Több mint egy évvel ezelőtt jelentettük meg azt a 10+1 listát, ahol azokat a fontos és izgalmas történelmi eseményeket és személyeket soroltuk fel, amiből igény lenne egy film-, vagy egy sorozatfeldolgozásra. Most, szintén a nemzeti ünnepünk alkalmával elkészítettük ennek a felsorolásnak a második részét.
1. Károly Róbert
Listánkat rögtön egy olyan királlyal kezdenénk, aki ugyan származását tekintve nem magyar, mégis a középkor egyik legsikeresebb és legerősebb kezű magyar uralkodójaként tartjuk számon. A francia gyökerekkel rendelkező, nápolyi udvarból Magyarországra került Anjou Károly már rögtön a kezdetektől, a trónért folytatott küzdelmektől nagyon érdekes és izgalmas téma lehetne a magyar nézők számára. Belharcokkal, hadjáratokkal, leszámolásokkal és reformokkal tarkított színes időszaka nemcsak mozifilmként, de sorozatként is megállná a helyét, persze mindezt kellő ráfordítással.
2. Hunyadi János kora és kormányzósága
Előző tízes listánkon már említettük a nándorfehérvári diadalt és Hunyadi Mátyást is, és úgy gondoltuk, hogy ezúttal nem mennénk el az ezt a kettőt összefogó Hunyadi János mellett sem. Nemcsak azért, mert ellentmondásos személyisége és karaktere már önmagában nem egy rossz történetalap, hanem azért sem, mert az ő ideje, majd kormányzósága alatt élte Közép-Európa az egyik legizgalmasabb korszakát. Híres törökellenes csaták és politikai viaskodások egész sora övezte Hunyadi János életét egészen az 1456-os nándorfehérvári csatáig, mely után nem sokkal életét vesztette a pestisjárványban. Ez a fergeteges életút is hatalmas időt, energiát és pénzmennyiséget követelne, amit egyelőre csak a legvadabb álmainkban látunk megvalósulni.
3. Az ország három részre szakadása
Ugorva száz évet, de továbbra is a török időket kiaknázva jutunk el listánk 3. helyéhez, mely a három részre szakadt Magyarországot, vagy akár ezen belül valamelyik szeletét mutatná be. Itt tulajdonképpen több érdekes, és számunkra akár tanulságos időszakot/helyszínt is ki lehetne emelni, például a korabeli Erdélyt, esetleg a korabeli Budát, ahogy a törökök keze alatt szinte átformálódott. Jól be lehetne mutatni azt is, hogy az egyébként vazallitásban tengődő magyar oldal miként ugrált időnként egyik szövetségből a másikba.
Több korábbi mű érintette már ezt az időszakot, elég például az Egri csillagokat, vagy A koppányi aga testamentumát említeni. Ám egyik sem fogta igazán össze a korabeli eseményeket, melyekre sok-sok történelemóránk ment rá középiskolában.
4. A Wesselényi-féle összeesküvés
A listánk utolsó török megszállás idején játszódó eseménye egy sok éven át felgyülemlő, majd hirtelen felszínre törő társadalmi probléma végeredményeként könyvelhető el, amit a mai szóval "gáznak" mondható vasvári béke váltott ki közvetlenül. Ez volt a Wesselényi nevével fémjelzett összeesküvés, mely arra hivatott, hogy I. Lipót abszolutisztikus rendszerét elsöpörjék, és felszabadítsák az osztrákok kezén lévő területeket. A mozgalom ún. főszereplői között ott találjuk Wesselényi Ferenc nádort, Zrínyi Péter horvát bánt és Nádasdy Ferencet. Szerintem nem lövünk le nagy poént, ha eláruljuk, hogy ez persze nem sikerült, viszont az összeesküvős történeteket általában nagyon szoktuk szeretni.
5. Deák Ferenc élete és tevékenysége
Kétség sem férhet ahhoz, hogy ezen a listán rajta kell lennie a 19. század, de akár mondhatnánk azt is, hogy az egész magyar történelem egyik legfontosabb politikusának, a "haza bölcsének". Megdöbbentő számomra, hogy milyen kevés magyar film mutatja be őt akár érintőlegesen is, mikor rendkívül fontos időszakokban hozott ő rendkívül fontos döntéseket. Szemtanúja volt a reformkortól kezdve a szabadságharcon át egészen a dualizmusig, mindezt a legelső sorból szemlélve. Az igaz, hogy nem ő volt a legharcosabb és legkarakteresebb szereplője ennek a kornak, de történelemformáló személyisége megkívánja, hogy ne csak pár dokumentumfilm, hanem egy igazi színes-szagos életrajzi film is kijárjon neki.
6. A tiszaeszlári per
1882. április elsején este egy fiatal szolgálólány, Solymosi Eszter hazafelé menet eltűnik Tiszaeszláron. Később kiderült, hogy a lány gyilkosság áldozata lett. A helyi magyar lakosság úgy vélte, hogy a lányt zsidók ölték meg rituális módon. Ez nem csak egy egyszerű rémtörténet, hanem egy olyan esemény, ami nagyon komoly nyomot hagyott a korabeli társadalmon, olyannyira, hogy a magyarországi antiszemitizmus ennek hatására erősödött meg, ami aztán a következő évszázadra is kihatott. Éppen ezért a téma nagyon súlyos és nagyon kényes. Óvatosan kell megközelíteni és lehetőleg tényszerűen, objektíven kell bemutatni, hogy ne okozzon felháborodást. De tény, hogy fantasztikus filmalapanyag, és a tárgyalótermi filmekkel egyébként sem lehet nagyon mellélőni.
7. A frankhamisítási botrány
Listánk ezen darabja a következő évszázadba kalauzol el minket, mégpedig azokba a bizonyos 1920-as évekbe, mikor az ország megtelt keserűséggel és bosszúszomjjal Nyugat-Európa, és főleg Franciaország irányába (mondanunk sem kell, hogy miért). Ennek volt köszönhető az a tett, melyet 1925-ben néhány szélhámos követett el a legfelsőbb magyar politikai körök tudtával (és valószínűleg engedélyével is). Az esetet vizsgáló tárgyaláson többféle magyarázat született a pénzhamisítás okára. A legkézzelfoghatóbb az, hogy a hamis frankok mögött revíziós törekvések álltak. Talán azért is lehet érdekes ez a téma egy mai néző számára, mert nagyon sok máig tisztázatlan folt lepi el az ügyet, és azért is, mert villámgyorsan nemzetközi botrány kerekedett belőle.
8. A doni katasztrófa
Ismét szomorú vizekre evezünk. Ha az előző listánkon ott szerepelhetett Mohács és Trianon, akkor erre a listára muszáj volt felhelyezni a 2. magyar hadsereg tragédiáját. Magyarország a casus bellinek számító Kassa lebombázását követően 1941-ben belépett a II. világháborúba. Egy évvel később, 1942-ben náci szövetségesünk kérésére a magyar kormány felállította a 2. magyar hadsereget és nem sokkal később kiküldte azt a Szovjetunióba a német alakulatok megsegítésére. A magyar veszteség óriási volt. A mintegy 207 ezer katonából több mint 120 ezer ember halt meg vagy került fogságba. Egy bátor rendező ebből a sajnálatos tragédiából egy igazi gyomorszorító, igényes háborús drámát is ki tudna hozni, azonban egészen idáig erre még nem volt jelentkező.
9. Kállay hintapolitikája
A lista előző helyezettjével egy időben lejátszódó politikai értelemben vett hintázás egy nagyon egyedi és rizikós próbálkozása volt a magyar politikának a második világháború alatt. Kállay Miklós miniszterelnök a szövetségesek európai előretörését és a német gépezet megtorpanását kihasználva igyekezett kiugrani a háborúból, és ezért az angolokkal és az amerikaiakkal próbált tárgyalni. Erről egyébként Horthy Miklós is tudott, sőt, szorgalmazta is. Ez a kísérlet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szövetségesek az országot bizalmatlanul fogadták, Hitler pedig "büntetésként" zöld utat adott a Margaréta-tervnek, azaz Magyarország megszállásának. Egy igazán izgalmas politikai dráma, sőt, akár politikai thriller alapanyaga lehetne Kállay és az ő időszaka. Én ezt leginkább koprodukciós keretek között tudnám elképzelni.
10. A móri bankrablás
Megint nagyot kell ugornunk az időben a lista 10. helyezettjéhez. Sokaknak - köztük nekem is - ez már nem mondható ún. "történelmi" kategóriának, mind inkább a közelmúlt egyik legmegkérdőjelezhetőbb bankrablásának, mely Mór városában zajlott le. 2002. május 9-én két gépfegyveres férfi lépett be a móri Erste Bank Dózsa György u. 23. szám alatti fiókjába, majd lelőtték előbb a biztonsági őrt, ezt követően a bank alkalmazottait és az épp bent tartózkodókat. Összesen 8 embert mészároltak le, és alig több mint 7 millió forintot zsákmányoltak, ami azért is különös, mert a bankban még további tízmilliók maradtak érintetlenül a rablók távozásakor. Gyanúsabbnál gyanúsabb apróságok övezik az ominózus esetet. A rosszul bekamerázott banktól kezdve a számítógép szétlövésén át egészen a csekély zsákmányig. Egyébként a bűncselekmény nem csak önmagában volt gyanús és elgondolkodtató, hanem az igazságszolgáltatás is, mely azt követte. A büntetőeljárás csigalassúsága, vagy a bírók szarvashibái (mert olyanokat is elítéltek, akiknek nem volt közük a bankrabláshoz) is hozzátartoznak a történethez. Ez a súlyos anyag természetesen nem mostanában lesz filmvászonra álmodva, mert az egész még olyan aktuális és közeli, de reméljük, hogy a Viszkis sikerét meglovagolva alkotóink tovább ásnak az ország bűnözői aktáiban, mert erre szerintem mindenki vevő lenne.
+1 Szent István, az államalapító
Ugye senki nem gondolta, hogy kihagyjuk őt a felsorolásból, pont augusztus 20-án? Első keresztény királyunk lassan mindent látott már, csak mozivásznat nem. Készült belőle színdarab, rockopera, számtalan dokumentumfilm és még egy nemzeti ünnepünk is köthető a nevéhez. A repertoárból most már csak egy film vagy egy széria hiányzik, mely akár az eddig felsoroltaknál is komplexebben, árnyaltabban ábrázolhatná az ő intézkedéseit, a pogányság és kereszténység párharcát, a vármegyék kialakulását és a korabeli Magyarországot.
Ti mit gondoltok az itt felsoroltakról? És szerintetek mik férnének fel még erre a listára?
(A főoldalon megjelenő képért köszönet a "Magyar Történelem 3D" c. animációs kisfilmnek, Varga Rolandnak és csapatának.)