Hirdetés

Évadkritika: BoJack Horseman - 5. évad

|

BoJack felkel, színészkedik, gyógyszert szed, túladagolja, temetésre megy, nők mellé áll, elkezd hallucinálni, majd segítséget kér. Fogadjunk, hogy az utolsóra te is felkaptad a fejed.

Raphael Bob-Waksberg és alkotói csapat megint megcsinálta! Amikor bő két évvel ezelőtt befejezték a harmadik évadot, ezzel megteremtve a valaha készült legszívszorítóbb szezont, senki sem gondolta volna, hogy a következő, negyedik etappal sikerül nekik megugorni az elég magasra tett képzeletbeli lécet. És mégis sikerült! Most pedig itt vagyunk az ötödik évaddal, ami kapcsán egy az egyben ugyanez volt mindenkinek a gondolatmenete, hogy egy ilyen gyönyörű szezonzáró után csak lefelé vezethet az út. Mint régóta tudjuk, tévedni emberi dolog - de ekkorát tévedni?!

Hirdetés

Magáról a sorozatról, illetve az előző évadokról most nem is nagyon ejtenék túlzottan sok szót. Egyrészt azért, mert bővebben beszámolunk róluk egy sorozatajánló berkein belül, másrészt pedig az ötödik évad annyi kérdést, témát és persze problémát vet fel, hogy sokkal inkább megéri szemellenzősen ezzel a szezonnal foglalkozni.

Azoknak az olvasóknak, akik még csak most kezdtek bele ebbe az igazán különleges sorozatba, szeretnék a kedvükre tenni, hiszen minden erőmmel azon leszek, hogy ne spoilerezzek le semmit sem - se a régebbi szezonokból, se a mostaniból. Ebből kiindulva a történet pontosan ugyanott folytatódik, ahol az előző évadban abbamaradt: BoJack csaknem minden idejét az új TV sorozatának, a Philbertnek szenteli, ami egy igazi, vérbeli bűnügyi krimi lenne, ha éppen nem fejelné meg az író-rendezője egy-két igen szürreális képsorral. Ennek ellenére a show-t nagy kíváncsiság övezi, amihez még hozzátartozik az is, hogy Princess Carolyn producerként, míg Diane társíróként vesz részt benne - egészen pontosan amiatt, hogy visszafogja magát a rendezőt és az elborult ötleteit. BoJack pedig ha éppen nem a kamerák előtt csavar be egy villanykörtét teljesen pucéran (nem viccelek), akkor a negyedik évadban felbukkanó "lányával", Hollyhockkal ápol kedves kapcsolatot. De mind tudjuk, ez a BoJack Horseman: itt két rövid vágás között minden elromolhat. (Spoiler: el is romlik.)

Nagyon sok dolog miatt lehet szeretni ezt a sorozatot, felsorolni is nehéz lenne őket, nemhogy összegyűjteni. De specifikusan csak az ötödik évadot górcső alá véve elmondható, hogy az egyik ilyen dolog az újítás. Az ötödik etap több sarkalatos pontban eltér az előző szezonoktól, és ez csak a javára válik. Ilyen például az, hogy BoJack a tizenkét epizód nagy részében háttérbe vonul. Más karakterek (Princess Carolyn, Mr. Peanutbutter, Diane vagy éppen Todd) kerülnek előtérbe, akik persze hozzák magukkal a saját témájukat is. Carolyn még mindig az anyasági és párkapcsolati kérdéseken évődik - jelen esetben azt a topikot is bevonva a partiba, hogy rendes anya tud-e lenni, ha netán örökbe fogad egy gyermeket. Mr. Peanutbutter egy erős és egyben meghatározó válságot él meg a házassága kapcsán, amihez még pluszban hozzávetődik, hogy nem vállalja a felelősséget semmilyen döntéséért, és inkább más témákra tereli a figyelmet, mintsem hogy a következményekkel foglalkozzon. Todd pedig egészen egyszerűen akkora görbe tükröt tart az üzleti/cégvezetői életnek, hogy minden egyes pillanata könnyeket csal a szemünkbe a röhögéstől.

Diane ezzel szemben a legnagyobb jellemfejlődést tudhatja magáénak. Egyfelől ő is válságok elé néz a házasságát illetően (ő és Mr. Peanutbutter jegyben járnak), másfelől viszont az utóbbi két évben köztémának számító nők (hétköznapi, karrieri és egyben szexuális) helyzetei az ő karaktere köré szerveződnek. És ez a bravúr teszi naggyá az ötödik évadot. Diane egy erős, karakán nőként lett újrarajzolva, és pont emiatt kerül mindig a céltábla közepére. Ennek ellenére nem egy bajban lévő, hasonló problémákkal küzdő nőnek állíthat követendő példát ezzel - tudatosan kiemelve a vietnámi utazását. Az utolsó epizódban a stáblista előtti végső, igen tisztelendő lépése miatt pedig nemcsak BoJack mondhat köszönetet…

És ha már BoJacknél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül az ő sajátos jellembeli fejlődése mellett sem. A már sokszor emlegetett negyedik évad záró epizódja valóban a változásra, a megújulásra adott bizonyítékot, ami többé-kevésbé meg is található az új szezonban. Annak ellenére, hogy BJ kevesebbet szerepel a képernyőkön, mint az előző évadokban, ez a fikarcnyi idő is elég volt ahhoz, hogy még inkább elmélyítsék az ő karakterét. Nem szeretnék lelőni semmilyen poént sem ezzel kapcsolatban, de annyi azért bizonyos, hogy Mr. Peanutbutterrel ellentétben, BoJack nemcsak felismeri a problémáit, tudomást vesz róluk, de segítséget is kér ez ügyben, ami valljuk be férfiasan, elég nagy szó. És többek között pontosan ez a cselekedete alapozza meg magát a következő évadot is.

A karakterrajzokat mellőzve az újítások sora még közel sem ért véget, hiszen a bravúros zenehasználat mellett (a vietnámiul előadott főcímdal valami egészen elképesztő), a néhol valóban odafigyelést igénylő, nem lineáris vágások és az újfajta történetmesélés teszik még inkább feledhetetlenné ezt az évadot. Az utóbbira már volt egy példa a harmadik évad egyik részében (Fish Out of Water), de konkrétan megfigyelhető a mostani szezon hetedik epizódjában is, ahol BoJack egy temetési beszédet mond el (fogalmazzunk pontosabban, rögtönöz), és a teljes rész e köré a szónoklat köré íródott. Csak BJ beszél, csak őt látjuk, és csak két-három kameraszögből. Viszont amit elmond, és még inkább, ahogy azt elmondja, nem csak forgatókönyvírói profizmus, hanem egyben az utóbbi évek egyik legőszintébb, legmegkapóbb monológja.

A végére hagytam a feketelevest, amit csaknem minden egyes BoJack Horseman évadkritika végére odabiggyeszthetnénk mint egyedüli negatívumot: ha valaki nem vevő az effajta önkritikára, saját magunk kifigurázására, miközben egy kőkemény, sokszor csontig hatoló dráma bontakozik ki egy antropomorf ló személyben, az a személy se az előző négy, se a mostani ötödik évadot nem fogja keblére emelni. Viszont ezzel semmi gond nincs, ez valóban a szükséges velejárója annak, ha valaki megszemélyesített állatokról készít sorozatot. (A probléma ott kezdődik, ha egy személy pontosan emiatt nézi le ezt a sorozatot és a rajongóit is egyaránt.)

A BoJack Horseman ötödik szezonja jött, látott és játszi könnyedséggel győzött, ezzel 2018 legjobb sorozatai közé emelkedve. Az alkotók rizikóztak, ez a siker egyáltalán nem volt előre adott, és teljesen őszintén, mennyire jó már ezt látni, hogy egy széria évadról-évadra képes megújulni, szakítani a szabályaival, új dolgokat behozni. Hogy a készítők mernek elrugaszkodni a megszokottól csak azért, hogy ezzel megújítsák mindazt, amit eddig megalkottak. Még ha nem is sikerült volna fantasztikusan az ötödik évad, már ez az elgondolás, ez a fajta késztetés odafigyelést érdemelt volna. Ritka egy sorozat a BoJack Horseman, és pontosan emiatt egyszer nagy űrt fog hagyni maga után. De addig is élvezzük ki minden egyes pillanatát! BJ szavaival búcsúzom:

"Sosem lesz igazán boldog happy endünk, hiszen a show mindig folytatódni fog. Legalábbis valameddig biztosan…"

BoJack Horseman 5. évad

Kinek ajánljuk
  • Akiknek az első négy évad is a szívükhöz nőtt
  • Akik szeretnék látni, hogyan újítja meg magát egy sorozat
  • Akik egyszerre akarnak felszabadultan nevetni és sírni is
Kinek nem
  • Akiket továbbra is kiakaszt, ha egy beszélő, antropomorf lovat látnak
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.