A magyar animáció egyik kiemelkedő alakja, Ternovszky Béla nemrég ünnepelte 80. születésnapját, akinek olyan kultikus műveket köszönhetünk, mint a Mézga család, a Gusztáv-sorozat és Pumukli kalandjai. Munkái közül azonban talán legismertebb, nemzetközi sikereket is elért rajzanimációja az 1986-ban megjelent Macskafogó, amit pár évvel ezelőtt digitálisan felújítottak, így a mozis vetítéseken már 4K minőségben élvezhetjük Grabowsky kalandjait.
Legközelebb június 23-án este láthatjuk a filmet a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon egy szabadtéri vetítés keretein belül, amit a rendező születésnapjának tiszteletére rendeznek. Addig pedig nézzük meg, miért is imádjuk annyira a Macskafogót!
A magyar-német-kanadai koprodukcióban készült bűnügyi vígjáték Ternovszky Béla és Nepp József közös munkája, utóbbi írta a film forgatókönyvét, a filmet elkészítése pedig két és fél évet vett igénybe. Nepp eredetileg Jimmy Giuffre klarinétművész négy szaxofonra írt Four Brothers című zenéjéhez szeretett volna egy rajzfilmes klipet készíteni, ez adta az origóját a szépen lassan kibontakozó történetnek. A Pannónia Filmstúdió gyártásában készült egész estés animáció közel 40 évvel később is töretlenül elvarázsolja a nézők minden korosztályát szellemes párbeszédeivel, karakteres rajzstílusával és figuráival, valamint fülbemászó dalbetéteivel. Nem egy frázis vált szállóigévé a film megjelenése óta, hiszen ki ne tudná, kinek a szájából hangzik el az ikonikus mondat, hogy "Ki kéne valamit találni, mert a végén mehetünk vissza a balettba ugrálni!".
Kiváló humora mellett nem fél megpedzegetni a társadalmi elnyomás kérdését és a filmben megjelenő kétpólusú világrend politikai áthallásai is egyértelműek - például a fegyverkezési verseny modellezése -, miközben merészen használja és figurázza ki a kémfilmek paneleit, és nem átall már főcímében utalni a Csillagok háborújára, majd a James Bond-filmekre. A nagyvállalatok működése és a munkahelyi stressz is fontos eleme a filmnek, nem beszélve arról, hogy a macska-egér társadalomban hogyan viszonyulnak például a patkányokhoz, mint kisebbséghez. Az X bolygó nem csak egy hangzatos helyszíne a Macskafogónak, ami szimpla környezetként szolgál, hanem egy szociológiai érzékenységgel bemutatott társadalmi kórkép. Számos popkulturális utalás és megannyi műfaj paródiája fedezhető fel benne, többek között a sci-fi, a háborús mozik, a kalandfilmek, akcióvígjátékok és vámpírfilmek jellemző mintái is fel-feltűnnek. Épp emiatt úttörőnek tartják, és sokszor posztmodern filmként hivatkoznak rá, amely többek között a műfajkombinálásnak és a tömegkultúra elemeiből való építkezésnek köszönheti a sikerét.
A felejthetetlen szinkronmunkában olyan illusztris nevek vettek részt, mint Sinkó László, Benedek Miklós, Haumann Péter, Kern András, Szombathy Gyula, Béres Ilona, Pálos Zsuzsa, Mikó István, Mécs Károly, Bodrogi Gyula és még sokan mások, akik egytől-egyig parádés munkát végeztek. És bár nem kapott végül díjat, a filmet még az 59. Oscar-gálára is benevezték, ahol a Legjobb külföldi film kategóriájában versenyzett, hiszen régebben a rajzfilmeket gyermekmeséknek tartották, ezért egészen 2002-ig nem volt az animációnak külön szekciója.
A Macskafogónak 2007-ben készült egy folytatása, de a történetet feldolgozták társasjáték és képregény formájában is, valamint a József Attila Színházban musical előadás is készült belőle. Még a spin-off ötletén is elgondolkodtak, amely hasonló stílusban, de teljesen más karakterekkel készült volna el sorozat formájában, azonban a Macska mesék nevű projekt végül csak 2 epizódot élt meg pénzhiány miatt. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas Ternovszky idén a Magyar Mozgókép Filmfesztivál keretein belül életműdíjat kapott, a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon pedig nemcsak a Macskafogót fogják vetíteni, hanem az alkotó munkáit szemléző, Varga Zoltán által írt Macska-egér játékok című könyv bemutatóján is részt vehetnek az érdeklődők.