Tomas Alfredson svéd származású filmrendező 1965. április 1-jén született Svédországban, Lidingö szigetén, amely település az ország 290 községének egyike. Édesapja a néhai Hasse Alfred-son, komikus, édesanyja pedig Gunilla Alfredson színésznő. Tomas már fiatalkorában hozzászokott ahhoz apja révén, hogy korosztályától eltérő bánásamódban részesüljön. "Akkoriban kevés számú embernek volt köztulajdona, és ő egy volt közülük" - emlékszik vissza Thomas az apjára. Mivel az apja ritkán tartózkodott otthon, így Tomast javarészt édesanyja nevelte fel. "Minden nyáron részt vettem Hasse produkcióiban, így valószínűleg ez volt az egyetlen módja, hogy együtt lehessünk."
Tomas gyakran kisebb szerepekben volt látható a népszerű svéd komikus duó, a Hasse & Tage alkotásaiban, apjával és Tage Dani-elssonnal. Ilyen mű volt többek között az 1971-es, Danielsson által rendezett vígjáték-dráma, az Apple War, amelyben egy grófot formált meg, és amelynek forgatókönyvét apja jegyezte, valamint látható volt benne kisebb szerepben a svéd színészóriás, Max von Sydow is.
Rendezői karrierje a Svéd Filmintézetnél kezdődött, ahol asszisztensként dolgozott. A TV4 televíziós csatorna létrehozásában vett részt, ahol a szórakoztató részlegen tevékenykedett. Legnagyobb sikere a francia gyökerekkel rendelkező Fort Boyard játékshow svéd adaptációja volt, a "Fångarna på Fortet". Később a Sveriges Televisionnél dolgozott, ahol olyan sorozatokat készített, mint az Ikas TV-kalas gyermekeknek szánt széria, Ulrika Christina Elisabeth Nord, svéd származású színésznővel a főszerepben, aki Alfredson 2008-as Engedj be! című filmjében is feltűnt a vásznon. Nord elmondta, hogy Alfredson lehet, hogy "csak 25 éves, de rendkívül értelmes." 1994-ben a Bert című televíziós produkciót készítette el, amely svéd írók regénysorozatán, a Bert Diariesen alapult, amely a népszerű tinédzserekről szóló könyvsorozat. A sorozatból 1995-ben elkészült az egész estés változat is, Bert: The Last Virgin címmel, Alfredsont pedig egy nívós Guldbagge Awards-díjra jelölték a Legjobb rendezés kategóriában.
1999-ben csatlakozott a Killing-gänget nevű svéd vígjáték csoporthoz. "Láttam, hogy viccesebbek, mint a többiek, és kissé alaposabbak is" - nyilatkozta anno Alfredson. Az első együttműködése a csapattal négy játékfilmet eredményezett. Ilyen volt az 1999-es svéd vígjáték-dráma, a Screwed in Tallinn, amely mockumentarysta, azaz ál-doku-mentumfilmes stílusban készült. A film egy olyan svéd agglegényekből álló csoportról szól, akik busszal odautaznak Észtországba annak reményében, hogy megtalálják barátnőiket. A 2004-es Kétféle barna című alkotásban négy különböző történetet láthat a néző, amelyek viszont semmiféle kapcsolatban nem állnak egymással. Közös témája az árulás, főleg a gyermekek elárulása a szülők által. A produkciót négy Guldbagge- díjjal jutalmazták, köztük Alfredsont a Legjobb rendezés kategóriában.
A svéd szerző, John Ajvide Lind-qvist 2004-ben publikálta világhírű bestsellerét, az Engedj be! című vámpír-horror regényét. A könyv elolvasása után Alfredson elhatározta, hogy vászonra adaptálja a művet, és el is jutott Lindqvisthez: "40 körül lehettem, amikor találkoztunk. Ő már ismert, kedvelte a korábbi munkásságomat, így nagyon jól tudtunk együtt dolgozni." A mű fiktív története 1980-ban játszódik Svédországban. A cselekmény kereszttüzében egy 12 éves zaklatott kisfiú áll, aki egy titokzatos gyermekvámpírral alakít ki barátságot. A rendezés mellett Alfredson Dino Jonsäter-rel közösen jegyezte a filmet. Az Engedj be! 2008. január 26-án debütált a Göteborgi Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol Alfredsdon megnyerte a fesztivál Skandináv Filmdíját. Továbbá öt Guldbagge-díjat is nyert, köztük egyet ismét a Legjobb Rendezés kategóriában. A produkciót számos más honorálásban is részesítették. Ilyen volt többek között az Alapítók díja a Legjobb narratíva kategóriában a Tribeca Filmfesztiválon, de a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál Legjobb idegennyelvű film elismerését is megkapta, a 2010-es BAFTA-díj (Legjobb nem angol nyelvű film) jelöléséről nem is beszélve. Mire a film a hivatalos, október 28-ai svéd nyitányát megkezdte, már nemzetközi sikerré vált, és több, mint 40 országnak adták el a filmjogokat. A 29 millió svéd koronából (nagyjából 4,5 millió dollár) készített alkotás végül több, mint 11 millió dollárt kasszírozott, és az ítészek is pozitívan nyilatkoztak róla.
Az Engedj be! munkálatait után Alfredson hivatalosan is bejelentette, hogy nem készít több filmet a "belátható jövőben." Azt állította, hogy elfáradt a svéd film- és televíziós iparággal szemben, amelyet "erővel, bátorsággal és megfontoltsággal" tartott. Számos ajánlatot kapott hollywoodi producerektől, de "nem voltam hajlandó elhagyni otthonomat, családomat, és kollégáimat, akiktől függök a jobbért." Aztán 2009. márciusában mégis bejelentette, hogy részt vesz egy nagyobb volumenű nemzetközi projektben. Júliusban Alfredson aláírt az angol szerző, John Le Carré 1974-es kémregényének, a Suszter, szabó, baka, kémnek a megfilmesítésére. A történet origójában egy néhai rendkívül intelligens kém áll, akit az angol hírszerzés visszahív annak apropóján, hogy segítsen nekik felkutatni egy kettős ügynököt, aki beépülve a falaik közé óriási veszélybe kívánja sodorni Angliát. Az igazi sztárparádé (az angol trió, Gary Oldman, Tom Hardy, Colin Firth) közepette forgatott alkotás ismételten mindkét síkon, azaz rentábilisan és kritikailag is sikeresen teljesített, és három Oscar-jelölést (Legjobb férfi alakítás, Legjobb filmzene és a Legjobb adaptált forgatókönyv kategóriákban), valamint két BAFTA elismerést (Legjobb brit film, Legjobb adaptált forgatókönyv) is bezsebelhetett.
2012-ben megerősítették, hogy Alfredson megszerezte a filmadaptációhoz való jogokat a néhai svéd írónő, Astrid Lindgren 1973-ban publikált Oroszlánszívű testvérek című gyermek-fantasy regénye kapcsán. Alfredson végzi ismételten a direktori munkálatokat, míg a forgatókönyvért Lindqvist felel majd. Azóta nagy a csend a projekt háza táján, azonban a Hóember sajtókörútja után vélhetőleg neki is állnak a film forgatásának, hogy hamar kiköszörüljék a csorbát…