A könyv és a zene kapcsolata

Persze az sem mindegy, milyen az a bizonyos muzsika. Mert nem fogok felrakni egy death metalt miközben a Bűn és Bűnhődést olvasom. Na jó ez erős túlzás volt a magam részéről, hiszen még nem olvastam a fentebb leírt művet, de a lényegen nem változtat, nem mindegy milyen zenét hallgat az ember gyermeke, míg a napi szellemi táplálékot fogyasztja. Nekem megvannak az úgymond „olvasós zenéim” amit máskor nem nagyon hallgatok meg, de ha leülök egy könyvvel a kezemben, egyből jobban hangzanak. Gyakran olvasok fantasy regényeket, ez köztudott. Ha egy lágyabb hangvételű, nem annyira vérengzős történetű kötetet forgatok szinte mindig a Gyűrűk Ura című film zenéit hallgatom ( nem reklámnak szántam). De ha egy akciódúsabb, komor hangvételű műről van szó, biztos hogy valami keményebb műfaj duruzsol (itt megjegyzem, hogy a tokio hotel nem tartozik a keményebb műfajok közé).
Lehetséges, hogy néhányan, most sík hülyének tartotok, de ilyen esetekben, kicsit úgy érzi az ember – legalábbis én mindenképp - , mintha egy filmben lenne. Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de nálam ez bevett szokás. No megyek is, mert új fejezet jön az aktuális könyvben és vele együtt új nóta is.
Bocsánat mindenkitől, hogy ilyen hülyeségekkel raboltam az idejét. Ha nem tetszene nektek a dolog, csak jelezzetek és több ilyen nem kerül ki tőlem!

Oldalak: 1 2