Judd Apatow is beállt a felső korosztályt kiszolgáló vígjáték rendezők sorába, de paradox módon hiányzik filmjéből a frissesség.
Hirdetés
A rendező korábbi sikerének, a Felkoppintvának a kvázi leágazásában (merthogy ugyebár spin-offról beszélünk) az onnan megismert Pete és Debbie korral való szembesülését láthatjuk bő két órán keresztül. A sztori pedig itt ki is merül, ugyanis arról nem beszélhetünk, hanem sokkalta inkább egy mozikba küldött családi filmről. És ezt vehetjük szó szerint, ugyanis a rendező kivételével, az egész Apatow-klán itt sorakozik: a feleség, Leslie Mann Debbie szerepében, valamint a két lurkó. Csak a rendezőt helyettesíti a már szintén majdhogynem családtagnak mondható, lényegesen szalonképesebb megjelenésű Paul Rudd. Ezekből is kitűnik, hogy az embernek olyan érzése van, mintha nem filmet, hanem egy családi valóságshow-t nézne, ennek pedig megvan mind a pozitív, mind pedig a negatív hozadéka.
Pozitívnak mondható a most is életszerű szituációk és dialógusok (még ha az amerikai középosztályról is van szó), amik még mindig szellemesen elevenek és szókimondóak, ugyanakkor hiányzik belőlük az újdonság, csak az ezerszer hallott sallangok. Negatívum továbbá, hogy a sztori látványos hiánya sokkal jobban érződik a rendezőre jellemző túlnyújtott játékidőn, mint eddig bármikor. A popkulturális utalások is csak felemásan sikerültek, ugyanis hiába szól be humorosan a film többször is az Apple-nek, ha az egy hatalmas reklám az almás cég számára.
Viszont azt se lehet elvitatni, hogy nem kapirgál meg érdekes kérdéseket, például a közösségi oldalakon és sorozatokon nevelkedett gyerekekkel kapcsolatban vagy a problémákkal való szembenézést és annak hiányát. Ez persze még édeskevés, de a rendezőre jellemzően erős a casting, akik mindezt jól eltudják adni. Paul Rudd és Leslie Mann is jó, valamint a szintén a Felkoppintvából átemelt Jason Segel is kis szerepében, de színészileg az igazi telitalálatnak a manapság ritkán látható John Lithgow és Albert Brooks bizonyult, akiknek apafigurái valóban érdekesek és szórakoztatóak.
Ezért is fura, hogy a már fent említett Meryl Streep komédia többet mondott egy kapcsolat problémáiról, annak felfrissítéséről, még ha az az éltesebb korosztálynak is szólt. Apatow filmje ugyan vicces és helyenként okos (olykor pedig okoskodó), de továbbra is túl hosszú, és karakterei is csak egy bizonyos szintig szerethetők, ezt a szintet pedig a film nem egyszer megugorja. A kevesebb ez esetben több lett volna, és ez alatt nem a szereplők életkorát értettem.
https://www.youtube.com/watch?v=bpXOb1Icweg
Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!
Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
