Advertisement

10+1 téma a magyar történelemből, melyből szívesen néznénk egy filmet

|

Történelmünk gazdagsága vitathatatlan, mégis rengeteg téma és esemény hever még feldolgozatlanul a polcon. Most ezekből szedtünk össze néhányat.

A Kincsem bemutatója és a nemzeti ünnep alkalmából összeszedtük azt a néhány magyar történelmi témát, melyben szívesen megnéznénk már egy jól összeszedett és igényesen megalkotott filmet. A 10 + 1 helyezett között vannak olyanok is, melyeket már bizonyos filmek érintettek, de teljes egészében nem lettek még feldolgozva.

 

Hirdetés

Kalandozások

Ha a honfoglaló magyarokról van szó, mindenkinek akarva-akaratlanul az 1996-os "gyöngyszem" fog eszébe jutni Franco Nero főszereplésével, ami a legjobb jóindulattal sem nevezhető az ipar büszkeségének. A jubileum alkalmából elsietett mű a pénz, energia, és a kreativitás totális hiánya miatt lett olyan, amilyen. Tehetséges alkotókkal, elegendő tőkével, igényes koncepcióval abszolút elképzelhető lenne egy méltó film eleinknek. A középkor ezen szakasza már számos külföldi produkcióban megjelent, és ha csak fele olyan színvonalú történetet lehetne kikerekíteni belőle, mint amilyen a kortárs témájú Vikingek, már megérné a fáradozást. Ha azt nézzük, hogy hány nyugati királyságot érintettek a portyázó és zsoldoskodó lovasok, akár nemzetközi érdeklődésre is számítani lehetne. Michael Hirst, halld szavunk.

Nándorfehérvár ostroma

Nincs is felemelőbb tetőpont a várostromoknál. Ez nemcsak a fantasy játékokra, de a filmekre is általában igaz. Lássuk be, hogy sem az Egri csillagokban, sem a Gyűrűk ura: A király visszatérben nem az átvezető lírai részek voltak a kedvenceink.  Az 1456-os nándorfehérvári csata európai viszonylatban is döntő jelentőségűnek számított, így biztosan nem találna süket fülekre a koprodukció ötlete sem, sőt, a történelmi hűség még meg is követelné. Mire számíthatnánk egy ostromról szóló filmtől? Epikusság, (Hunyadi és Kapisztrán lévén) karakterdráma, jól megkoreografált izgalmas csatajelenetek, és végül, de nem utolsó sorban, egy olyan pozitív végkicsengés, ami a magyar hadtörténetben ritka, mint a fehér holló.

A "dicsőséges" 133 nap

Ha van egy téma, melyet a pult alól már párszor kivettek, megmutogattak, majd visszadugtak, az a Tanácsköztársaság volt. A betiltott 1969-es Agitátorok, a Bors, A harag napja és az 1919-ben készült Kertész Mihály-féle némafilm, a Jön az öcsém ugyan kiharapott egy-egy darabot a korszakból, de nem harapott ki elég nagyot belőle. Az első magyarországi szocialista berendezkedés nyers mivoltát és kaotikus körülményeit hitelesen még egy film sem adta vissza, pedig a románok előrenyomulásától elkezdve Rákosi első politikai lépésén át a kegyetlen Lenin-fiúkig sok minden vár még arra, hogy egy fiatal filmkészítő górcső alá vegye. Én ezt egy többszereplős, többszálas történeten belül tudom elképzelni, melynek segítségével a korszak számos problémáját lehetne egyszerre láttatni, és ha a játékidő engedné, felvezetésnek az őszirózsás forradalmat is hozzácsapnám.

Horthy Miklós élete

Kétségtelenül a listánk egyik leghosszabb filmje lenne a Horthy életét feldolgozó. A kormányzó olyan fontos történelmi szakaszokat élt át, melybe belefért egy osztrák császár, a millennium, 2 világháború, egy 24 évig tartó kormányzóság, mely idő alatt az állam 12 miniszterelnököt fogyasztott el, és egy több mint 10 évig tartó emigráció. A téma a mai napig nagyon megosztó a magyar emberek körében, éppen ezért egy olyan filmkészítő lenne az ideális, aki félreteszi a szubjektivitást a tényszerűség érdekében, és akkor mindenki profitálhatna egy Horthy-filmből. És örülnénk, ha ezúttal nem Ben Kingsley játszaná.

Szigetvár ostroma

Mikor néha kalandozom az internet eldugott kommentszekcióiban, sokszor találkozom azzal a felvetéssel, hogy ezt a híres "kirohanást" azért megnéznénk a nagyvásznon is. És nem, a helm-szurdoki csata nem elégít ki minden vágyat ez esetben. Zrínyi Miklós története ugyan nem hosszú, és nem is zárul léleknyugtató sikerrel, de ettől eltekintve a hősies helytállást és önfeláldozást ugyanúgy megilletné egy nagyszabású és epikus feldolgozás, mint amilyet Hunyadi Jánoséknak szánnánk, vagy amit Dobó Istvánék is megkaptak az 1968-as Várkonyi által rendezett Egri csillagokban.  Ezzel szemben Szigetvárról egy 1996-os vérszegény, zsebpénzből összedobott 70 perces tévéfilmverzió készült csak, amiről valószínűleg a népesség 99,9%-a nem is hallott.

A Rajk-per

A múltszázad egyik leghírhedtebb pere körül a mai napig rengeteg a kérdőjel. A Magyar Dolgozók pártjának hatalomátvétele után nem sokkal a párt egyik volt belügyminiszterére és egyúttal legnépszerűbb arcára rátöri az ajtót az ÁVO feje, Péter Gábor, és megkéri, hogy kövesse őt Andrássy úti irodájába. A többi már ismerős történet. Rajkot koholt vádak alapján 1949 októberében kivégzik. Az eset a mai napig rengeteg kutatót foglalkoztat, és kétségtelenül elsőosztályú alapanyag egy körültekintő politikai dráma számára. A résztvevők pontos bemutatása, az indítékok ismertetése és a korabeli hangulat megfogása egyaránt tűpontos kutatást és előmunkálatokat igényel, de a feladat nem tűnik lehetetlennek. A tárgyalásos filmeket egyébként is szeretni szoktuk.

A mohácsi csata

Ha egy átlagos magyarnak annyi pénze lenne ahány tragédiát átélt már a nemzet, akkor mi lennénk a közép-európai Svájc, ahol az emberek azon aggódnának, hogy melyik balatoni nyaralót vegyék meg legközelebb. Ha lehetne rangsort felállítani a nemzeti tragédiáink között, még ott is a dobogón állna a mi listánk 4. helyezettje. Nemcsak egy fontos történelmi film, de egy fontos példázat is lehetne egy ilyen alkotás. A mohácsi csata megmutatta, hogy milyen ára van az összefogás és a szervezettség hiányának egy kritikus történelmi időszakban. Egy ügyes rendező keze alatt ebből a témából egy aktuális, erősen áthallásos művet is ki lehetne hozni.

Mátyás király tettei

A téma népszerűségét nem is annyira a történészeknek, mind inkább a televíziónak köszönheti. Hunyadi Mátyás személyét ugyan a népmesék és a legendák egyfajta romantikus fényben világítják meg, a kort, melyben Mátyás élt és tevékenykedett, nem hívhatjuk éppen boldog békeidőknek.   Mint megannyi középkori uralkodó, Mátyás is keresztülment hangos politikai csatározásokon, véres háborúkon, pár összeesküvésen és olyan törvények szentesítésén, melyek sokaknak nem tetszettek. Az adóktól és török támadásoktól terhes időszakot, no meg persze a nagyorrú Mátyásunk életét és működését én legfőképpen egy Tudorok vagy Róma-szerű sorozatban tudnám elképzelni, persze egy kicsit kevesebb ágyjelenettel.

Kádár János élete

A 20. század egyik, ha nem a legmeghatározóbb magyar politikusának életétől maga William Shakespeare is megnyalná mind a 10 ujját.  A szegénységben élő munkáskölyök átvergődvén a második világháborún és egy pár börtönéven eljutott egészen a belügyminiszteri, majd a főtitkári székig. Persze ez nem egy hétköznapi self made man történet, hanem egy kőkemény politikai manőverekkel és konspirációkkal teletűzdelt, néhol véres, néhol tragikus királydráma, mely előadást a magyar társadalom egésze az első sorból szemlélt, és olybá tűnik, hogy a sakkmester halála után is bennmaradt a közönség a teremben. Kádár hagyatéka, melybe természetesen a nevével fémjelzett korszak is beleértendő, a mai napig szerepet játszik a társadalom életében, gondolkodásában és világfelfogásában. Éppen ezért ennél nagyobb darázsfészekbe egy készítő sem nyúlhatna, de mi szeretnénk, ha egyszer valaki vállalná a kockázatot.  A szereplőválasztás mondjuk megizzasztaná az alkotókat.

Trianon

És ha már fentebb említésre került a gondolkodás és világnézet, akkor essen szó a közhangulatról is. Nincs még egy olyan esemény a magyar történelemben, mely olyan mélyre döfte volna belénk a tőrt, mint az 1920-ban lejátszódó trianoni békediktátum megkötése. Ma már felesleges hosszasan ecsetelni, hogy mily mértékben változott meg országunk élete és sorsa eme pár papír aláírásával, melynek következtében az ország 70%-át elcsatolták, és több millió magyar ember szorult határon kívülre.  Egy erről szóló filmet meg lehetne csinálni szintén pusztán tárgyalóterminek, mert a téma elég mély és erős ahhoz, hogy megálljon a lábán, viszont jobban örülnénk, ha valaki magát a korszak általános lelki állapotát próbálná meg képekben kifejezni. Minden téma közül ez tűnik a legkockázatosabbnak, mert ha valaki nem nyúl óvatosan hozzá, még akár nemzetközi konfliktusokhoz is vezethet. Szász Attila és Köbli Norbert azok az alkotók manapság, kiknek kezében el tudnánk képzelni egy ilyen súlyos és robbanékony alapanyagot. A premier természetesen 2020-ban lenne, mert ennek így kell történnie.

+1 Költőink és a Nyugat

Ha feldolgozatlan témáinkat nem is annyira a történelem, mind inkább az irodalom irányából közelítjük meg, szintén találunk sok árválkodó, de fantasztikus kis történetet, ami szorosan összekapcsolódik a nemzet lényeges korszakaival. Elég csak a 20. század leghíresebb költőire gondolni, akik nem csak erősen reflektáltak mindig a korra, amelyben éltek, de műveikkel sokszor formálták is. A mai napig rejtély, hogy miért nem készült még egy film sem Adyról, Radnótiról, József Attiláról, Babitsról, vagy esetleg magáról a Nyugatról, ami számos írót és költőt tömörített. Kiváló kordokumentumnak számító költeményeik és szerepük a magyar kultúra életében határozottan jó alapanyaggá gyúrja valamennyijüket.  Akkor kérdem én, mire várunk még?

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.