Magyar Filmhét 2014 - 3-5. nap

A vizsga

A nemrégiben nagy szakmai- és közönségsikert arató A berni követ írójának (Köbli Norbert) egy másik filmjéről van szó, mely ugyanúgy egy szelet magyar történelmet céloz meg (ezúttal az ügynökök vannak a középpontban, 1957-et írunk) és ugyanúgy Kulka János remekel az egyik főszerepben. A cselekmény itt is feszes és nélkülöz minden felesleges körítést, ezáltal tisztává téve, hogy a minta a hollywood-i thriller. Bergendy Péter (Állítsátok meg Terézanyut!) alájátszik Köbli könyvének, megteremtve az előírt képi hangulatot és stílust, illetve a suspense is jól megy neki, a ritmusból egy percre se esik ki se a rendező, se pedig a néző. A film végi fordulat is meglepő, meg úgy egyébként: ahhoz képest hogy az alapsztori milyen soványka, ki lett hozva belőle a maximum. Fekete leves

Novák Erik semmi pénzből, improvizált dialógusokkal és haveri köreiből szervált színészekkel (Nagy Zsolt, Szabó Simon, Vágvölgyi B. András, stb.) forgatta le ezt a kissé idejétmúltnak ható zsiványfilmet, ami valamelyest Guy Ritchie régebbi filmjeire hajaz. A poénok főként a cifrábbnál cifrább káromkodásokra vannak alapozva, illetve helyenként a fekete humort megcélzó helyzetkomikumra, a sokat látott sztorit illetően (néhány szerencsétlen megcsinál egy balhét ami után aztán bújkálhatnak) pedig minden oka megvan a nézőnek arra, hogy jólesően fikázza a Fekete levest. A helyzet azonban az, hogy Novák Erik filmje olyan szimpatikusan faragatlan, bárdolatlan darab, hogy nem csak hogy nehezen tudok rá haragudni, de nehezen tudom letagadni azt, hogy bizony kurva jól szórakoztam a másfél óra alatt. Tökéletlen, a maga bunkó módján vicces, és mindenekfelett őszintén punk és lázadó darab született, melyet már csak azért is érdemes megnézni, hogy a saját szemünkkel lássuk milyen baszottul élvezetes játékot nyújt Vágvölgyi B. András a tapló maffiafőnök szerepében. A legyőzhetetlenek

Madarász Isti (akinek többek között megannyi zseniális Barátok közt-epizódot köszönhetünk) tv-filmje egy csapat kalandra és adrenalinra éhes fiatal történetét meséli el, akik elmennek vadvízi evezésre a hegyekbe. A fő dramaturgiai mozgatórugó az egymás közti ellentétek fokozatosan eldurvuló kiéleződése, mely egészen a végéig fenntartotta az érdeklődésemet. Bár titokban reménykedtem abban, hogy majd inkább mérges darazsak vagy egyéb fenevadak keserítik meg hőseink életét, de ezzel is megelégedtem. Lehet izgulni, szorítani a szereplőknek, a végén pedig fellélegezni, hogy véget ért a tortúra és a veszély. Teljesen korrekt darab. Hőskeresők

A film, amiben Stohl András Vasembert játssza. Na, nem azt a Vasembert, csupán egy isten háta mögötti kis falucska magának való figuráját, aki a világért se akarná eladni a kis masináját a falunak. De a Hőskeresők nem csak erről szól, hanem még generációs különbségekről, apákról és fiaikról, a múlt kutatásáról és arról, hogy az alma mennyire nem esik messze a fájától. Miklauzic Bence filmje komplex és fordulatos drámát takar. Tv-játékfilm, de az egyik legjobb amit láttam a héten. A látogató

Egy meglehetősen abszurd szituációt vázol fel Fonyó Gergely rövidfilmje: mi történik akkor, ha egyszer betoppan hozzád egy férfi azzal, hogy az édesanyád még születésed előtt terhességmegszakítást kérvényezett. A bürokrácia lassú folyamatában azonban csupán most tudták feldolgozni ezt és a végrehajtás bizony elkerülhetetlen. Megszűnsz létezni és Veled együtt megszűnik létezni minden egyéb, ami a Te nevedhez köthető. Scherer Péter és Gáspár Sándor remekelnek ebben a groteszk alaphelyzetet magáénak tudó kisjátékfilmben, melynek nem csupán a kiindulópontja ötletes, de a kivitelezése is magában hordozza azt a fajta humort és néminemű keserűséget, ami ezzel jár. Bocsi!

Ez a filmecske ez olyan felállást dolgoz fel, melyben két, egymást rég látott nő újra találkozik azért, hogy az egyik bevallja a másiknak: húsz éve ötöse lett a lottón, de ahelyett hogy ígéretéhez hűen osztozott volna, inkább elhúzott Amerikába. Itt is jellemző az abszurditás, de kisebb fokon, a helyzet itt inkább szomorú és finoman rávilágít arra a rendező, hogy bizony nem mindegy a pénz és nem mindegy az se, hogy hol élsz. Apró kis remekmű. A kéz élete

Jópofa, de talán kicsit hosszúra nyúlt próbálkozás annak irányába, hogy bemutasson egy egész életet csak a kezünkre koncentrálva. Szülinapi zsúr, mell- és fenékfogdosás, házasság, betegágy, stb. Itt van minden. Sintér

Erős darab ez a Torontói Fesztivált is megjárt kisjátékfilm, mely egy pénzhiánnyal küzdő fiatal, jó erőben lévő srácról szól aki piszkos, kényes üzelmekbe keveredik és valahogy félre kell tennie a régi kapcsolatait. Vagy el kell döntenie, melyik úton megy tovább. Tényleg erős, valósággal székbe szögezi az embert. A láthatatlan seb

Jókai Mór egyik műve adta az alapját ennek a darabnak, melyben egy Sherlock Holmes-szerű nyomozós történetet láthatunk. A truváj az, hogy kosztümös darabról van szó (és ilyen téren meglepően jól teljesít a dolog, nem hat olcsónak), továbbá egy-két nyomozási eljárás itt lát napvilágot. Kicsit hosszúra nyúlt cucc, de érdekes és stílusos. Szép próbálkozás.      

Oldalak: 1 2