A Fox News, az Egyesült Államok egyik legnagyobb hírcsatornája, mely a jobboldali nézőpontjáról és szenzációhajhász stílusáról ismert. Befolyásukról elég annyit tudni, hogy nélkülük valószínűleg most nem Donald Trump lenne az ország elnöke. A csatorna mindenható mogulja az a Roger Alies volt, akit 2016-ban több alkalmazottja is megvádolt szexuális zaklatással. Végül ez az eset vezetett a vezér bukásához is. A Botrány ezt a láncreakciót hivatott bemutatni.
Hollywood sorozatban gyártja a #metoo-ra reflektáló filmeket, ráadásul a közösségi médiában a csapból is a téma folyik. Ez önmagában nem lenne probléma, elvégre fontos, hogy a szexuális zaklatás felett ne lehessen szemet hunyni, ám a dolog mára inkább hat a végletekig eltúlzott boszorkányüldözésnek, mintsem tényleges konfliktuskezelésnek. Félő volt, hogy a Botrány is beleesik ebbe a kategóriába, holott egy roppant fontos darabról lenne szó. Elvégre a történet 2016-ban, azaz a #metoo kirobbanása előtt játszódik. A Fox News egyik riportere, Gretchen Carlson (Nicole Kidman) megelégelte főnöke tarthatatlan viselkedését és beperelte zaklatásért. Az eset olyan lavinát indított el, mely kapcsán egyre többen merték kimondani, hogy Alies (John Lithgow) miket művelt velük.
Az előzetes félelmeimet rögtön a pazar nyitányban megcáfolta Jay Roach rendező. Hasonló stílusban indít, mint anno A nagy dobás tette. Szépen fokozatosan építi fel a konfliktust és legalább annyi időt szán a csatorna bemutatására, mint a tényleges botrány kivesézésére. Alapos képet fest a Fox hierarchiai rendszeréről, a bevett szokásokról, a műsorok mibenlétéről. Remek húzás, ahogy a néző is ennek a folyamatosan robogó médiagépezetnek a részévé válik, így már-már elfeledkezve a háttérben zajló gyalázatos tettekről. Carlson mellett a másik két főhős Megyn Kelly (Charlize Theron) sztárbemondó, illetve egy fikciós karakter, a fiatal és törekvő Kayla Pospisil (Margot Robbie). Kelly szerepe egyértelműen hangsúlyosabb, elvégre hírességként nézők millióira hat befolyásolóan a hangja, ugyanakkor pillanatok alatt magára tudja haragítani a Fox konzervatív célközönségét. A fiktív alakra azért volt szükség a történetben, hogy egy konkrét személyben képesek legyenek megtestesíteni a jelenség hatásait. Ez többé-kevésbé sikerült is, noha helyenként kicsit szájbarágósan. Talán ez is a legnagyobb probléma a filmmel. Látszik az odafigyelés, az alaposság, kiválóan megírt sztorit kapunk, de egy kicsit mintha mindig önmagát keresné a cselekmény.
Pedig Roach kétségtelenül remek érzékkel járja körül a témát. Minden nézőpontot feltár és meghallgat, nem fröcsög vagy uszít, szimplán mesél. Nem általánosít, hogy minden fehér férfi disznó, még az ominózus eseteket is kifejezetten árnyaltan ábrázolja (noha egy piszok erős és kényelmetlen jelenetet azért látunk), ami rengeteget dobott az összképen. Sőt, a zárásra, bár kissé bátortalanul, de oda is szúr egy szép fricskát: elvégre, ha az áldozatoknál pénzzel el lehet érni a hallgatást, mégis mi értelme az egész felhajtásnak? A szexuális zaklatás nem szabad, hogy anyagi kérdéssé váljon, ugyanis ha minden vallomás és károsult megvehető, az egész csak egy toxikus szélmalomharc, amiben a szájtépés megy mindkét félnél. Roach erre az üzenetre akár nagyobb hangsúlyt is fektethetett volna, de így is becsülendő, hogy meg merte ezt lépni.
A három grácia, azaz Nicole Kidman, Charlize Theron és Margot Robbie kiválóak, Theron egyértelműen lopja a show-t, de Robbie is tökéletes. Kidman meglepően a háttérben marad, nincsenek nagyjelenetei, mégis kulcsszereplő. John Lithgow-t kell még kiemelnem, aki a látványos smink mellett is fantasztikus alakítást nyújt.
A Botrány kétségtelenül fontos film, talán egy évvel ezelőtt még nagyobbat üthetett volna, ugyanakkor így is meglepően erőteljes élmény (főleg, hogy A legharsányabb hang című sorozat is erre a témakörre épült). A véleményközlés mellett objektíven is képes ábrázolni napjaink egyik legnagyobb problémakörét és acsarkodás helyett minden fél nézőpontját figyelembe veszi. Kellett már egy olyan alkotás, ami nem csak a fekete és fehér oldalát mutatja be a zaklatás viszontagságainak, hanem feltárja a dolgok mögött meglapuló apró részleteket. És ezekben az apró részletekben rejlik az igazi botrány.
