Még csak pár éve van a szakmában, de máris a legnagyobb hollywoodi produkciók animációiért felel. És a legnagyobbat a Godzilla esetében szó szerint is vehetjük. Interjú Török Attilával.
Hirdetés
Hogyan kerültél erre a pályára ilyen fiatalon?
Ebben elég sok tényező játszott közre, hogy már 22 évesen szerepet tudjak játszani egy vfx-teli mozi film elkészítésében. Már 19 évesen, a gimnázium végére bennem volt, hogy én filmes effekteket szeretnék csinálni, de akkor még nem igazán tudtam, hogy hogyan is tudnék ebbe belevágni. Először itthon próbálkoztam, de nem találtam lehetőséget, és a Műszaki Főiskolán kezdtem el egy programozói szakot, gondoltam mégiscsak ez kapcsolódik legjobban a 3D-s animációhoz. Közben pedig egy fél éves 3D-s tanfolyamot is végeztem itthon, ami nagyon tetszett, hasznos volt, és jó volt a társaság is. Viszont sajnos utána akármennyire is próbálkoztam cégek felkeresésével, minden honnét elutasítottak. Ezt látva külföldön kezdtem próbálkozni, és el is küldtem a munkáimat 4 külföldi 3D-s animációval foglalkozó egyetemre, amelyekre mind felvettek volna, viszont én Bournemouth-t választottam, ahol jelenleg a világ egyik legjobb animációs szaka található. Hamarosan pozitív visszajelzést kaptam, hogy felvettek a következő tanévre. A szak 3 éves, és szerencsére az oktatási rendszer is olyan, hogy nem lehet éveket csúszni, hanem pont annyi idő alatt lehet elvégezni amennyire a szak meg lett hirdetve. A második tanévem végen pedig beadtam a már akkori munkáimat egy világversenyre, ahonnét beválasztottak a legjobb 10 köze. Ennek eredményeképpen a Double Negativ-tól kaptam ajánlatot egy 2 hónapos nyári diák munkára, és akkor kezdtem el az első mozis filmemen dolgozni, a John Carteren. Ez nem csak nekem, hanem a sulinak is jelentős volt, hogy már másod évesként a 100 fős szakunkról egyedül én kerültem be ilyen komoly céghez. A harmadik évem befejezése után pedig egy 3D-s software-t programozó céghez jutottam ki fél évre Torontóba, az ottani munkám alapján pedig több lehetőség is kínálkozott olyan cégektől, mint a Pixar, a Blizzard, a Dneg, de mivel Dneg-nél adták a legjobb ajánlatot, úgy döntöttem visszatérek Londonba.
Mi is pontosan a feladatot a Double Negative-nál?
FX Technical Director-ként dolgozok. Ez egy összetett munkakör, ami elég sok mindent foglal magába. Az FX nagyvonalakban a különböző víz, köd, törés/rombolás és egyéb hasonló effektusokra utal. Az hogy éppen melyiket csinálom, az filmről filmre változhat.
Hányan dolgoztok a cégnél és ebből általában mennyien egy adott filmen?
Úgy tudom körülbelül valamivel több, mint 1000 fő dolgozik a Dnegnel. Hogy mennyien dolgozunk egy filmen, az főként attól függ, hogy mekkora részt vállalunk a filmből és hogy a filmkészítés melyik stádiumába vagyunk. Egy film kezdetekor lehet, hogy csak 20-30-an dolgoznak, és ez a szám folyamatosan megy felfele, ahogy a film készül. Aztán a végleges határidő közeledtével akár 200-300-an is lehetünk egy filmen. A cég mindig több filmen dolgozik egyszerre, de egy ember egy időbe csak egy filmen.
Legutóbb az új Godzillán dolgoztál. Itt mi volt a feladatod? Egyáltalán mi alapján válik el, hogy melyik filmhez kerülsz, és ott mit csinálsz?
A fő feladatom a víz elkészítése volt Godzilla úszása közben. Előtte köd szimulációt készítettem az Éhezők Viadala 2-höz. Aztán a 3D lead-em, aki akkor a vizes jeleneteken dolgozott az arénához, szerette volna, ha vele megyek a következő projectre, ahol szintén víz szimulációt csinált, és így kerültem én is a csapatába. Ezen kívül, a filmben még több törés/rombolás jelenetet is készítettem.
Most pedig elkezdtünk dolgozni a cég eddigi legnagyobb vizes projectjen, A Tenger Szívében, ami rengeteg víz szimulációt igényel, így a Godzilla után erre a filmre kerültem. És most jelenleg mindenféle vízi állatok úszását tanulmányozom.
Ezek szerint van olyan, amikor speciálisan rá kell készülni egy munkára?
Igen, mindegyik témakör különböző tudást igényel. És mindegyiknek megvannak a saját technikái, amit ki kell tanulni, ami mindig időt igényel, hogy valaki belejöjjön. Ezért vannak, akik egy dolgot szeretnek csinálni fx-en belüll is, és próbálnak ahhoz ragaszkodni. Én nem gondolom, hogy ilyen lennék, rengeteg terület van, amit szeretek csinálni, akár fx-en belül, akár kívül, úgyhogy én örülök neki, hogy változatos feladatokat kapok.
A vizet köztudottan a legnehezebb animálni. Valóban így van, vagy szőr animációt készíteni (John Carter), esetleg ködöt animálni (Futótűz) a nehezebb?
Igen, valójában a számítógépes utómunkában a víz reprodukálása a legnehezebb. Sokkal összetettebb, mint mondjuk a köd vagy akármilyen más szimuláció, és sokkal nagyobb gépi kapacitásra is van szükségünk hozzá. Összetettebb azért, mert több különböző elemből tevődik össze. Az alap víz szimuláció az egyik leghosszabb folyamat, ami akár 2-3 napot is igénybe vehet. Ilyenkor a számítógép akár több mint 150 millió különálló részecskének a mozgását számolja ki. Ennek a sok részecskének az utána való feldolgozása is sok időbe kerül, például hogy ki tudjuk alakítani a víz felszín geometriáját. A következő lépés pedig, hogy a feldolgozott részecskékből újabb szimulációkat indítsunk a víz habjának, buborékoknak, a vízpermetnek, és a levegőben köddé való víz-részecskéknek az elkészítéséhez. Ezek mindegyike megint akár egy egész napot is igénybe vehet. Miután az összes elemünk készen áll, a másik nagy kihívás hogy a végleges képet úgy rakjuk össze, hogy ezek az elemek meggyőzően egyetlen egy nagy víz-tömegként nézzenek ki. Ez a sok szimuláció rengeteg tárhelyet is foglal a gépeken, egy-egy shot könnyen elérheti a 30 terra bájtot is. Ebből adódóan a változtatások is sokkal lassabban mennek végbe. Míg a Futótűzön egy új verziót akar másnap is betudtam mutatni, víz szimuláció esetében egy hétbe is belekerül,mire újat tudunk a supervisor elé vinni. Ami viszont a legérdekesebb, hogy akármilyen szépen is tudjuk megcsinálni a jelenlegi technikákkal, a valóságban még legalább 10 év kell ahhoz, hogy a számítógépes technika elérje azt a szintet, hogy ténylegesen a valósággal megegyező minőségű vizet tudjunk készíteni.
Egyes rendezők – különösen, akik a speciális effektesek világából jöttek, mint amilyen Gore Verbinski vagy James Cameron – igyekeznek kihozni a maximumot az FX stábból. Te már jártál úgy, hogy felülről jött a parancs, hogy még csiszoljatok az effekteken?
Igen, mindegyik rendező szeret csiszolgatni a végleges kép megjelenésen, még akár egy héttel a leadási határidő előtt is, ami persze nem kis erőfeszítést szokott igényelni a számunkra. Konkrétan a Futótűzön fordult elő velem, hogy az utolsó pillanatban szerettek volna változtatni az utolsó 5 shot-on, amikor a köd egy láthatatlan falnak ütközik, így csak két hetem maradt újracsinálni azt amire a produkció közepe táján körülbelül 2 hónapom lett volna. Ilyenkor éjszakázások nélkül nem is lehetne befejezni.
Általában mennyi idő, míg egy filmen dolgozol? Igazak azok a pletykák, amelyek szerint még a bemutató előtti pár hétben is az effekteken dolgoznak?
Mi általában mindig leadjuk a kész shot-okat két- két és fel hónappal a megjelenés előtt. Mi eddig még nem csináltunk 3D sztereo- konverziót. Ha kell a filmhez, azt más cégek csináljak, és akkor nekik még szükségük van két- három hétre biztosan, hogy be tudják fejezni. De én úgy tudom, hogy legalább egy hónappal a megjelenés előtt már készre van összevágva a moziba kerülő verzió.
Van olyan film a közeljövőben, aminek az effektjein szívesen dolgoznál?
Igen, sok film van, amin szívesen dolgoznék, akárcsak cégen belül, de akár más vállalatnál is. A DNeg-nél most fogjuk elkezdeni a Bosszúállók 2-t, amihez nagyon szívesen csatlakoznék, vagy akar az Éhezők Viadala utolsó filmjéhez is kedvem lenne visszatérni. Ami pedig még nagyon érdekelne, az az új Jurassic Park vagy a Star Wars.
Mint szakmabéli, mennyire tudsz felhőtlenül élvezni egy látványfilmet? Kritikus szemmel tekintesz rá, vagy képes vagy ilyenkor kikapcsolni?
Eddig még nem okozott problémát a kikapcsolódás, ha moziba nézek egy filmet. Akkor nem szoktam kritikus szemmel nézni az effektekre. Persze feltűnik, ha valami nagyon szuper lett, vagy épp az ellenkezője. Viszont amikor már a gépemen is meg tudom nézni a filmet, akkor mar jóval kritikusosabb vagyok és kepés vagyok sokszor visszatekerni ugyanahhoz a jelenethez.
A mai CGI uralta blockbustereknek sokan felróják, hogy nem elég időtállóak, míg 20-30 évvel ezelőtti társaik (Pl. Star Wars, Terminátor 2.) még mai szemmel nézve is látványosak. Te is így látod? Van olyan film, aminek az effektjeire te is elismerően csettintesz?
Én úgy gondolom, hogy egy olyan szakmában, ami az elmúlt 10-15 évben olyan hatalmasat fejlődött és fejlődik továbbra is, nem is igazán lehetséges olyat alkotni, ami időtállónak fog kinézni hosszútávon. Egyre több és több részletet tudunk belevinni az egyes effektekbe, amihez ha hozzászokik az ember szeme, a régebbi film hasonló effektje már nem néz ki olyan jól. Például amikor elkezdtem a John Carteren dolgozni, egyből szembetűntek a különbségek a Tarks-ok zöld bőre és az Avatar-beli Na’vi-ké között, és csak egy-két év különbség van a filmek között. Én is úgy vélem, hogy egy régebbi Star Wars vagy egy Terminator 2-is még mindig látványos, de azért szembetűnőek a régi technika nyomai. Ami számomra a lenyűgöző az ilyen régebbi filmekben az az, hogy hogyan tudták megcsinálni azokat az effektet olyan jól, akar speciális vagy minimális vizuális effektekkel, ami még ma is nagyon sok nehézséget okozna elkészíteni a számítógépen.
Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!
Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.