Nem újdonság, hogy néha furcsa, néha rémisztő sztorikat hallunk azoktól vagy azokról, akik használják a Tindert, de van, aki tökélyre fejlesztette mások átejtését. Már közel sem csak felültetésről, fogadásból elkövetett hülyeségről vagy ghostingolásról van szó, Simon Leviev legalább egy tucat nőt károsított meg horribilis összegekkel, nem beszélve a pszichológiai következményekről.

Shimon Hayut, ismertebb álnevén Simon Leviev, az izraeli Lev Leviev, a "gyémántkirály" fiának adta ki magát több közösségi platformon, hogy elhitesse, sikeres és gazdag üzletember. Drága ruhái és féktelen életvitele azt a benyomást keltette, hogy a legkevésbé sincsenek anyagi gondjai, és egy ilyen férfival persze sokan szívesen mutatkoznának. A Netflix legújabb dokumentumfilmjében, A Tinder-csalóban három nő mesél arról, hogyan verte át őket Leviev és csalt ki tőlük több millió dollárt, majd hagyta őket faképnél.

A férfi módszerei gátlástalanok, igazi manipulátor, amit a beszámolók kellően kidomborítanak, hiszen Leviev kezdetben elhalmozta őket értékes ajándékokkal, a legmenőbb szállodákba és éttermekbe jártak, és az sem okozott gondot, hogy minden nap másik országban élvezzék a legnagyobb bulikat. Majd előadott egy kétségbeesett történetet, hogy az ellenségei keresztbe tesznek neki, nem tudja használni a kártyáját, és sürgősen pénzre van szüksége, hogy meghúzza magát. Amit persze rögtön, kamatostul visszafizet, amint rendeződnek a dolgai. Mindeközben a nők mit sem sejtettek egymásról, mégis Leviev módszere szerint egyikük pénzéből fizette a másikuk kényeztetését. Túl azon, hogy a Cecilie, Ayleen és Pernilla adósságokba verték magukat (mivel hajlandóak voltak akár rengeteg hitelt felvenni annak érdekében, hogy a "bajban lévő" férfit kimentsék), a megpróbáltatások jóval nagyobb kárt okoztak érzelmileg és mentálisan, mint anyagilag.

Az interjúkból kitűnik, hogy bár a három nő naivan állt a férfival való kapcsolatukhoz, komolyan hittek benne, hogy ő lehet az igazi, aki szimplán sokat jár üzleti útra. Volt, akit a legnagyobb bizalmasának mondott, volt, akivel közösen bérelt lakást és olyan is, akivel már több, mint egy éve "komoly" kapcsolatban élt. A terve nemcsak azért működött, mert gondosan felépített volt - meg persze mert gyakorlat teszi a mestert -, hanem mert törődést, szeretetet mutatott és kapott. Eltudta hitetni, hogy feltétel nélkül kötődik a nőkhöz, és nincsen náluk fontosabb. Márpedig sokan az igaz szerelmet keresik a randi-alkalmazáson keresztül. A filmben bemutatott üzenetek, hangüzenetek mind arról tanúskodnak, hogy célja az volt, hogy minél jobban szeretői szívére hasson, és elaltassa a gyanújukat.

A Ne szórakozz a macskákkal: Vadászat az internetes gyilkosra producere, Felicity Morris újból megmutatta, hogyan lehet célirányosan és konzekvensen elbeszélni egy ilyen nagyszabású történetet. Nem szükséges a drámai hatásra törekedni, esetleg játékfilmes elemekkel megbotránkoztatóbbá tenni a tényeket, hiszen önmagukban is megrázóak. Persze a dokumentumfilm narratívája azért tartogat meglepetést: Ayleen Charlotte, Leviev egyik áldozata sikeresen bosszút állt a férfin, még ha nem is jelent ez számára teljes elégtételt. Morris nem hibáztatja az áldozatait, szimplán bemutatja, hogyan verte át őket "álmaik férfija", és a letartóztatásáig vezető, újságírók segítségével történő nyomozásba is betekintést enged. Felhívja a figyelmet a közösségi média ferdítéseire, a visszaélésekre, az érzelmi alapú manipulációra; óva int, de nem megdorgál vagy tilt. Mint ahogy Cecilie is tovább használja az alkalmazást, hiszen egy rossz tapasztalat (még ha ilyen durva tanulópénz is) nem jellemezhet egy egész jelenséget.

Leviev 2011-ben szökött el Izraelből, ahol csalás, hamisítás és lopás miatt körözték, a 2019-ben napvilágra került események közrejátszásával pedig elfogták, és 15 hónap börtönbüntetésre ítélték. Ennek csak egyharmadát kellett leülnie, mivel jó magaviseletért kiengedték. A nők megkárosításáért azóta sem felelt. Eközben a férfi testőre beperli a Netflixet, mert szerinte a film bűnrészesként állítja be őt, és megsértették a személyiségi jogait.

A Tinder-csaló készítői felkeresték Simon Levievet, hogy szerepeljen a filmben, aki azonban visszautasította azt. A dokumentumfilm megjelenése óta Leviev hol jelen van, hol nincs az Instagramon, ahol utolsó bejegyzései között azt írta, hamarosan megismerhetjük a sztorit az ő szempontjából is, és azzal védekezik, áldozatai hazudnak, hiszen még mindig szabadlábon élvezi a luxust Izraelben. A nyomozásban résztvevő norvég újságírók, a VG munkatársai és Pernilla szerint a legtöbb, amit tehetnek, hogy elmondják a történetüket és nyilvánosságra hozzák a férfi arcképét, hogy több nőt már ne tudjon átverni.

Mint néző, lehet ítélkezni a látottak felett, de ezt a film szerencsére nem teszi. Izgalmas beszámolók, szomorú sorsok, hosszú ideig tartó kutatások és a lebuktatás reménye teszik figyelemfelkeltővé és feszültté A Tinder-csalót, ami számtalan tanulsággal szolgálhat.