11 apró érdekesség magyar filmekből

|

Az érdekességekre specializálódott rovatunk egy következő mérföldkőhöz érkezett el, nevezetesen a magyar filmekhez.

Április 30-át tartják a magyar film napjának, de ha esetleg még nem hallottál erről, akkor ne magadat okold; mindössze 2018-tól ünneplik így. Azért erre a napra esett a választás, mert (elég könnyen kitalálható módon) 119 éve, azaz 1901-ben, április 30-án mutatták be az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezte A táncz című mozit. Idén pedig mi is ki szerettük volna venni a részünket megemlékezés gyanánt, kezdésként pedig 11 olyan kikacsintást és érdekességet hoztunk el nektek ebben a cikkben, amiket klasszikus és új magyar filmekben láthattunk. Igyekeztünk minél több alkotást felvonultatni, de még így is Antal Nimród felejthetetlen alkotása, a Kontroll kétszer került fel. De mindenesetre itt lesz Bacsó Péter betiltott mozija, A tanú, Keleti Márton halhatatlan vígjátéka, A tizedes meg a többiek, valamint olyan friss filmek is, mint például Reisz Gábor Rossz versekje.

 

Hirdetés

Hukkle - Ó, dialógus, miért vagy te dialógus?

Pálfi György nevét talán az az ember is megjegyezte, aki nem is szereti a (magyar) filmeket, hiszen munkái (például a Taxidermia, a Final Cut - Hölgyeim és Uraim!) olyan stílusról, kifejtett erőről és mélyen megbúvó zsenialitásról mesélnek, melyek nem csak egyedivé, de különlegessé is teszik őket - még akkor is, ha éppenséggel nem lettek annyira jók. 2002-es nagyjátékfilmje, a Hukkle, amivel be is robbant a magyar és a nemzetközi köztudatba, pedig a fentiek mellett még egy igazán érdekes aspektust tudhat magáénak; nevezetesen a 78 perces játékideje alatt semmilyen párbeszéd nem hallható. Morgások, emberi hangok persze vannak benne, de mint hétköznapi, igazi beszélgetés egyáltalán nincs.

Kontroll - Nagy Zsolt leszakadt füle

A 2001-es Kontroll több szempontból is mérföldkőként vonult be a magyar filmtörténetbe, hiszen többek között egyszerre indította be Antal Nimród (hazai és nemzetközi) rendezői karrierjét és adott egy hatalmas nagy löketet a magyar filmkészítésnek. Ha csak úgy nézzük, hogy egy generációnyi színésznek jelentett ugródeszkát ez a mozi, már örülhetünk - ezek között pedig ott van Nagy Zsolt is (aki majdnem A viszkis főszerepét is megkapta). Vele és a Kontrollal kapcsolatban él egy kissé hajmeresztő érdekesség, miszerint a Gyalogkakukkos jelenetnél a színész fejjel belerohan a metró egyik fémoszlopába a szemébe fújt borotvahab miatt. A gond csak ott kezdődik, hogy Nagy Zsolt a kezével tompította az ütközést, emiatt a csuklóján lifegő óra darabokra tört, ami annyira felsértette egyik fülét, hogy az majdnem le is szakadt. Antal Nimród azonnal a sürgősségire, majd onnan egy kórházba vitte a színészt, emiatt a forgatás két hétre le is állt. Végül Zsolt kérésére a jelenet benne maradt a filmben.

A tanú - évekig a Körúton?

Bacsó Péter kereken tíz évig dobozban tartott filmjével, A tanúval kapcsolatban megannyit lehetne anekdotázni, mi mégis az egyik kevésbé ismert, de legalább rettentően félreérthető kikacsintást választottuk. A film végén, miután kiengedik Pelikánt a börtönből, a sűrű utcákon kezd bolyongani, arról érdeklődve, milyen nap van, milyen hónap és hogy milyen is a Duna vízállása. Ezután száll fel a villamosra, ahol találkozik az éppen szitkozódó Virág elvtárssal, aki immáron sokkalta öregebben néz ki beesett arca és ősz haja miatt. Mindezt pedig mi egy folytonos, egybefüggő jelenetként látjuk, ám Bacsóék egy tréfás képfelirattal csavartak egyet a dolgon. A felirat szerint Pelikán visszatért a gátra és csak úgy teltek-múltak az évek. Tehát mindebből kiindulva a képbevágásig láthatjuk főhősünk szabadulását, a felirat után pedig éveket ugrunk előre az időben, ahol Virág elvtárs már idős, mégis Pelikán ugyanabban a ruhában van? Elviekben ezzel a viccel 1956-ra szerettek volna reflektálni, viszont a film könyvváltozatában ilyen teória nincs, a találkozást közvetlenül a szabadulás után olvashatjuk.

Saul fia - hollywoodi szuperprodukció

Ha a Kontroll adta vissza a magyar filmekbe vetett reményünket, akkor a 2016-os Saul fia minderre még egy lapáttal rátett. Az Oscaron, a Golden Globe-on, a BAFTA-n vagy éppen Cannes-ban (abszolút méltán) díjazott film nem pusztán egy olyan szegletét mutatta be a holokausztnak, amit eddig nem láthattunk a nagyvásznon, de mindezt apró részletre kiterjedő precizitással tálalta, amihez fogható példa csak kevés található. Éppen emiatt annyira örömteli, hogy Nemes Jeles László filmje büdzsé-bevétel szinten csaknem ugyanannyi pénzt hozott vissza, mint egy átlagos hollywoodi szuperprodukció. A készítési összeg 310,6 millió forint volt, a világszintű bevétel pedig 9,7 millió dollár (!!), ami átszámítva 3.214.187.150 (azaz hárommilliárd-kétszáztizennégymillió-száznyolcvanhétezer-százötven) forintnak felel meg.

Rossz versek - mit nekem a stúdió?!

Reisz Gábor 2014-es debütáló filmje, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan amellett, hogy groteszk és általánosított sztereotípiát halmozott egymásra, hatalmas népszerűségnek örvendett és örvend mind a mai napig. Pontosan emiatt rengetegen várták a rendező új alkotását, a Rossz verseket, ami kapcsán már előre be volt harangozva, hogy sokkalta személyesebb lesz a kelleténél. Jelenleg viszont nem is ezzel, hanem azzal a ténnyel foglalkozunk, hogy a film egyetlen egy jelenetét sem forgatták stúdióban. A játékidő alatt felbukkanó helyszínek mindegyike valódi (szóval mind a közel 120 darab), tehát ha azt látjuk, hogy egyik pillanatról a másikra Balatonról Párizsra vált a kép, azt igazi helyszíneken forgatták le.

Apró mesék - a hófödte Magas-Tátra

Nyilvánvalóan a Szász Attila - Köbli Norbert páros munkássága sem maradhatott le listánkról (lesznek itt még a nevükhöz köthető filmek), kezdésnek pedig egy megmosolyogtató érdekességet hoztunk a tavalyi Apró mesék mozijukból. A film elején láthatjuk, hogy főszereplőnk, Szabó Kimmel Tamás hatalmas szakállal túrázik a hófödte hegyekben, mindezen jeleneteket pedig a Magas-Tátrában vették fel (egyébként pontosan ugyanott forgatták az Örök tél alkotásukat is). Szász Attila rendezőnek pedig az volt az eredeti elgondolása, hogy a helyszín a háttérben fekvő nagy hegyekkel tökéletesen fogja bemutatni a monumentalitást és az ember kicsinyességét, apróságát. Mindezzel ellenben a forgatáskor sűrű tejköd ereszkedett a stábra, így semmit nem lehetett kivenni a háttérből. Végül ez is megérte neki, hiszen a köd sokkalta misztikusabb, rejtélyesebb stílust kölcsönzött ezáltal a jelenetnek.

Werckmeister harmóniák - mínusz fokok és hosszú felvételek

Tarr Bélát nem kell bemutatni senkinek sem. Egy igazi közkincs, nem pusztán hazai, de világszinten is. Pechünkre a 2011-es A torinói ló után visszavonult a rendezéstől, hiszen állítása szerint mindent elmondott, amit az évek során el szeretett volna. Jelenleg pedig a Sátántangó és az előbbi filmje mellett a leghíresebb munkáját emelnénk ki, a Werckmeister harmóniákat, azon belül is magát a forgatást. Az hellyel-közzel eddig is ismeretes volt, hogy a stáb néha -15 fokban forgatott, ám mégis sokkalta érdekesebb az, hogy a film olyan hosszú jelenetekből lett összevágva, hogy mindössze 39 darab vágás található benne. (A teljes játékidő pedig 2 óra 25 perc lett végül, ami még Tarr Bélához mérten is rövidkének tekinthető.)

Kontroll - napi 5 óra forgatás

Nagy Zsolt majdnem leszakadt füle mellett a Kontrollal kapcsolatban magát a forgatást, illetve annak menetét érdemes még megemlíteni, hiszen ez sem úgy festett a valóságban, mint ahogy azt egy átlagos néző elgondolná. Amellett, hogy olyan rendezők, mint Stanley Kubrick vagy David Lynch napi 16 órákat is forgattak, a kezdő Antal Nimródnak mindössze 5 órával kellett gazdálkodnia naponta. Ha belegondolunk, ez nem is annyira meglepő, hiszen a film teljes egészét a metrókban vették fel, azokat pedig nem lehetett a kötött tömegközlekedés miatt egy hónapra lezárni. Így a stáb éjfél és hajnal 05:00 között tudott csak forgatni, de az elmondások szerint kereken 40 éjszaka alatt végeztek is a filmmel.

Félvilág - igaz történet alapján?

A Szász-Köbli páros egyik legkiemelkedőbb mozija, hiszen a fentebb taglalt Apró mesék, a picivel lentebb taglalt Örök tél és A berni követ mellett ezt a filmjüket szokták a legtöbbször emlegetni - persze nem véletlenül. A 2015-ös Félvilág három különböző osztálybéli nő (őket pedig Kovács Patrícia, Gryllus Dorka és Döbrösi Laura alakítja) összefolyó történetét mutatja be a köztük tapintható kissé már kétségbeejtő kapcsolat és egy rejtélyes gyilkosság kapcsán. A misztikus krimibe oltott kihasznált szerelmi sztoriról viszont kevesen tudják, hogy igaz történeten alapul, amit habár a készítők több ponton is megváltoztattak, de még így is fellelhetőek a sarkalatos megegyezések. Viszont semmilyen fordulatot nem szeretnénk elmondani olyanoknak, akik még nem látták a filmet, így inkább arra biztatnánk titeket, hogy ha érdekel a téma, akkor kutassatok utána egy picit. Higgyétek el, érdekes lesz az igazi történet is.

A tizedes meg a többiek - "…mindjárt jön a vonat!"

A Kabos Gyulával készült eredeti Hyppolit, a lakáj és A tanú mellett A tizedes meg a többiek a harmadik olyan magyar vígjáték, amit bárhol, bármikor meg tud nézni az ember és ugyanolyan jól szórakozik közben sokadszorra is. Keleti Márton filmje mit sem vesztett fényéből; bemutatása óta ugyanakkorra kultusz övezi, tévében és VHS-en is rongyosra lett nézve, mondatai azóta szállóigékké váltak (még azok is tudják, mit jelent egy orosz a spájzban, akik nem is látták a filmet). Az utóbbiak kapcsán található egy igazán érdekes történet is, hiszen az alkotás végén, mikor éppen a kommunista Szijjártó tárgyal a szovjet századossal, a többiek pedig fogságban várnak, Molnár tizedes (az utánozhatatlan Sinkovics Imre alakításában) optimistán azt mondja, hogy "Sínen vagyunk!". A film első vágott verziójában, amit moziban is levetítettek, hallani, hogy erre Fekete közlegény azt feleli, hogy "És mindjárt jön a vonat!". A homlokráncolás viszont ott kezdődik, hogy a további változatokban (a tévésnél, a VHS-nél, a későbbi mozis bemutatóknál) ezt a mondatot egyszerűen kivágták, nem hallani - még úgy se, hogy Szabó Gyula színész szája szemmel láthatóan mozog a jelenetnél. Ha ti esetleg tudjátok az okát, akkor osszátok meg velünk is a kommentszekcióban.

Örök tél - málenkij robot

A cikk utolsó érdekességében nem csak Szász Attila és Köbli Norbert tér vissza harmadjára is, de egy olyan téma került 2018-ban feldolgozásra, amire eddig nem volt semmilyen példa. Rendkívül kevés szó esik (még napjainkban is) az úgy nevezett málenkij robotról, amit más néven Szovjetunióbeli kényszermunkának is hívnak. Rengeteg magyart hurcoltak el a szovjetek, többségük nem is tért haza, és pontosan nekik, valamint az életben maradottaknak is egy gyönyörű szép emléket állít az Örök tél - ami az egyetlen magyar játékfilm eddig ezt a témát tekintve. A Nemzetközi Emmy-nyertes Gera Marina mellett Csányi Sándor és a mindig imádni való Döbrösi Laura is főbb szerepet játszik a filmben, ám a legérdekesebb casting döntés mégis a szovjet tiszteké volt: mindegyikük igazi, orosz anyanyelvű és származású színész, nem magyarok orosz akcentussal.

Most ti jöttök: nektek melyik a kedvenc érdekességeket magyar filmekkel kapcsolatban?

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.