Az örmény népirtás, amire több helyen is az örmény holokausztként, vagy az örmény mészárlásként hivatkoznak 1915 és 1917 között történt, aminek során vélhetően nyolcszázezren vesztették életüket az Oszmán Birodalom ifjútörök kormányának módszeres kitelepítése és lemészárlása során. Habár az örmény genocídiumot a mai napig többen nem ismerik el, ahogy maga Törökország kormánya sem, ez a tragikus esemény széles körben a modern történelem első szisztematikus népirtásaként van számon tartva. Az örmény emberek s kultúra a mai napig hordozza magában az áldozatok emlékét, Terry George rendező pedig most egy nagyszabású drámával szeretett volna emléket állítani az akkor elhunytak számára.
Elöljáróban annyit mindenképp elárulhatok, hogy roppant vegyesek az érzéseim Az ígérettel kapcsolatban. A film nem a dokumentarista művek zsánerében állt rajthoz, így értelemszerűen nem róható fel neki a tény, hogy Hollywood egy újabb olyan történelmi filmet termelt ki, amiben egy egész nép módszeres népirtása nem elég ahhoz, hogy az igazán hatásos legyen. Legalábbis ezt gondolják az Álomgyár írói, lévén Az ígéret centrumában egy olyan szerelmi háromszög áll, melyet főhősünk, az örmény patikus, Mikael Boghosian (Oscar Isaac), a mindenre elszánt amerikai újságíró, Chris Myers (Christian Bale) és az általuk szeretett hölgy, Ana Khesarian (Charlotte Le Bon) alkot. Az alapvetően nehéz szituáción nyilván nem segít a tény, hogy Mikael és Ana a többi örménnyel egyetemben állandó életveszélyben vannak, Chris pedig saját biztonságát is félretéve azon van, hogy tájékoztassa a világot arról, mi is zajlik az Oszmán Birodalomban.
Amiért Az ígéret végtére is sikeresen elkerülte a teljes kudarcot, mint szerelmi szállal vezénylet háborús dráma, az a meglepően korrekten felépített cselekmény, melyet a parádés színészi alakítások tettek szórakoztató élménnyé, ha nem is maradandóvá. Mikael szinte minden tragédiát a saját bőrén is megtapasztal, amit ilyen időkben egy ember csak átélhet, Oscar Isaac pedig egyértelművé tette, hogy a kiemelkedő alakítások mellett egy rendkívül megbízható színész, aki következetesen, garantált tehetséggel és kivitelezéssel kelt életre bármilyen karaktert vagy éppen sorsot, amit rábíznak. Mikael orvostanhallgatónak áll, szerelembe esik, munkatáborba hurcolják, majd menekülnie kell. Isaac-re hárult a feladat, hogy gyakorlatilag egymagának kelljen átadnia mindazt, amit egy teljes nép érzett akkor, és kritikus volt a film számára, hogy az egyre nevesebb színész ezt sikerrel abszolválta.
Az ígéret minden lassúságával együtt is korrekten működik, ám piszkosul hiányzott az a plusz a filmből, egy olyan megrázkódtatás, amit a befogadónak igenis éreznie kellene egy ilyen témát illetően. A gyönyörű fényképezés mellett mind a zenei aláfestés, mind a korhű jelmezek és díszletek meglepően magas minőséget képviseltek egy relatíve kisebb költségvetésű filmhez mérten, ám amennyire erősre sikeredett Mikael és Ana személyes drámája, maga az ok, amiért ez a film létrejöhetett méltatlanul felszínesen lett elmesélve. Kicsit úgy éreztem, mintha egy olyan felfogás bújna meg a háttérben, hogy úgyis mindenki látott már zsidó holokausztot feldolgozó filmeket, na ez ugyanolyan csak örményekkel, kicsit korábban. Az ígéret szinte bedob az események közepébe, így ha valaki nem tájékozott az örmény genocídiumot illetően, akkor az bizony könnyedén bajban találhatta magát azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán miért történik ez az egész. Persze, a valóságban sem volt különösebb oka több mint félmillió ember kiirtásának, viszont ha Az ígéreten múlna, akkor nem biztos, hogy görbülne az a bizonyos jegy a töri vizsgán.
A film második felére egyértelműen Christian Bale játéka és karaktere tartja a szintet, aki bizony a háborún túlmenően is borzasztó igazságtalanságban részesül, Chris ennek ellenére végig csendben, szó nélküli tűri mindazt. A férfi eközben éjt nappallá téve segít minden létező eszközzel a menekülőkön, majd Az ígéret talán legmegrázóbb gesztusát is neki köszönhetjük, és az általa mutatott emberséget nagyon ritkán látni egy ilyen romantikus történetben.
Az ígéret egy vizuálisan makulátlan, őszinte alakításokkal megfűszerezett alkotás, ami a jól megírt szerelmi szál ellenére sem lesz képes mély nyomot hagyni a nézőben, ami már-már felbáborító, lévén a cselekmény katalizátora a modern történelem egyik legkegyetlenebb eseménye.