Már itt, a cikk elején le szeretnénk azt szögezni, hogy nem, egyáltalán nem azért állítottuk össze ezt a listát, mert netán miránk is hasonló világ fog várni majd, ha kinézünk az ablakon, hanem mert régóta foglalkoztatott minket ez a téma. Ebben a cikkben 11 olyan érdekességet hoztunk el nektek, amit posztapokaliptikus tematikájú filmekből szemezgettünk. Spoilerveszélyre semmi ok, valamint igyekeztünk mindenféle alműfajból szemezgetni - így lesznek itt zombik (mondjuk belőlük nem kevés), szörnyek, meddő nők, de szemtapaszos Kurt Russelből és Gollamra emlékeztető majmokból sem lesz hiány, sőt az utóbbiból 12 is van.
Mad Max: A harag útja - Adrenalin
Kétségkívül az elmúlt évtized legjobb akciófilmjét tisztelhetjük a Mad Max - A harag útjában, amit ezer meg egy elemezési szempontból lehetne megközelíteni. George Miller anno 72 évesen igencsak odatette magát, Tom Hardy közel tökéletesen hozta a kiszámíthatatlan és kellőképp őrült Max Rockatanskyt, a vizuális és nyers megvalósítás pedig mindenkit elkápráztatott (még az Akadémiát is, hiszen nem kevesebb mint 6 Oscar-díjat ítéltek oda neki). Az utóbbival kapcsolatban talán nem is merült fel bennünk az a kérdés a nagy akcióorgia közepette, hogy Nuxék miért láncolták fel pont a kocsi elejére a vérzsákká avanzsált Maxet. A válasz pedig roppant egyszerű és meglepően érdekes is: a halálközeli helyzetek és a nagy robbanások miatt Max vérében igencsak felmegy az adrenalin, ami végül Nux ereiben köt ki, ezzel kvázi felturbózva hadfiút.
Menekülés New Yorkból - Snake Plissken
Technikailag nem nevezhető a Menekülés New Yorkból egy igazi, hamisíthatatlan posztapokaliptikus filmnek, gyakorlatilag viszont kevés ennél nyersebb és hangulatosabb alkotás található a piacon (1997-re, egy kvázi összeomlás után teljes Manhattant egy maximális biztonságú börtönné alakították át, ahol foglyul ejtik az Egyesült Államok elnökét). John Carpenter 1981-es rendezése a mai napig nem veszített fényéből: egy kevés figyelmet kapó, de rendkívüli film lett, aminek vagánysága, stílusossága és keményképű, heresorvasztó főhőse rengeteg későbbi alkotót inspirált valamilyen úton-módon (utóbbi például magát Hideo Kojimát is). Snake Plissken nemcsak nevében tekintélyt parancsoló, de megjelenésében is, ami egyáltalán nem véletlen, hiszen Carpenter a teljes karaktert egy középiskolai keménygyerekről mintázta, aki rettegésben tartotta a suli diákjait; verte, szidalmazta őket, köztük a rendezőt is.
Az ember gyermeke - A narancs motívum
Alfonso Cuarón a Gravitáció, a Roma vagy éppen a Harry Potter és az azkabani fogoly mellett Az ember gyermekéről híres leginkább, és persze nem véletlenül. Az utóbbi film nemcsak amiatt érdemel külön figyelmet, mert egyike a legmegrázóbb posztapokaliptikus moziknak, hanem mert mindezt úgy tudta elérni, hogy semmiféle nagy sci-fis túlzásba nem esett. Egyik évről a másikra nem születik több gyermek, a világon az összes nő meddő lesz, ám mikor felbukkan egy, aki termékeny és épp terhes is, a kormány és az ellenállók között újfent fellendülnek a véres harcok. Az ember gyermeke egyik leghíresebb jelenetében, az egysnittes autóútnál pedig egy megmosolyogtató motívum tárul a szemünk elé: a kocsiban valaki narancsot kezd enni. Ez egy poénos fricska A keresztapa-trilógiához, hiszen, ha a három filmben bármikor előkerült egy narancs, akkor biztosan meghalt valaki. Csakúgy, mint Az ember gyermekében…
12 majom - Brad Pitt és dr. Gyulai László
A Monty Python-társulat örökös rajzolója és animátora, Terry Gilliam szép karriert tudhat magáénak az éra után is. Többek között olyan nagy klasszikusokat rendezett, mint A halászkirály legendája, a Brazil, az Időbanditák vagy a Félelem és reszketés Las Vegasban. Ezek közé ékelődik be a Bruce Willis és Brad Pitt főszereplésével készült 12 majom is, ami kapcsán most nem is a történet (Willis visszautazik a múltba, hogy megállítson egy emberiséget letaroló vírust), hanem Pitt karaktere érdekel bennünket. Ugyanis a színész a Pennsylvaniai Gyógyszerészeti Egyetem akkori igazgatójával, dr. Gyulai Lászlóval konzultált, hogyan is kellene életre kelteni egy igazi elmebeteget. A magyar származású doktor segített Pittnek, és külön örült is a felkérésnek, hogy végre nem egy hadonászó, folyton vihogó karakterként ábrázoltak egy mentális beteget. (Valamint kering egy pletyka is, miszerint Gilliam azzal fokozta Pitt zavarodottságát, hogy forgatáskor mindig elvette az összes cigarettáját.)
Az út - Mortensen átalakulása
Cormac McCarthy, a Véres délkörök és a Nem vénnek való vidék írójának története sem maradhatott le erről a listáról. Az út nem egy könnyű darab - se regényben, se filmen. De ha rászánjuk az időt, maradunk a végéig, akkor rádöbbenhetünk, hogy mégiscsak ez McCarthy (eddigi) legoptimistább műve. A moziban az Apa bőrébe bújó Viggo Mortensen pedig különösen fontosnak tartotta a teljes átalakulást, hogy a nézők jobban át tudják élni az adott világvége helyzetet - pontosan ezért drasztikusan lefogyott (maga sem tudja, mennyi kilót adott le), nem vágatta hónapokig sem a szakállát, sem a haját, valamint sokszor a mindennapi higiéniát is mellőzte. Mindennek meg is lett a böjtje, hiszen egy boltból, amikor be akart volna vásárolni, a biztonsági őrök dobták ki az utcára, mert hajléktalannak nézték őt.
28 nappal később - Usain Bolt-féle fertőzöttek
A Gettómilliomos, a Trainspotting, valamint a Steve Jobs rendezője, Danny Boyle alapjaiban rengette meg a zombis filmeket a 2002-ben kiadott 28 nappal később művével, és egyáltalán nem alaptalanul. Egy pattanásig feszült, bőr alá kúszó atmoszférával rendelkező horrort tett le az asztalra, amelyhez későbbi folytatása (28 héttel később) nem is tudott felérni. És habár az érdekesség kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a filmbeli fertőzötteket nem hívhatjuk igaziból zombiknak (keressetek rá George A. Romero definíciójára), hiszen ezek olyan gyorsan futnak, mintha Usain Boltot kergetnék. Ezt a hatást viszont Boyle-ék nem trükkfelvétellel érték el, hanem valódi sportolókat, futókat szerződtettek le a fertőzöttek szerepeire.
Mad Max - 20 dollár, egy rekesz sör, meg a kék Mazda
Az első, 1979-es Mad Max egyike az igazi gerillamódszerekkel leforgatott filmeknek, hasonlóan Robert Rodriguez El Mariachi - A zenész művéhez. Ez persze látható is a kész mozin (főleg mai szemmel nézve), de mindezzel ellentétben egy kvázi műfajteremtő alkotásról beszélhetünk. A rendezés előtt orvosi pályán tengődő George Milleréknek igencsak rövidre kellett húzniuk a nadrágszíjat, így kellett csaknem mindnyájuknak valamilyen áldozatot is hozniuk. A filmben látható kék Mazda Miller hétköznapi autója volt, amit végül odaadott a stábnak egy karambol-jelenethez, mert nem volt elég pénzük egy rendes kocsira. Emellett a legtöbb statiszta és színész csak 20 dollárt és egy rekesz sört kapott fizetségül. De legalább meglett az eredménye.
Cloverfield-filmek - eldugott apróságok
J. J. Abrams, a LOST, a Super 8 vagy éppen a Star Trek-filmek rendezője és producere régóta híres a titkolózásairól, ami kapcsán elég megnézni a produkciós cége (Bad Robot) hivatalos weboldalát. Persze ez a mentalitás néha-néha visszanyal, de a legtöbb esetben mégis megéri - erre pedig tökéletes példaként szolgál a Cloverfield. Habár egyik alkotást sem Abrams rendezte, mégis nagyon érződik a keze nyoma mindhárom kész filmen, így szúrhatunk ki megkapó és sokszor megmosolyogtató kikacsintásokat is. Az első részben, még az intrónál látható, hogy az egész film egy a katonaság által lefoglalt videofelvételen megy. Az éles szeműek pedig kiszúrhatták, hogy jobb oldalt egy DARPA logó is felbukkan a LOST előtti tisztelgés gyanánt. De a 10 Cloverfield Lane egyik poszterén is találhatóak apróságok, mint például a produkciós cég kis vörös robotja (a háztól balra), de a postaláda fájába belevésett Megan név is eléggé árulkodó…
Holtak hajnala - A pláza mint otthon
Habár Zack Synder 2005-ös Holtak hajnala rendezői debütálása nem ér fel az eredeti, 1978-as George A. Romero által rendezett eredetivel, még így is egy végletekig szórakoztató, többször újranézhető mozi kerekedett ki belőle. A filmmel kapcsolatos érdekesség pedig nem is a fertőzöttekhez társítható, hanem az első öt perchez, azon belül is Ana (Sarah Polley) lakásához. Ekkor látható, hogy a kórházban dolgozó nő hazamegy a férjéhez és gyerekéhez egy gyönyörű szép kertvárosba, ahol minden szomszéd ismeri a másikat. A kimerítő műszak után le is dől a házaspár aludni, de álmukból megfertőződött lányuk riasztja fel őket, és kvázi innen indul maga film cselekménye is. Az érdekesség, hogy ezeket a jeleneteket nem egy rendes házban vették fel, hanem egy díszletben, amit ugyanabban a plázában építettek fel, amiben végig játszódik a mozi. És nem is Amerikában, hanem a kanadai Ontarióban forgatták le az egész alkotást, de ez már mellékes.
A majmok bolygója: Forradalom - égő díszletek
Egy olyan korban, ahol a technológia fejlődésével jóképű színészekből tudnak élethű csimpánzokat és majmokat kreálni, egyre inkább kiveszik a fizikális való a felvételekből. Ezáltal a legtöbb költséges és rizikós részéket előszeretettel szokták CGI-jal vagy egyéb más vizuális megoldással véghezvinni. Kivéve talán pont a második filmet az új A majmok bolygója-trilógiából (Forradalom), ahol ténylegesen elgurult a készítőknek a gyógyszer. A film végi nagy összecsapáskor tűz keletkezik a majmok területén, lángba borulnak a fák, a bokrok, meg minden is, és nem kertelünk: azok tényleg igazi lángok voltak. A stáb valóban felgyújtotta a meglévő díszletüket (persze az emberek egészségügyi állapotának megfelelő óvintézkedéseket megtették, így nem is sérült meg senki), tehát a mozi végi jelenetek többségét mindössze egyszer tudták felvenni a helyzet adta korlátozások miatt. De sikerült nekik, szerencsére…
28 nappal később - A lezárt híd
A végére még egy érdekességet választottuk Danny Boyle filmjéből, hiszen a fenti sportolók mellett egy kérdés megválaszolatlan maradt a mozi kapcsán. Bárki, aki járt már életében Londonban, vagy betépve tudja Dennis Farima híres mondatát a Blöffből, az tudja, hogy lezárni egy kisebb-nagyobb szakaszt a városban nehezebb, mint színészi vonásokat keresni Vin Dieselen. De a stábnak mégis sikerült egy egész (és elég forgalmas) hidat lefoglalnia a forgatásra, amivel kapcsolatban érdemes azt is megemlíteni, hogy a teljes jelenetet hajnali négykor vették fel, de még így is akadályba ütköztek a zsémbes autósok és kiabáló nyugdíjasok miatt. Hogy csökkentsék a feszültséget, Boyle-ék gyönyörű, szexis nőket (köztük a rendező lányát is!) hívtak a híd mindkét végéhez, hogy a sofőrök inkább őket nézzék, velük legyenek elfoglalva, amíg azt a durván egyperces jelenetet nem sikerült felvenni.
