Április elseje van és jöhetnénk kreatívan a cseppet sem elcsépelt poénokkal, miszerint nem lesz több poszt az oldalon, kiadják a Snyder Cut hat órás verzióját, vagy egy Martin Luther King életrajzi filmben Ryan Gosling játssza majd a címszereplőt. Helyette inkább kalandozzunk a mozgóképek történetének legnagyobb balekjainak világába, akik közül összeszedtünk 10 igen emlékezetes alakot.
Jacques Clouseau felügyelő (A rózsaszín párduc filmek), 1963-1978
A ballonkabátos francia rendőr igazi ügyefogyott, csetlő-botló balek, persze pont emiatt ússza meg sokszor az életveszélyes helyzeteket. Folyamatos szerencsétlenkedéseivel az őrületbe kergeti főnökét, komornyikjával vérre menő küzdelmeket folytatnak, küldetéseit mégis siker koronázza. Elképesztően fárasztó, de fergetegesen vicces karakter, akit játszott már Alan Arkin és Steve Martin is, de csak egyetlen igazi Clouseau felügyelő létezik, őt pedig Peter Sellersnek hívják.
Pyle közlegény (Acéllövedék), 1986
Kevésbé komikus szereplő, egy végképp nem humoros sorssal. A kissé túlsúlyos katona igyekszik, hogy szembenézzen a vietnami háború poklával, ám előtte túl kéne jutni a kiképzőtábor által felállított akadályokon. A szerencsétlen srác a legalapvetőbb ügyességi pályákon is szenved, ki is pécézi magának a vérmes kiképzőtiszt. Később kiderül, hogy a puskával egész jól bánik a fiú, kár, hogy addigra a testi és lelki terror alatt teljesen összetörik. Nem klasszikus értelemben vett balek, de súlyos árat fizet az ügyetlenségeiért.
Frank Drebin (Csupasz pisztoly filmek), 1988 - 1994
Clouseau-hoz hasonlóan Drebin is tipikusan az a karakter, akit a szerencsétlenkedései tesznek naggyá. Valahogy mindig úgy jön ki a lépés, hogy ő ép bőrrel megússza, sőt learassa a babérokat egy-egy ügy megoldásáért. Leslie Nielsen kultikus figurája először az 1982-es, Police Squad! című sorozatban tűnt fel, majd érkezett a három Csupasz pisztoly film. Nielsen számos másik paródiában hozta szinte ugyanazt a szerepet, de Drebinként fogunk rá a leginkább emlékezni.
Harry Dunne és Lloyd Christmas (Dumb és Dumber - Dilibogyók), 1994
Muszáj őket párba állítani, mert bár külön-külön is megérik a pénzüket, együtt válnak igazi nehézbombázóvá. Lloyd limuzinos kalandja, a papagáj esete, vagy a buszos bikinis csajok reakciója mind tökéletesen szemlélteti, hogy eme elnagyolt, de roppant vicces balfácán duó csúcsra járatja a balekság fogalmát. Az 1994-es film szinte minden jelenetét fel lehetne emlegetni, s noha a folytatás (az előzményről nem beszélünk, nem létezik) már nem ütött akkorát, ezt a két idiótát örökre a szívünkbe zártuk.
Jerry Lundegaard (Fargo), 1996
Az egyik legérdekesebb figura az összeállításban, ugyanis egyszerre tragikus és komikus szereplő. Nem botladozó, két ballábas kretén, csak egy kétségbeesett ember, aki borzasztó döntéseket hoz. Eleve elraboltatni a saját feleséged, hogy az arrogáns apósod pénzéből kimássz a slamasztikából, nem egy ésszerű húzás. Jerry egyszerre tud a maga módján kedvelhető, ugyanakkor végtelenül szánalmas lenni, Murphy törvénye pedig rajta pepitában csattan. Ahogy azt csak a Coen tesók tudják.
Andy Stitzer (A 40 éves szűz), 2005
Itt a film címe és főszereplője. Kell ennél több magyarázat? Na jó, ne intézzük el Andy-t ennyivel, de tény, hogy szűzként tengődő középkorú pasasunk tökéletesen illik a balekok táborába. Voltak próbálkozásai, de sosem jött neki össze a dolog, munkatársai tanácsára pedig további hülye helyzetekbe sodorja magát, más kérdés, hogy mi ezen marha jól szórakozunk (gyantázás). Szerencsére a kemény munka meghozza gyümölcsét, de addig azért át kell esni egy s máson.
Fogell (Superbad, avagy miért ciki a szex), 2007
A két főszereplő is nyugodtan állhatna itt, őket sem kell félteni, ha szerencsétlenkedésről van szó, de ezen a fronton Fogell (Christopher Mintz-Plasse), ismertebb nevén McLovin köröket ver rájuk. Az ominózus jogosítványos kaland mellett is egészen bizarr szituációkba keveredik és semmi sem akar összejönni neki. Aztán megismerkedik két sajátos stílusú rendőrrel, akik kezelésbe veszik. Igazi túltolt vesztes karakter, de nem lehet nem imádni és nem drukkolni neki.
Homer Simpson (A Simpson család - A film), 2007
Ha csak a filmet nézzük is jó eséllyel pályázhatna egy helyre a listán a jó öreg Homer, de nyilván muszáj figyelembe venni immár több, mint 30 éves pályafutását a sorozatok világában. Lusta, túlsúlyos, látens alkoholista, aki előszeretettel fojtogatja a fiát. Ebből egy komor dráma is kisülhetne, de Homer szerető férj és apa, csak egy kissé buta és szerencsétlen fickó. Kellően naiv ahhoz, hogy rá lehessen kenni munkahelyi balhékat, a szíve mégis a helyén van. Kár, hogy az esze nincs.
Chad Feldheimer (Égető bizonyíték), 2008
Újabb Coen film, ám ez egy másképp elszállt darab. Igazi tévedések vígjátéka, mely tele van idiótábbnál idiótább szereplőkkel, de az igazi balek itt a Brad Pitt által játszott Chad. A fitneszedző pénzt szimatol, amikor azt hiszi, valami menő kémcuccot kaparintott meg, és előadja a kemény fiút. Pechjére a dolgok kicsit félresiklanak. A komplett stábot fel lehetne sorolni, mindenki illene ide, de Pitt zseniálisan vicces, minden jelenetét lopja, a leghumorosabb és a legsokkolóbb momentum is hozzá köthető.
Alan Garner (Másnaposok), 2009
Noha a folytatásokban erősen túltolták, azért az első felvonásban masszívan lopta a show-t Zach Galifianakis Alanje. Enyhe autizmus jelei észlelhetők rajta, furcsa ragaszkodása helyenként ijesztő, arról nem is beszélve, hogy az ő szerencsétlenkedése miatt jön létre az egész kényes szituáció. Olyan figura ő, akit elnézegetünk és jókat kacagunk rajta, de a saját társaságunkból inkább kihagynánk. Még a végén egy tigrissel ébrednénk egy szobában.
