A mágus

Előre is bocsánat a csúnya kifejezésért, de azt kell, hogy mondjam, ennek a téveszmének lószarnyi köze nincs az igazsághoz. Jogos a kérdés, hogy miért mondom ezt. Nagyon egyszerű a dolog. Jómagam is mágus vagyok, már legalább ötszáz éve. Tudom, elég soknak tűnik így elsőre, de elég hamar elmúlik ez az idő, hogy ha az embernek olyan kiváló társai vannak, mint…ööö…szóval, kiváló társai vannak. A nevek nem tartoznak az erősségeim közé. Valahogy sose tudtam őket megjegyezni. No, de még nem mondtam, hogy miért téves az öltözködéssel kapcsolatos rögeszme. Én speciel pólót, farmert és tornacipőt viselek vagy ötven éve. Nyugi, nem ugyanazokat! De sokan többiek közül alsógatyán kívül semmit nem hordanak. Megoldják okosan, hisz láthatatlanná válnak és nem kell ruha. Egymást meg már úgyis megszokták félmeztelenül. De most nézem csak, hogy az egyikük most érkezett meg. Ott van a sarokban. Mármint a szék, amin ül.
- Szervusz Kolléga! Mi újság van mostanság? Semmi? Az nem valami sok. Asszony, gyerek megvannak? Mi, hogy gyerek nem is volt? Az asszony meg rég halott? Ne haragudj, de nem a régi a memóriám! Te figyelj! Mi is a neved? Merlin? Ismerős valahonnan. Nincs kedved inni egy sört? Ha nincs, hát nincs! Héj, ne menj már! Pedig olyan jót dumáltunk.
Na ennek is beszélhetek! Valahogy meg sem lep a dolog. Állandóan ezt csinálja mindenki. Még jó, hogy itt van ez a két fehérruhás srác. Nagyon rendes fiúk ezek. Még egy új felsőt is hoztak nekem. Kicsit fura a szabása, de szép fehér színe van. Nahát, még segítenek felvenni is!
- Helló, ne olyan erősen! Áú, a kezemet ne kössék hátra! Az mi ott nálad? Nehogy belém szúrd azt a tűt! Ááá ez fájt! De már annyira nem is vészes. Kocsikázni visztek? Az klassz dolog.
Idétlen vigyorral a képemen cipelnek az autóhoz. Mielőtt betuszkolnak a járgányba, még sikerül elolvasnom az oldalára írt feliratot, de csak egy szóra emlékszem. Elég fura. De, hogy kell vajon kiejteni? Azt hiszem, megvan. Pszichiátria. Vajon mit jelenthet?

Oldalak: 1 2