Csatahajó – Kritika

Történet: mint ahogy Ön is tudja, a vizsgája tárgyát képező látványfilmhez elegendő a legtriviálisabb forgatókönyv is. Ön rendkívüli módon a Hasbro játékvállalat híres Torpedó nevű játékát használta fel, hogy felvázoljon egy földönkívüli inváziót, melyben a renitens tengerész, Alex Hopper egy csatahajó élére kerül, hogy megakadályozza őket ördögi – ámbár az előzetesek alapján könnyen kiszámítható – tervükben. A probléma csupán az, hogy mindez nem mentes a logikai bukfencektől, és nem lehet eldönteni, hogy a film egy adott pontján tisztelegni kíván, vagy sem a klasszikusnak számító A függetlenség napja előtt. Az viszont mindenképpen a javára írandó, hogy a már említett Torpedó játékot ötletesen idézi meg egy jelenetben, és karakterei – az erőteljes tengerészeti hátszél ellenére – csak félig veszik komolyan magukat.

Színészek: szemmel láthatóan tisztában volt azzal, hogy az ilyen filmek nem követelnek meg erőteljes színészi munkát, és a főbb szerepekre manapság elegendőek kirakat emberek is, akik maximum OKJ-s képzéssel rendelkeznek. Taylor Kitsch korrekt választás volt a szerepre, pont annyira karizmatikus, amennyire a film megköveteli, és Alexander Skarsgard is észrevétlenül sulykolja a fiatal nézőkbe a tengerészet előnyeit. Vizsgabizottságunk egy tagja egy ízben megjegyezte – melyről jegyzőkönyv is készült – hogy a női szereplők protekcióval kerülhettek be a filmbe, mint például az énekesi karrier (Rihanna) vagy a mellbőség (Brooklyn Decker), mert a minimális színészi tehetség legkisebb jelét se mutatták. Azonban a színészek választásánál elkövetett egy súlyos hibát, és ezt úgy hívják: Liam Neeson. Ön is követni próbálta azt a bevált módszert, hogy a látványfilmeknél színészlegendákat és/vagy tehetségeket mellékszerepre kényszerítenek, és ezzel nem lett volna probléma, ha nem Mr. Neesonnal teszi ugyanezt. Figyelmen kívül hagyta, hogy az Oscar-jelölt ír színész az elmúlt években – kora ellenére – az egyik leghitelesebb akciósztárrá nőtte ki magát, és fiatalokat megszégyenítően rendet rakott már Párizsban (Elrabolva) és Berlinben (Ismeretlen férfi), de összeakasztotta már a bajszát farkasokkal (Fehér pokol) és egy bizonyos Sötét Lovaggal (Batman: Kezdődik) is. Kollégáimmal együtt kihagyott lehetőségnek tartjuk, hogy Mr. Neeson a film folyamán egyszer sem látja el néhány – eléggé emberszabású – űrlény baját, vagy nem vetik be titkos fegyver gyanánt egyetlen egy csatahajó helyett sem, de reméljük egy esetleges folytatásban ezt a problémát orvosolni fogja.

Látvány: ez a pont volt az, amin – vizsgabizottságunk egy tagját leszámítva – elismerően bólintottunk. Noha a 200 milliós költségvetés ellenére a CGI-al még nem bánik hibátlanul, és az akció jelenetekbe sem ártott volna több kreativitás és eredetiség, a pusztítás, amit véghezvisz a vásznon mindenképpen dicséretre méltó.

Összegzés: noha vizsgamunkájában számos kivetnivalót találtunk, abban egyetértettünk, hogy a gondolkodást nélkülöző látványfilmek egyik mintapéldányával van dolgunk, ami a tengerészet erőteljes reklámozása ellenére akár egyesek kedvence is lehet. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a későbbiekben ennél többet várunk magától. Tisztelettel az MRSZ vizsgabizottsága: Roland Emmerich, Michael Bay, James Cameron (vizsgaelnök). https://www.youtube.com/watch?v=pUM6QXor2UQ

Oldalak: 1 2