érte a filmet, ami azt nehezményezte, hogy túl hosszú), viszont olyan időszakot élünk, amelyben - csúnyán mondva - divat lett előrukkolniuk a rendezőknek azzal, hogy valahol a vágószobában ott van egy korábbi filmjüknek a jobb, kiglancoltabb és érdekesebb verziója. Lásd: Zack Snyder Igazság Ligája-filmje, vagy éppen David Ayer Suicide Squad-ja. Columbus pedig - talán részben ezek miatt felbátorodva - határozottan támogatná, hogy a Warner megjelentesse a háromórás filmet. Ebben a változatban például láthatnánk Hóborcot, a szellemet, amely a Roxfort falai között kísért, és akit végül teljesen kivágtak a filmből (Rik Mayall megformálásában), de vélhetően több apróság is visszakerülne a helyére, amely végül nem került be.
Hogy ebből lesz-e valami, azt ebből a távlatból nehéz megmondani. A rajongóknak nyilván érdekes lenne, viszont érdemes ilyenkor nézni a nagyobb képet: egy Empire-beszélgetésben például a producer David Heyman maga azt nyilatkozta, hogy bár Hóborc figurája szerethető volt, végül nem passzolt a kész filmbe. Erőteljesen sugallva azt, hogy gyakran, ami a vágópadlón végzi, az okkal végzi ott - még akkor is, ha maga a jelenet, vagy jelenetek alapvetően jók.