Hirdetés

Kibeszélő: A Fehér Lótusz 2. évada lebilincselő

|

Váratlanul egy hulla tűnik fel a luxushotel tengerpartján. De vajon melyik milliárdos lesz a következő áldozat?

Hirdetés

A halál A Fehér Lótusz mindkét évadában ott lebeg a szemünk előtt. Az első évadban egy reptéren végigtolt koporsóval, míg a másodikban a tengerparton fekete nejlonnal letakart holttestet visznek el előttünk, és ettől kezdve "visszaugrunk az időben" oda, amikor még mindenki és minden rendben volt.

A HBO nagy sikerű sorozata azonban nem esik a "lerágott csont" csapdájába, mert bár szerkezetileg az új évad pontosan olyan, mint az előző, a karakterek sokkal egyedibbek, az események pörgősebbek és izgalmasabbak. A forgatókönyv és a rendezés ismét Mike White kezét dicséri, mégis ez a show szellemesebb és szórakoztatóbb, mint amilyen az első évada volt.

Hirdetés

A történet tehát a megszokott "mederben" indul: a gazdagok (akiket szintúgy a Szicíliába érkező hajóról ismerünk meg) megérkeznek a Fehér Lótusz luxushotelbe. Mivel a szereplőket egy páros kivételével lecserélték, az új szállodaigazgató, Valentina (Sabrina Impacciatore) várja őket. A karaktere elsőre undoknak tűnik, de a színésznő játékának és a későbbi jellemfejlődésének köszönhetően ő lesz az egyik legszórakoztatóbb szereplő, akit idegesít minden férfi és minden hülye vendég - de a gazdagok közt (pechére) jó sok ilyen akad. 

A vendégek ismét "sokszínűek": adott a háromgenerációs, szicíliai felmenőkkel büszkélkedhető, három férfit számláló DiMarco család: Albie (Adam DiMarco), a húszas éveiben járó, Stanfordot végzett szűzies srác, Dominic (Michael Imperioli), az 50-es, szexfüggő, filmgyártásban utazó apa és Greg (F. Murray Abraham), a 80 éves nőcsábász nagypapa, aki nem mondott még le arról, hogy halála előtt csupasz ciciket lásson.

Aztán ott van a fura négyesfogat: két házaspár, akik közül az egyik páros, Cameron és Daphne (Theo James, Meghann Fahy) csak úgy habzsolja az életet, míg a másik kettő, Harper és Ethan (Aubrey Plaza, Will Sharpe) szinte naftalinszagúan unalmas. De vajon ez a valóság? A másik kettő imádja egymást, ezek meg méla unalomban tengetik egymás mellett a napjaikat? Az események sodrásában hamar kiderül, semmi sem az, aminek látszik. 

Theo James és Meghann Fahy között perzselő a kémia, nagyon hitelesen alakítják az egymást imádó, mégsem mindenben őszinte házaspárt, akinek szerelmétől epét hány a koravén, intimitást meglehet könyvből sem ismerő, viszont mindenkit bíráló Harper, Ethan felesége. Harper karaktere talán a legbicskanyitogatóbb, vélhetően őt utálja meg a leggyorsabban minden néző, de ez tulajdonképpen Aubrey Plaza játékát dicséri, hisz pontosan ilyen irritálónak kell lennie ebben a történetben.

Tanya (Jennifer Coolidge) és a(z) undok férje Greg (Jon Gries) az egyetlen páros, akit az előző évadból átmentettek a készítők erre a showra is, és milyen jól tették! Jennifer Coolidge elképesztő alakítást hoz, a mimikáján, drámai kiborulásain, megdöbbentő cselekedetein hangosan felröhög az ember. Tanya élete ugyanis a nagy szerelem ellenére majdnem ugyanolyan, mint amilyen a házassága előtt volt. A férje nem úgy rajong érte, ahogy ő szeretné, és a világ sem olyan, mint amilyennek az ő elképzelése szerint (egy 60-as évekbeli fekete-fehér romantikus filmnek) kellene lennie. Nem tud fogyókúrázni és az alkoholról sem szívesen mond le, viszont a múltkorinál is több kényszerképzet, szorongás és hisztéria gyötri. Így hát pontosan tudhatjuk, hogy az ő nyaralása egész biztosan nem lesz sétagalopp, még akkor sem, ha nincs egyedül, hiszen vele tart fiatal, strapabíró idegrendszerű asszisztense, Portia (Haley Lu Richardson).

A fiatal Portia munkája igencsak kemény: el kell viselnie Tanya minden hóbortját és depresszióját, ami keményebben hullámzik, mint a szirteket csapkodó hullámok. A lány vad kalandokat remél Szicíliától, ehelyett bujkálnia kell Greg elől, aki utálja őt, de közben mégis a főnöke közelében kell maradnia. Bár flörtölni kezd Albie-val (Adam DiMarco), nagy hatást csak Jack (Leo Woodall) gyakorol rá, de ő sem az, akinek első látásra tűnik.

Jack nagybátyja, Quentin (Tom Hollander) az egyik legüdébb és legszerethetőbb karakter, aki meleg milliárdosként az élet szépségeire világít rá Tanyának, akit ezzel a legmélyebb depresszióból rángat ki. Quentin és a meleg baráti társasága rém viccesek, miközben irigylésre méltóan intelligensek, stílusosak és kifinomultak. Egyetlen kérdés merül csak fel az embernek, amikor ők - csapatostul - feltűnnek a színen: miért az undok, öreg, és bár tagadhatatlanul stílusos és elegáns, de igazán kibírhatatlan, hisztérikus Tanyával akarnak együtt bulizni? 

Kimagasló alakítást nyújtanak a hotelben grasszáló fiatal prostik, Lucia (Simona Tabasco) és Mia (Beatrice Grannò), akik jó sok kalamajkát okoznak, és bár miattuk jóval több a szex, mint az előző évadban volt, őrült izgalmasak a konfliktusok, amiket ők okoznak és komikusak a jelenetek, amikben a kuncsaftjaikat rettenetes helyzetekbe hozzák. Bár a prostik ritkán szimpatikusak a filmekben, ők mégis azok, a hazugságaik, csalásaik és kistílüségük ellenére - és ehhez nagyon sokat hozzátesz a két fiatal színésznő játéka. Megértjük őket, a maguk egyszerű szemszögéből és talán még szurkolunk is nekik, hogy egyszer talán az érzelmeket vagy a valódi előrejutást válasszák a gyorsan felmarkolható bankjegyek helyett.

White nagyon ügyesen egyensúlyoz a jelenetek között: hol forró szexet kapunk, hol komédiát, máskor rejtélyt és megint máskor drámát. Minden epizód pörgős, izgalmas, a vágások külön dicséretet érdemelnek, nagyon sok köztük már-már művészien szép és lírai színezetet ad az amúgy is romantikus szicíliai hangulattal bíró sorozatnak.

Ezt láttad már?

Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni.


Ahogy közeledünk az utolsó epizódhoz, egyre nő a feszültség: ki fog meghalni végül? Egyik karakter sorsa sem tendál ebbe az irányba, de láttuk a hullazsákot, így tudjuk, valamelyik vendég egész biztosan nem megy haza a Fehér Lótuszból. A sorsok ekkorra már rendesen összekuszálódtak, érezhető, hogy jön a nagy bumm - ami végül jó alaposan mellbe is vág minket. Mit mondjak? Meghökkentő a finálé, nem erre számítottam, de talán éppen ezért jó. Még az is lehet, hogy mindez egy újabb ugródeszka a következő évadhoz, amely - Mike White-ot ismerve - még ennél is jobb lesz.

Mindenkinek szívből ajánlom ezt a sorozatot - műfaji megkötés nélkül, hiszen rendkívül szórakoztató és nagyon nézeti magát. Egyszerre pergő, izgalmas, vicces, kellemesen leköti az embert. Nincsenek üresjáratok, jó a rendező, szerethetők a színészek, így azt mondanám, szerintem a Fehér Lótusz második évada garantált szórakozást nyújt akkor is, ha valaki nem látta az elsőt.

Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.