Elsőként egy olyan muzsikát ajánlanék, amit nem csak fantasy művek mellé lehet berakni. Szerény személyem akkor is hallgatja eme klasszikust, amikor valamilyen mélyebb gondolattal bíró mű akar kitörni elmém börtönéből. Ez a zene nem más, mint Dave Matthews szomorú hangvételű zenéje, a Grave Digger:
Következő alanyunk egy olyan muzsika melyben nincs szöveg, de hallgatása közben úgy érzi magát az ember, mintha ő maga is részese lenne a könyvnek. Hallgassuk hát a Two Steps From Hell nevű formáció To Glory nevű slágerét:
Utolsó előtti zenénk a legendás DragonForce együttes alkotása. Ha nincs ihleted, pedig szeretnél írni, akkor indítsd el ezt a számot és hunyd be a szemed. A többi jön magától. Legalábbis nálam működött a dolog. Íme hát a Valley of the Damned:
Végezetül pedig egy olyan előadó alkotását választottam, kinek nevét meghallva mindenki felkapja a fejét. Ő a fantasy témájú zenei alkotások ősatyja. Ronnie James Dio: Don’t talk to Strangers. Ha pörgősebb stílusú könyvet forgatok, akkor gyakran csendül fel Dio klasszikusa. Halljuk hát:
Mielőtt bezárnátok az oldalt, egy ráadás számot hallgassatok meg. Első sorban a lágyabb hangulatú műveket kedvelőknek szeretnék kedveskedni vele, de ajánlom mindenkinek! Mercedes Lackey – Warrior:
Remélem elnyerte a tetszéseteket ez a kis szokatlan összeállítás! Amennyiben nem, nyugodtan jelezzetek. Ha pedig igen…nos, akkor is jelezzetek:)