Hirdetés

Tom Cruise, az akciósztár

|

Ha kaméleonnak nehezen is nevezhetjük, azért azt kijelenthetjük minden különös tétovázás nélkül, hogy Tom Cruise a szerepvállalásait illetően igyekszik mindig elkerülni a beskatulyázást, noha így is ráragadt az akcióhős titulus. Vizsgáljuk meg ezt egy kicsit közelebbről is a Jack Reacher: Nincs visszaút kapcsán.

Hirdetés

Ha rátekintünk filmográfiájára, egy színes és válogatott felhozatalt pillanthatunk meg, amelyek között láthatunk komédiát, drámát (melyek közül egy Oscar-díjat is hozott neki), aktuálpolitikai diskurzusfilmet, science-fictiont, valamint akciófilmet is. Ezt nézve azt is láthatjuk, hogy a filmekben betöltött szerepköre szintúgy változékonynak mondható - még ha színészi eszköztára limitált is - hiszen talpig gerinces igazság hősétől kezdve karrierista seggfejen át zöldfülű, bepalizásra könnyen alkalmas áldozatot is fellelhetünk. Akciófilmekben nyújtott alakításai főként az első csoportba sorolhatók: Cruise nagy általánosságban az igazságot hajkurássza (legyen az akár a köz, akár a maga igaza), és eszközei bár jobbára törvényesek, azért előfordult már olyan is, hogy ököljogot formálva magának átlépte egy fél lépéssel a legalitás mezsgyéjét. Ám ha erre sor is kerül, az mindig, minden esetben annak érdekében történik, hogy a nagybetűs JÓ védelmére kelve üsse ki válogatott eszközökkel az arra érdemes gyarló, gonosz embereket.

Hirdetés

Ami Cruie akciófilmjeit nézve idővel az egyik leginkább egyértelmű és szemünket kiszúró tulajdonságnak tűnik, az az, hogy Mr. Cruise karakterei sokszor a pofátlanság és röhejesség határán mozgó sebezhetetlenséggel rendelkeznek. Golyó nem fogja őket, és ha kell, céljuk elérésének érdekében arra is hajlandók, hogy azokat a mutatványokat is végrehajtsák, melyeket józan ember józan paraszti ésszel be nem vállalna. De ha jól meggondoljuk, éppen ebben rejlik a Cruise-esszencia lényege. A lehetetlen, vagy annak látszó feladatok teljesítése. Értelemszerűen ennek az esszenciának a képviselői az egyre nagyobb mértékben Cruise fizikai tűrőképességét feszegető mutatványaira kihegyezett Mission: Impossible-mozik. Legyen szó akár a Brian De Palma által rendezett 1996-os franchise-kezdő nagyjátékfilmről, vagy akár a 2000-ben készült, John Woo jegyezte folytatásáról és annak további három leágazásáról, mindegyik alkotásban akadt legalább egyetlen olyan jelenet, amelyben a cselekmény valamely képtelen feladat elé állította a Cruise által megformált Hunt-ot. Nem árt megfigyelnünk ugyanakkor, hogy hiába sorolhatók be ezen alkotások az akció zsánerkörébe, a színész mégsem a szó hagyományos értelmében vett akcióhősként vállalt szerepet. Az akciójelenetek nagy része - és most vegyük ide azokat a hajmeresztő stuntokat - arra épül, hogy Hunt mászik, kúszik, lélegzetét visszatartva, idegeit megfeszítve visz véghez feladatokat, amik mögött embertelen logisztika és számítás / tervezés / méricskélés húzódik meg és amely során gyakorta egyetlen pisszenésen múlik a küldetés sikeressége.

Cruise ritkán lő és ritkán vetődik (ez alól természetesen kivételt képez John Woo M:I-2-je, amelyben a rendezőre jellemző tölténybalettek számottevő mennyiségben töltik ki a film játékidejét), ő - a kilencvenes-kétezres évek akcióhőseihez hasonlóan - kevésbé a muszklijával, sokkal inkább az eszével és a fizikai ruganyosságával teszi rendbe a dolgokat. Ám míg a hasonló kategóriába kerülő Matt Damon Bourne-ként sebezhetőséget is képvisel, addig a színész szuperhumánként futkossa végig (majdnem szó szerint, majd' minden filmjére jut egy jelenet, amelyben fékevesztett futásra kényszerül a karaktere) filmjeit. Tökéletes megjelenésével csak talpraesettsége vetemedhet, amellyel majdnem minden esetben olyan mindentudás keveredik, mely lehetővé teszi számára azt, hogy minden egyes helyzetben helytálljon - mi sem példázza jobban ezt (ha már a szériánál járunk) a Mission: Impossible második etapja, amelyben a színészre rábízott extrém feladatok mind-mind egyfajta erőfitogtatásnak hatnak. A nyitó szekvencia hegymászása, a szigorúan őrzött épületbe való hajmeresztő betörés, vagy a gladiátormérkőzésekre hajazó motorpárbaj mind az aktor rátermettségét fennhéjazón hirdető képsorok, sokszor egyéb funkciók betöltése nélkül. Mindent tud, mindent rá lehet bízni és úgy tűnik, mintha mindenkivel tudatni szeretné: bármire képes azért, hogy ezt bebizonyítsa. Erre legfőbb bizonyosságul az szolgál, hogy az ötvennegyedik életévét taposó férfi ifjakat megszégyenítve vállalja be ezen feladatok túlnyomó részét - munka nélkül hagyva szegény kaszkadőrét. Ugyanerre a szuperhumán-perszónára játszik rá - részben önironikus módon - a Kéjjel-nappal című mozi is, amelyben Cruise egy sebezhetetlen, mindenre kész, enyhén szociopatikus jellemvonásokkal felvértezett, felturbózott Cruise-perszónát alakít, aki bármely slamasztikából kivágja magát rendkívül rövid idő alatt, mindenfajta megerőltetés nélkül. Mindennek az antitéziséül szolgáló A holnap határa pedig éppen abból farag tréfát, hogy a színész a játékidő alatt megannyiszor elhalálozik és csetlik-botlik a csatamezőn - ezzel szintén az öniróniát gyakorolva.

Szuperhumán voltának elhitetése mellett újabban arra törekszik, hogy saját nagyságának és az ebből fakadó fenyegető jelenségének illúzióját teremtse meg. Az általa megformált Jack Reacher egy kiugrott, renegát katonai rendőr, aki éppen a már említett ököljogot saját magának habozás nélkül megformálva válik szokatlan választásnak a színész előző, zsánerfilmekben betöltött szerepei után. Cruise a maga alacsonynak mondható 170 centijével minden határozottságát és színészi tehetségét be kell vetnie annak érdekében (kombinálva ezt az operatőr optikájának hathatós segédletével), hogy a figura fizikai nagyságát és vészjósló jelenlétét át tudja adni a néző számára.

 A színész ebben a filmben és feltehetően a most bemutatásra kerülő folytatásban is egy olyan alakot formál meg, aki konfliktusait rövid idő alatt, ámde annál hatékonyabb harcművészeti fogásokkal oldja meg, de a megelőzés mögött meghúzódó levezető logika bitorlásával élve nem egyszer igyekszik elejét venni a fizikai összetűzésnek. Cruise Jack Reacher-ként lehetőséget kap arra, hogy Liam Neeson-i stílben, pusztán a keménység kedvéért verjen félholtra néhány rosszakarót, ahogyan azt is bizonyíthatja pályafutása során nem először, hogy szépfiús imidzsét könnyedén levetkezi - sőt, semlegesíti - ha éppen a szükség úgy kívánja. Reacher aszexuális (anti)hőse nem esik bele abba a közhelynek minősülő hollywoodi típusba, amely a történetbe beintegrált hölgy személyével szexuális (ne adj' isten romantikus) viszonyba lép a megismerkedésüket követő egy-két jeleneten belül. Mondhatjuk, a színész az arculatváltás mellett attól sem riad vissza, hogy ellentmondjon saját magáról kialakult (téves?) képnek. Reacher-t a Lee Child-regé-nyekben is ismert magányos farkasként jeleníti meg, és meg sem kísérli felruházni olyan karakterjegyekkel, amelyek a figura klasszikusan jófiús látszatát gazdagíthatná. Cruise ugyanazon mogorva (mondjuk ki: antiszociális) fráterként keresi az igazságot, mint a Child-hős, önkényes bíráskodóként pontot téve az aktuális ügy végére. Ahogyan a Child-hős, úgy ő se rest golyót röpíteni a fő ellenlábas fejébe - megerősítve ezzel a karakter törvényenkívüliségét.

Önmaga határainak és sztárperszónájának limitjének feszegetése mi sem természetesebb következménye azonban saját - színészet iránti - elhivatottságának és szupersztár voltának. Cruise beton biztosnak tűnő hírnevének és rajongói táborának köszönhetően nincs olyan, amit ne merne meglépni, nincsen lehetetlennek tűnő feladat, amit véghez ne vihetne. Ez a Cruise-esszencia. Hiába a nyájas mosoly és hiába a makulátlan megjelenés, ha akarja, ugyanazzal a fizimiskával és ugyanazzal a tekintettel elhiteti velünk, hogy hidegvérű igazságtevő, hős szerelmes, vagy elképesztő fizikumú akrobata. Küldetés elfogadva, küldetés - sikerrel - teljesítve.

Tom Cruise legújabb akciófilmje, a Jack Reacher: Nincs visszaút, október 17-től látható a hazai mozikban. A film kritikája itt található, készítésének kulisszatitkairól pedig a FilmMagazin októberi számában olvashattok.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.