Hirdetés

Titanic és Pocahontas - Sikerfilmek történelmi pontatlanságai 2. rész

|

Morfinista madarász, a nácik sajátságos Titanic-interpretációja és Pocahontas körüli furcsaságok: a filmipar szereplői ritkán hagyják magukat zavartatni a száraz tényektől.

Hirdetés

Ha lemaradtatok a cikk első részéről, akkor a linken keresztül elolvashatjátok!

Azt, hogy a diktatúrák kéjes élvezettel írják át a múltat, és filmiparuk elsősorban nem a szórakoztatást, hanem az éppen aktuális ideológiai üzenet felerősítését szolgálja, aligha meglepő. Ellenben alkalmasint megesik, hogy Fortuna szeszélyéből egy nagy reményekkel kecsegtető kísérlet éppen az ellenkező hatást éri el. A rendező Herbert Selpin és házi forgatókönyvírója, Walter Zerlett-Olfenius különösebb erkölcsi aggályok nélkül vágtak bele 1942-ben a Titanic munkálataiba. Hiszen nem kisebb patrónus, mint Joseph Goebbels támogatta őket a gigász elsüllyedését a zsidók és az angol nagytőke nyakába varró blődli elkészítésében.

Hirdetés

Háborúban közel elképzelhetetlen forrásokhoz fértek hozzá: a frontról gyógyulni hazaküldött sebesültek szép hányada kénytelen-kelletlen statisztaként segítette a nagy mű tető alá hozatalát. Sőt, még egy valódi hajót, a Cap Arconát is a rendelkezésükre bocsátottak, hogy ne egy illúzióromboló makettel vegyenek fel pár, kulcsfontosságú jelenetet. Viszont a bakák gátlástalanul kikezdtek a stáb nőtagjaival, és ez hallatlanul felpaprikázta a nácikat nem szívlelő, ám a feltételeiket csendben elfogadó rendezőt.

Több sem kellett Hitlert fanatikusan éltető társának: egy indulatos tirádáján felháborodva a Gestapo kezére adta állítólagos cimboráját. Aki felfogván, hogy bár a propagandaminiszter nyilvános önkritika esetén egérutat kínált neki, ez is csak ideig-óráig mentheti meg, nem ment bele a paktumba. A hivatalos verzió szerint ezután felkötötte magát a cellájában.

Helyét Werner Klingler vette át, de hiába fejezte be a monumentális eposzt, 1943-tól más szelek kezdtek fújdogálni. A fordulat évében a német hadigépezet megtorpant, és az a veszély fenyegetett, hogy a közönség szimpatizálni fog az elveszett szeretteiket sirató angolokkal, franciákkal vagy a zsidókkal. Ahogy azt sem zárhatták ki, hogy a főhős, a germán egyenességet megtestesítő Petersen első tiszt a kapitánynak címzett kritikáit egyesek a vezérkar, vagy a Führer elleni támadásnak veszik. A 4,5 millió birodalmi márkát felemésztő, történelemhamisító próbálkozás ezért nyomtalanul eltűnt a süllyesztőben, és Zerlett-Olfenius sem úszta meg aljasságát. Előbb a pikszisből kiesett, megvetett senkiháziként szenvedett, majd árulása méltó jutalmaként a börtönt is megjárta, és annak dacára, hogy viszonylag hamar kiengedték, 1975-ben bekövetkezett haláláig mellőzött páriaként vegetált.

Tom Cruise filmje, Az utolsó szamuráj is feláldozta a realizmust a romantika oltárán. Ken Watanabe karaktere, Moritsugo Katsumoto küldetéstudatos fantasztaként van bemutatva, aki a becsületét és a tradíciókat az életénél is fontosabbnak tartja. De a hozzávetőlegesen nyolc hónapig tartó, 1877-es lázadást vezető Saigo Takamori, akiről a figurát mintázták, nem tartozott a modern eszközöket megvető, és a taktika csúcsának a frontális lovasrohamot tartó mániákusokhoz.

Pláne, mert a puskák az 1540-es évektől kezdve már a szigetországon belül is elengedhetetlen kellékei voltak a korszerű hadviselésnek. Ergo, egyetlen hadvezér sem lőhetett akkora bakot, hogy puszta büszkeségből vagy ősei tévesen értelmezett bálványozásából adódóan fittyet hányjon a fejlődésre. Főleg, mert a nagyúr elsősorban a Meidzsi-kor társadalmi reformjai ellen tiltakozva ragadott fegyvert, és természetesen tapasztalt katonaként gondoskodott róla, hogy alárendeltjei ne elavult arzenállal felszerelve hulljanak el a csatatéren.

A korszerű nyomozati módszereknek és a DNS-azonosítás forradalmának köszönhetően jóformán hetente jön hír egy anno mondvacsinált bizonyítékok miatt évtizedekre elítélt, ám minden kétséget kizáróan ártatlan szerencsétlen rehabilitásáról. Miként az sem ritka, hogy valaki a rácsok mögött ráébred, hogy súlyosan hibázott, és miközben jogilag semmi sem változik, az erkölcsi megtisztulás tagadhatatlan. De sajnos egy-egy érdekes sztori alkalmasint túlságosan is meghatja a szórakoztatóipari specialistákat, és beindul a káros mítoszgyártás.

Ezt láttad már?

Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni.


John Frankenheimer más elismerések mellett négy Oscar-jelölést is bezsebelő drámája, az Az alcatrazi ember a hűvösön pitiáner striciből és gyilkosból ornitológiai szaktekintéllyé avanzsáló Robert Stroud előtt tiszteleg.

Az alkotás tanúbizonysága szerint a férfit egyedül kórosan túlburjánzó humanizmusáért és meg nem alkuvást ismerő habitusáért könyvelték el veszedelmes rebellisnek - ám mi sem állhatna távolabb a rideg igazságtól. Ugyanis az autodidakta kanári-specialista semmitől sem visszarettenő, kábítószeres szociopataként igyekezett morfiumot kizsarolni a rabkórházba beosztott társaitól. Ráadásul semmiféle kedvezménnyel nem lehetett megbékíteni vagy észhez téríteni - hovatovább, hírnevét kihasználva egyre többet és többet akart. Pünkösdi királyságának is hajmeresztő pofátlansága vetett véget, mivel üres óráiban egy szeszlepárlót barkácsolt, és a madáreleségből főzött kerítésszaggatóval csencselve próbálta növelni tőkéjét.

Norman Jewison 1999-ben bemutatott műve, a Hurrikán is döbbent fejvakarásra késztette a témában elmélyedőket, mert a tehetséges ökölvívó, Rubin Carter hányattatásaira fókuszáló film az ildomosnál szabadabban kezeli a tényeket. A bokszoló erőszakosságát rengeteg adat támasztja alá, és a Joey Giardello elleni meccsén sem egy lefizetett, fajgyűlölő bíró döntött az olasz javára - az egyszerűen jobban harcolt nagy riválisánál. Lecsukásakor sem egy Klu-Klux Klán tagot megszégyenítően rasszista nyomozó machninált. Alibije sehogy sem stimmelt, az őt védeni hivatott tanúk tekintélyes hányada átlátszóan hantázott, és a poligráf is többször jelezte, hogy a bunyós hazug választ adott a neki feltett kérdésekre.

Cikkünk nem lenne teljes a Pocahontas bizarr esete nélkül - mivel, bár a Disney jellemzően szirupos-rózsaszín cukormázzal borítja be múltat, itt sértő tiszteletlenséggel nyúltak az ihletforráshoz. Az indián hercegnőt Matoakának hívták - a fordítástól függően "játékos kislány" vagy "komisz kölök" jelentésű Pocahontas csupán becenévként szolgált. Szerelmi kapcsolata a feljegyzések alapján komoly, és autoriter hajlandóságú John Smith-szel igen valószínűtlen. Hacsak az éra jellegzetes kalandoraihoz tartozó, opportunista férfiú 27 évesen nem bírt pedofil hajlamokkal, és vonzódott érzékien a tíz-tizenegy körüli leányzóhoz. Az ellenben vitathatatlan, hogy a zsákmányra éhező, egyben a keresztény hitet tűzzel-vassal terjeszteni akaró angolok 1613-ban csapdába csalták, és foglyul ejtették.

Itt aztán némi - gyaníthatóan mérsékelten barátságos - nyomásra áttért az idegenek vallására, és 1614-ben hozzáment John Rolfe-hoz, egy, az új jövevények, illetve az őslakosok közötti békét a friggyel szavatolni akaró telepeshez. Kapcsolatuk viszont nem tartott sokáig: az 1617-ben Angliába utazó nő immunrendszere nem birkózott meg az ismeretlen ragályokkal, és húsz vagy huszonegy esztendősen elhunyt.

A hitvány-arrogáns cselszövőként ábrázolt John Ratcliffe pedig egyáltalán nem kapzsi elmebetegként felügyelte Jamestown polgárainak jólétét. Beszédes, hogy halálát éppen túlzott jóhiszeműsége okozta, mert elhitte, hogy a póhatanok kereskedni akarnak vele. De az alku kelepcének bizonyult, és a hatvanat taposó aggastyánra rettenetes kínok vártak: előbb elevenen megnyúzták, majd megégették.

Ha ti is ismertek ehhez hasonló példákat, akkor osszátok meg velünk őket kommentben!

Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.