Álomháború - Premier Kritika

Holtak hajnala, 300, Watchmen, Az Őrzők legendája és most az Álomháború. Létezik olyan, amihez ha Zack Snyder hozzányúl, nem válik csettintésre milliók kedvencévé? A saját maga kis tempójában, egyedi "tehetségekre tervezett" szemüvegen át látja a világot és alkotásait, amire a Made in China helyett Made in Fantasyland vésődött rá. A Mester (mert a nagybetűs megnevezés kijár) ezúttal sem hazudtolja meg önmagát, és a nézőket sem dönti kétségbeesésbe: ha a "szákörpáncs"-ra (angolul ugye Sucker Punch) váltasz jegyet, majd két órás látványorgiában lesz részed, készülj hát - a vetítés előtt csak fekete-fehér érdektelen képeket nézz, vagy csukd be a szemed. Ha a vetítésen kinyitod, csodát látsz!

A történet maga sem hétköznapi, persze a hangsúly a világért sem ezen volt, de a rossznyelvek szerint az Avatar óta nem mindent ad el a megjelenítés. Jó hír: az Álomháborúban ti sem fogtok csalódni, a sztorinak legalább akkora szerepe van, mint a többi alkotó elemnek. Baby Doll-ra szörnyű sors vár - életének legnagyobb fájdalma után elmegyógyintézetbe kerül. Mikor úgy érzik, hogy az utolsó esélyük is oda lett a szabadságért vívott passzív harcban, felfedezik, hogy az embertelen körülményekből mégis létezik egyetlen kiút: a fantáziájuk. Snyder két síkon is mozgatja figyelmünket, létezik tehát Baby Doll valódi élete az intézetben, és létezik egy a képzelete által szült univerzum, a kettőt vegyítve és tárgyakat megszerezve egyre előrébb és előrébb haladhat a legvégső megoldás felé.

Talán nem hinnétek elsőre, de jegyvétel és megtekintés után hasonlóan fogjátok érezni azt amit én is gondolok: az Álomháború két legnagyobb húzóeleme a zenei és a képi anyag. Az általunk is publikált trailerekből megismert Silversun Pickups - Panic Switch című dal nem fog felcsendülni, de ez cseppet se szegje vállalalkozó szellemetek, hiszen számtalan találóbb dallam is akad, köztük feldolgozás, alap, részlet. Őszintén fogalmazok, ha arról áradozom, hogy az utóbbi évek egyik legjobban megkomponált két órájával volt dolgom, hasonló volt ez egy jól megkoreografált és felépített Lego várhoz: aminek a helyén kellett lennie, ott is volt és illeszkedett a többihez. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ami egyértelműen, megmásíthatatlanul, elkerülhetetlenül (tetszés szerint aláhúzandó a megfelelő szó) az Álomháború legvártabb részévé avanzsált: jöjjön hát a vizualitás! Zack Snyder úr minden olyat egybe tömörített, ami Az Őrzők legendájából bagoly-imázs miatt kimaradt. Kapunk kézhez ezer évesnek tűnő sárkányt, gigászi kolosszusként de fürge harcosként megjelenő szamurájt, vagy épp második világháborús fantázia-ellenfeleket. Számomra megunhatatlan volt a "belassuló" jelenetek kavalkádja, és a fény-árnyék játékra sem lehetett egy szál panaszom sem. A kamerabeállítások, az imént felsorolt részletek összeggé gyúrása szemkápráztatóra sikerült, lehet csak a saját stílusimádatom szónokoltatja velem ezen ódákat, de néhány jelenetnél felsóhajtottam és nem unalmamban. Szinte a semmiből világot, és olyan világot építeni ami nyüzsög a kreativitástól - nos, ezt törzsgyökeres művészetnek hívják, nem másnak (Lance kolléga elmefuttatásának adózva).

Nem lenne teljes az Álomháború pátosza, ha kihagynám a szereplők hangsúlyát. Emily Browning Baby Doll-ként cseppet műnek hatott, talán ez volt a sminkesek üzenete a külvilág felé, csak a stylist a megmondhatója, de kislányos arcát és copfba kötött buksiját a ballonkabátos mutogatósok bekeretezve tartják otthon az ágyuk felett. A további lányok közül leginkább Rocket megformálója, Jena Malone volt kiemelhető, de tulajdonítsuk be a karakteréből adódó szabadszájúságnak színészetben nyújtott vehemenciáját. Vanessa Hudgens, Jamie Chung és Abbie Cornish elravíroztak a maguk kis keretei között, nem erősítették vagy gyengítették az átlagot, hozták a dramaturg által elvárt figurát. Két úriembert azonban kiemelnék a tömegből, őket kötelességemnek tartom megemlíteni két ellenkező hitvallás miatt. A Robin Hood-ban lavírozó Oscar Isaac ezúttal a lányok "tulajdonosát", Blue-t alakítja meggyőzően, undorítóan, tehát kellő céllal. Nem lenne teljes a lista segítő karakter nélkül, így került a képbe Scott Glenn, aki bármilyen formában jelent meg tanácsot és lőszert osztani, nem volt alkalom, hogy ne lett volna egy szellemes replikája.

Osztva, kivonva, szorozva és fantáziát gyökre véve Zack Snyder személyében nincs miért csalódnunk: az Álomháború 2011 legfantáziadúsabb projektjeinek egyikének tudható be, s ha nem történik valami nagyobb durranás, az első helyezettnek járó elismerést is átveheti. Lenge öltözetű, pörgős zenére harcoló fiatal lányokat látnál szamuráj seggeket szétrúgva és pinkre festett fémterminátorral aprítani az ellent? Egy perced van, hogy jegyet vásárolj... https://www.youtube.com/watch?v=wMN-OU0MDdw

Oldalak: 1 2