M. Night Shyamalan egy sajátos meglátású rendező, akinek vannak kultikus rendezései és kevésbé profi munkái is. Sokan imádják a rendezői stílusát, és nyilvánvalóan vannak, akiknek ez a fordulatos, "mindenből nagy csavart" kreáló attitűd nem fekszik vagy csalódottak a gyengébb filmjei miatt. Viszont valamit nem vitathatunk el tőle: a filmekhez való hozzáállását és az ezekbe vetett hitét. Bármelyik mozijára rákeresünk a neten, nagy valószínűséggel azt láthatjuk, hogy odaadóan dolgozott rajtuk, sőt az utóbbi munkái kapcsán elmondható, hogy saját zsebből intézte a büdzsé nagyobb részét. És pontosan ezek fényében annyira fájó és elszomorító, hogy a legutóbbi filmje, az Üveg lehúzó, negatív kritikái láttán Shyamalan elsírta magát.
Bár bevételileg nagyon helytállt az Üveg (összesen 20 millió dollárból készült és világszinten 246 misit hozott vissza, tehát a tizenkétszeresét produkálta), azonban a kritikusok nem bántak vele kesztyűs kézzel. Az év eleji megjelenést követően sorra olvashattuk a negatívabbnál negatívabb véleményeket, melyek között elvétve láthattunk egy-két pozitívabb állásfoglalást is - a mi kritikánk ezek között foglal helyet, de így is rávilágítottunk az Üveg egyértelmű hibáira. Viszont tegyük hozzá, hogy ezen negatív szemléletek tömkelege úgy alázta porig a filmet, hogy semmi pozitívot, semmi becsülendőt nem említett, és ez elszomorító - nem csak rájuk nézve, hanem magára a rendezőre, Shyamalanre is. Ő így nyilatkozott minderről:
"Éppen Londonban voltam, amikor hallottam, hogy az első amerikai kritikák lehúzták az Üveget. Épp egy sminkelős székben ültem, készültem egy TV-s szereplésre, mikor elsírtam magam. (…) Csak pozitív véleményeket hallottunk a tesztvetítések után, szóval őszintén egyáltalán nem voltam erre felkészülve. Volt bennem egy ilyen jóleső, biztos érzés [a filmmel kapcsolatban], de nagyon rosszul éreztem magam aznap. (…) Ez a fajta csalódottság teljesen kikészített, és ha már tényleg őszinte akarok lenni, akkor elmondom, hogy ez a mai napig nem is igazán évült el."
Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy hunyjunk szemet a hibák felett, de azért a ló túlsó oldalára se kellene átesni, hiszen nem volt nézhetetlen a film. Ahogy a kritikánkban is írtuk: "Éppen ezért sem igazán írnám le az Üveget. Megvannak a maga hibái, talán egyesek még méltatlannak is tartják a lezárást az elődök fényében, viszont Shyamalan ambiciózus vállalkozása éppen úgy megtalálhatja később a közönségét, mint ahogy egykoron A sebezhetetlen tette. Az efféle kultusz pedig - ahogy az idő már bizonyította - elpusztíthatatlan." Ti mit gondoltok erről?