Kritika - Rejtő Jenő (P. Howard): A pokol zsoldosai

Mindig csodálkoztam azon, hogy Rejtő nagyon pontosan, élethűen írja le az idegenlégió viszontagságait. Mint kiderült, a szerző maga is két évet szolgált a légióban 1928 és 1930 között. Saját maga így ír a hírhedt légióról: "Keveset szenvedtem. A koszt elég jó, a bánásmód sem tűrhetetlen, ha valaki a vasfegyelmet betartja. Legfeljebb a klíma, az akklimatizáló gyakorlatok kínosak, hiszen teljes rüsztunggal hat-nyolc órán át kell menetelni naponta, de végül is júniustól augusztusig "légiós szieszta" van, és tizenegytől délután négyig nem csak szabad, hanem muszáj is az ágyon heverészni. Más lapra tartozik, hogy mindezt én alig tudtam élvezni. Pedig szerencsém is volt, mert Indokínában és Marokkó más részein valóban pokol a légió, és háromszáz jelentkező közül négy szerelt le élve az őrmesterem truppjából. Szeptemberben kezdődnek a rendszeres offenzívák a meg nem hódított, de névleg francia területek felé. Ilyenkor rossz a légionistának. De mondom, én nem panaszkodhattam. Egy ezredorvos kitüntető jóvoltából és egy megevett fél darab szappan segítségével rövid idő alatt szabadultam a légióból, és következett egy lázálomszerű vánszorgás félig ébren és félig halva Észak-Afrika felé."
Egyébként a szerző 1905. márciusában látott napvilágot Budapesten egy zsidó család gyermekeként. Eredeti neve Reich Jenő volt, amit a „magyarosítás” alatt Rejtőre változtatott. Ifjú éveiben jó barátságban volt Rózsa Jenővel, az első magyar profi ökölvívóval. Az ő hatására csatlakozik a BAK ökölvívó szakosztályhoz, ahol edzője Székely József. Egy alkalommal úgy eltalálja a mozgékony írót, hogy orrnyeregtörést szenved (egész életében megmarad orrának deformáltsága), aminek hatására edzője nem engedi, hogy tovább bokszoljon. E mellett titokban lejárt a „Sparta” bokszedzéseire és a megtalált iratok alapján tagja volt az FTC-nek is. Ha mindez nem lenne elég, az edzések közti szünetekben autodidakta módon franciát tanul, majd 19 évesen színésznek jelentkezik. A szerzőről egyelőre ennyit írnék, de a későbbiekben még írok róla egy-két érdekes dolgot.
Ezt a könyvet P. Howard álnéven írta 1936-ban. Légiós témájú könyvei közül ez volt az első, amit 14 hasonló követett. Persze nem csak légiós könyveket írt, hiszen számos humoros krimit és western regény is fűződik a nevéhez.
Maga a könyv zseniális. Az írótól megszokott stílusban élvezhetjük a krimik és légiós kötetek jegyeit egyaránt magán viselő művet. Kellemes szórakozást hozzá!

Értékelés: 10/10

Oldalak: 1 2