A mozis bemutatóknál nagyjából be lehet lőni mire lehet számítani előzetesen egy filmnél. Manapság a szuperhős produkciókkal szinte lehetetlen rossz lóra tenni, a kosztümös daraboknak azonban leáldozott, ez utóbbiról Ridley Scott is tudna mesélni. A mozis bevételek azonban csak egy adott film népszerűségét hivatottak ábrázolni, a minőségét nem (így létezhet még a Halálos iramban franchise). Ebből fakadóan bizony akadnak olyan alkotások melyek megbuktak a pénztáraknál, holott megérdemelték volna, hogy anyagilag (is) sikeresek legyenek.
Szuper haver (1999)
Rögtön egy klasszikussal indítunk, melyről ha nem tudnánk, hogy Warner szerzemény, simán rávágnánk, hogy Disney rajzfilm, a lehető legjobb értelemben. Egy kifordított E. T. sztori, melyben a hatalmas óriásrobot barátra lel egy fiatal fiúban, miközben a kormány csak elpusztítaná az idegent. A recept mégis működik, a Szuper haver izgalmas, látványos és szép film, az egyik legcsodásabb zárással, amit valaha láthattunk. Pont ezért érthetetlen, hogy miért nem érdekelte az embereket Brad Bird műve. A 70 millió dolláros büdzsé nem kevés, de az egészen hihetetlen, hogy Amerikában csak 23 millióig jutott, más országokban pedig jószerivel be sem mutatták, így nagyon csúnya anyagi bukta lett a vége. Még szerencse, hogy az évek során kiharcolta magának a megérdemelt kultstátuszt.
Harcosok klubja (1999)
Apropó kultfilmek. Nincs olyan, amit ne írtak volna le, ne mondtak volna el a Harcosok klubja kapcsán, azt azonban talán kevesebben tudják, hogy anyagilag nem muzsikált valami fényesen David Fincher mesterműve. A 60 milliós gyártási költség alig több mint felét hozta vissza a tengerentúlon, a nemzetközi pénzek noha tudtak kozmetikázni az eredményen és a 101 milliós összbevétel nem rossz, de ha azt nézzük mekkora címről beszélünk, illetve hogy Amerikában miként teljesített, azért elég kiábrándítóak a számok.
Scott Pilgrim a világ ellen (2010)
Edgar Wright geek paradicsoma már nem ennyire egyértelműen klasszikus, sőt, sokaknak volt túl tömény az élmény. Ennek fényében talán érthető az anyagi bukta, de a film elszállt látványvilága, pazar humora és magával ragadó stílusa amellett szólt, hogy ne legyen gond a kasszáknál sem. Sajnos lett, a 60 milliós költségvetését sem tudta visszalapátolni a Scott Pilgrim és világszerte megállt összesen 48 millió dollárnál. Pedig kevés ennyire szórakoztató agymenés készült az elmúlt bő 10 évben.
Warrior - A végső menet (2011)
Nem a legnagyobb cím az összeállításban, ellenben a maga 25 millió dolláros büdzséjével a legolcsóbb, de még így is képes volt megbukni. Pedig Tom Hardy és Joel Edgerton testvérharca a legkeményebb macsók szemébe is képes volt könnyeket csalni. Emberi, mély érzelmeivel és kőkemény bunyóival a bokszdrámák stílusát hozza (noha itt MMA harcokat látunk), mégis képes volt felfrissíteni a zsánert, ráadásul Oscar jelölést hozott a szebb napokat is látott Nick Nolte-nak. Amerikában 13 millióig jutott, összbevétele pedig 23-nál állt meg.
Dredd (2012)
Az egyik leghíresebb fiaskó az elmúlt 10 évből és érthetetlenül állunk azelőtt, hogy miért nem lett sokkal nagyobb siker a Dredd. Minden tekintetben felülmúlja a Sylvester Stallone nevével fémjelzett elődöt, egyszerű, a The Raidre hajazó sztorija pedig pont olyan, amilyennek lennie kell. A lassítást remekül használó, vérgőzös zúzda tökéletes kikapcsolódás és van annyira szórakoztató, mint a két évvel később érkező John Wick volt. 50 milliós gyártási költségét sem tudta visszahozni, Amerikában mindössze 13 milliót termelt, összesen pedig 41 milliót sikerült begyűjtenie. Kár, szívesen vettük volna, ha ebből is franchise lesz, mint a korábban említett címből.
Az U. N. C. L. E. embere (2015)
Guy Ritchie szórakoztató kémfilmjében minden meg volt ahhoz, hogy sikeres legyen. Emlékezetes karakterek, pörgő akciók, jó dumák, szuper stílus. Valamiért mégsem voltak rá vevők az emberek. A 75 millió dollárból készült produkció csak 45 milliót hozott Amerikában, a nemzetközi bevételek némiképp kozmetikáztak a dolgon, de a 107 milliós összkép még így is bőven kevés és nagyjából be is verte a szöget az esetleges folytatás koporsójába.
Holnapolisz (2015)
A George Clooney főszereplésével készült szórakoztató sci-fi, kaland nem egy kiemelkedően jó film, de van benne fantázia és többek közt Hugh Laurie emlékezetes monológja nem véletlenül fészkelte be magát sokunk agyába. A listán szereplő alkotások közül ez hozta az egyik legtöbb pénzt és első ránézésre még azt is mondhatnánk, hogy ennyinek elégnek kell lennie a sikerhez. Számokra átfordítva ez úgy néz ki, hogy Amerikában 93 millióig ment el, összesen pedig 209 millió dollárt termelt a Holnapolisz. Ez rendben lenne, csak éppen a büdzsé volt magas, a 190 milliós gyártási költség fényében minimum a dupláját kellett volna hozni a sikerhez, amitől sajnos nagyon messze állt meg a végső összeg.
Kubo és a varázshúrok (2016)
Kisebb léptékű, ám annál színvonalasabb alkotás a Laika stúdiótól, melyet okkal jelöltek két Oscar-díjra. Lehet a stop motion technológia, vagy a keleti kultúra nem annyira vonzotta az embereket, mindenesetre a Kubo sajnos megbukott anyagilag. 60 millió dollárt költöttek rá, amiből a tengerentúlon 48-at hozott össze, a végeredmény pedig 76-nál állt meg. Nem világraszóló fiaskó, de minimum 100 millió kellett volna a sikerhez, ami a film minőségét tekintve egyáltalán nem sok. Gyönyörű és egyedi darab, kár, hogy szélesebb körben ezt nem tudták felismerni.
Rendes fickók (2016)
Újabb rejtély, mert a Rendes fickóknál szórakoztatóbb film kevés készült az elmúlt években, így értetlenül állok az anyagi bukása előtt. Persze tény, hogy Shane Black kendőzetlen, szókimondó stílusára nem mindenki vevő, de amilyen karakterek, dumák és szituációk itt teret kapnak, az egyszerűen túl jó ahhoz, hogy ne legyen sikeres. Pláne, hogy nem egy kifejezetten drága filmről beszélünk a maga 50 milliós büdzséjével, de Amerikában csak 36-ig jutott, az összbevétel pedig alig lépte túl a költségvetést a maga 62 millió dollárjával.
Szárnyas fejvadász 2049 (2017)
Denis Villeneuve nagyszabású folytatása az 1982-es klasszikushoz híresen nagy bukta, pedig ha megnézzük a számokat, annyira nem vészes a helyzet. A 150 millióba kerülő alkotás Amerikában nem ment nagyot, még a 100 milliót sem érte el (92-nél állt meg), talán ezért emlékeznek rá sokan bukásként, ám a nemzetközi pénzek szépen feltornászták az eredményt, így összehozva a 259 milliós bevételt. Nyilván a stúdió ezzel nem volt elégedett, az ekkora blockbustereknél általában a gyártási költség dupláját kell termelni ahhoz, hogy nullszaldós legyen a produkció. Valahol érthető, hogy a lassú, elmélkedős sci-fi nem ment akkorát a kasszáknál mint várták, de mi azért örülünk, hogy elkészült.
+1 John Carter (2012)
A 2010-es évek egyik legnagyobb buktája, így nem mehetünk el mellette szó nélkül. Talán azt várták tőle, hogy bizonyos szempontból az új Avatar legyen, de ez semmilyen formában nem jött össze. A forgatás is nehezen ment, a büdzsé is megugrott, így került nagyjából 250 millióba a film, amiből Amerikában mindössze 73-at kapart össze. Ez félelmetesen alacsony szám, s hasonlóan a Szárnyas fejvadászhoz, a nemzetközi bevételek mentették a menthetőt, ez is édeskevésnek bizonyult. 284 millió dollárnál állt meg, így magát a büdzsét is alig hozta vissza, és akkor még a legalább 100-150 milliót kóstáló marketingköltségekről nem is beszéltünk. Sem a nézőknél, sem a kritikusoknál nem volt átütő siker, s tény, hogy nem egy mesterműről beszélünk, de egy alapvetően szórakoztató, érdekes és látványos blockbuster a John Carter, melyben benne volt, hogy lazán hozzon akár 6-800 milliót is. A Disney-nél nem ehhez vannak szokva.
