A lengyel filmszakma nem olyan rég az igencsak vitatott, ám kétségkívül világhírnévre szert tevő 365 filmek miatt került górcső alá. Korábban nem volt jellemző ugyanis, hogy világméretű rajongást vagy utálatot váltott volna ki az emberekből egy-egy lengyel alkotás, legalábbis, ezidáig. Nos, a HBO Max új krimisorozata egy lenyűgöző minőségű, igényesen megírt történetet kínál, amelyben a sötét képsorok mellett megdöbbentő fordulatokra számíthatnak a nézők.
A német határ közelében fekvő Szczecin kikötővárosában játszódó 6 epizódos sorozat első része sokkoló jelenettel indul: egy rendőrségi hajót, és a rémálmaiból a diszpécser hívására felriadó nyomozónőt látunk, majd mindazt, amiről álmodott éppen. Erős, párbeszéd-mentes képsorok ezek, ám a jó dramaturgiai érzékkel megírt forgatókönyvnek köszönhetően pontosan átjön az, aminek azon a ponton át kell jönnie. Katarzyna Zawieja (Katarzyna Wajda) az éjszakai műszakjából tart hazafelé. Férjét nem sokkal korábban veszítette el, ezért meglehetősen zaklatott, és az sem segít rajta, hogy halálra dolgozza magát, csak hogy meneküljön a fájdalma elől.
A nyomozónőnek azonban nincs ideje kifújnia magát, és a kislányával sem sokat tud törődni, akit apósa, az egykori rendőr (Andrzej Grabowski) segítségével nevel, mivel egy új ügyet bíznak rá, így amint hazaér, mennie kell. Az Odera partján női holttestet találnak, akiről kiderül, a rettegett kerületi ügyész lánya, ráadásul úgy tűnik, a fiatal áldozat a halála előtt szülte meg első gyermekét. Az újszülöttnek azonban nyoma sincs, hiába fésülik át a medret a rendőrségi búvárok. Az ügy lassan bontakozik ki, mégis érezni lehet, rettenetes sajtónyilvánosság követi majd, így nem mindegy, milyen gyorsan tud eredményeket felmutatni a nyomozóhatóság.
A rendőrfőnök nincs elragadtatva attól, hogy a gyásztól összetört nyomozónő viszi az ügyet, de a megbízása idején senki sem sejtette még, hová vezetnek a szálak. De ki lehet a gyilkos? Mint a legtöbb krimiben, itt is több gyanúsított van, ám tekintettel arra, hogy az áldozat apja az évek során bűnözők ezreit juttatta sittre, a potenciális gyilkosok száma kimeríthetetlen. "Az utolsó gazember is tudja, hogy engem meg lehet zsarolni." - mondja a férfi, ám úgy véli, nem ő volt a bűncselekmény végső célpontja. "Ha ez ellenem irányulna, mindkettőjüket megölték volna." Katarzyna kollégái szintén úgy vélik, a gyilkosság nem a szervezett bűnözés műve, ő azonban nem ért egyet társai következtetéseivel. Úgy véli, a csecsemő még életben lehet, ezért kíméletlenül nyomoz, hisz tudja, a baba túlélési esélyei igencsak csekélyek.
Katarzyna Wajda remek színésznő, bár a hazai nagyközönség vélhetően még nemigen láthatta. Karaktere erős, mégsem az a tipikus amerikai atomkemény nő, aki minden férfinél, sőt, minden embernél erősebb és okosabb. Kemény ő a maga módján, mégis megvan a maga keresztje, a maga érzelmi mélyrepülése, ráadásul ott a kislánya, aki extra szeretetet igényelne, hisz elveszítette az édesapját, de az anyja nem engedheti meg magának, hogy vele foglalkozzon, ezért állandó lelkiismeret-furdalás gyötri. Gyönyörűen átjön a nyomozónő karakterének minden öröme és bánata, a benne zajló gyötrelmes lelki tusák kínja, miközben látjuk, milyen elszánt, mennyire éles eszű, erős akaratú és kitartó ember. A nyomozónő kislányát alakító Marcelina Stepkowska külön említést érdemel, hiszen nem csak gyönyörűséges, de nagyon tehetséges is - a jelenléte őrült sokat hozzátesz ehhez a történethez.
A férfi karakterek a nyomozónő alakjához hasonlóan sokszínűek, nem a "megszokott" rendőrökkel találkozunk, mint általában az amerikai filmekben. A Katarzyna társát megformáló Trepa (Bartłomiej Kotschedoff) játéka különösen figyelemreméltó; a kettejük közti kémia tökéletesen működik szavak nélkül is, a férfi jelenléte erőteljes a filmvásznon. Kotschedoff nem most szerepel első ízben ilyen horderejű sorozatban, korábban a Netflix fantasztikus horrorfilmjében, a Nobody Sleeps in the Woods Tonight (2020) című filmben láthattuk.
A forgatókönyv Marta Szymaneknek köszönhetően egészen egyedi, nem kell kliséktől szenvednünk, a pörgés, az izgalom, a meglepetések nem maradnak el. Xawery Żuławski, a rendező elismerésre méltó munkát végzett, pedig nehéz dolga lehetett, akárcsak a stábnak és Tomasz Naumiuknak, az operatőrnek, hiszen a legtöbb jelenet éjszaka, (havas) esőben, párás, csapadékos körülmények között, lerobbant városrészekben és sötét erdőkben játszódik, ahol extrém nehéz igazán ütős, jó képeket készíteni. A készítőknek azonban sikerült, méghozzá úgy, hogy a történet semmit sem veszített emiatt a pergő dinamizmusából, a körülmények pedig még misztikusabbá és borongósabb hangulatúvá tették a nyomozás mögött megbúvó rejtélyt.
Említést érdemel a film főcímdala is, amelyet Billie Eilish énekel - a "When The Party's Over" (és ami tökéletesen illik a The Thaw hangulatához), illetve az akciójelenek kidolgozottsága, amelyek húsba vágóan életszerűek, ezért a készítők külön dicséretet érdemelnek.
Ez a sorozat kitűnő példa arra, hogy nem csak a nyugati filmesek tudnak ma már igényes, izgalmas, eredeti filmekkel előrukkolni, és nem biztos, hogy mindig A-kategóriás színészekre van szükség ahhoz, hogy egy krimi igazán jó legyen. Elsősorban akció- és krimi rajongóknak ajánlom az Enyhülést, és azoknak, akik nyitottan állnak az európai filmalkotásokhoz és színészekhez, valamint örömüket lelik a csavaros történetekben.