és keményen fizetni a sápot a céh fejének, Patkánynak. Két barátjával, Jarl-al és Babával osztozik a mindennapi betevőn. Egy nap azonban Patkány elhurcolja Jarlt és szörnyű dolgokat tesz vele. Azoth segíteni akar barátján, de csak úgy tud kiszabadulni az „otthonának” nevezett környezetből, ha a legendás Veszejtő, Durzo Blint tanítványa lesz. Azonban Blint soha nem fogadott fel tanoncokat. Most viszont, kivételt tesz. Ha Azoth hét napon belül megöli Patkányt, akkor Blint a fiú mestere lesz és olyan tökéletes gyilkost farag belőle, amilyen csak egy Veszejtő lehet. Azoth beleegyezik az alkuba és elindul egy olyan úton, amelynek a végén csak a sötétség létezik…
Nehéz megtalálnom a megfelelő szavakat, hiszen ilyen könyvet már nagyon rég olvastam. Mármint ilyen jót. Be kell vallanom, hogy elég rég be akartam egy olyan fantasy-t szerezni, ami nem millió részen keresztül borzolja az idegeimet, hanem egy trilógiában letudja az egészet. Végre megtaláltam! Az Árnyak útján című kötet az Éjangyal trilógia első kötete. Nem mondanám egy könnyű olvasmánynak, hiszen több mint 600 oldal. Ennek ellenére néhány nap alatt végeztem vele. A legnagyobb erénye a könyvnek a története és a szereplők jelleme. Minden fejezetre jutott egy olyan fordulat, amelyen félhangosan felkiáltottam, hogy ez igen. A szereplőket nem lehet jókra és rosszakra osztani. Annyira összetett karakterek, hogy kezdtem elhinni, valóban élő személyekről lettek mintázva.
Ha már itt tartunk, megemlíteném az én személyes kedvencemet a könyvből. Ő nem más, mint Durzo Blint. Blint karakterét talán Paul S. Kemp Drasek Rivenjéhez tudnám hasonlítani. Első benyomásra egy velejéig romlott figura, akinek az élet semmit nem jelent és akármikor elveszi másokét. Azonban minél előbbre jutunk a könyvben, rá kell döbbennünk, hogy Blintnek igenis vannak érzései és az élet számára sem oly üres, mint ahogyan hangoztatja.
Mindent összevetve egy kiváló fantasyt olvastam, melynek egyetlen negatívuma a fordítás. A fordító kicsit jobban is odafigyelhetett volna a szóhasználatra, ugyanis akad olyan mondat, amiben a „volt” szó ötször szerepelt. Nem azt mondom, hogy egetverő hiba, de a gyakori szóismétlések rontanak az olvasás élményén.
Ezzel együtt számomra a könyv:
9/10
A könyv eredetije 2008-ban jelent meg The Way of Shadows címen. Magyar nyelvre Gazdag Tímea fordította és 2010-ben a Könyvmolyképző Kiadó adta ki. Hálás köszönet nekik a kötetért!