Hirdetés

Évadkritika: Az Esernyő Akadémia - 3. évad

|

Ezúttal már inkább az apokalipszisnek szurkoltunk.

Hirdetés

Eddig hagytam szó nélkül Az Esernyő Akadémia kapcsán tapasztaltakat. Alapvetően szerettem az első évadot, még ha lassan is indult be a tíz epizódos szezon, a második évadnál pedig annak ellenére, hogy kvázi stagnált a legtöbb karakter fejlődése, még így is elnéző voltam vele majd' két éve, a debütálásakor. A harmadik évad viszont végképp elérte, hogy odapörköljek kicsit annak a sorozatnak, ami nemcsak kezd, de már bőven visszaélt mindenki bizalmával és türelmével.

Hirdetés

Pedig egyébként az első pár epizód itt is kifejezetten jól indult. A '60-as évekből visszatérő az Esernyő Akadémia tagjai meglepve tapasztalják, hogy sikerült alaposan átírniuk az idővonalat: apjukkal való korábbi találkozásuk annyira negatívan hatott az idős Hargreeves papára, hogy direkt másik hét különleges babát fogadott örökbe - megalapítva az Esernyő helyett a Veréb Akadémiát, élükön az életben maradt Bennel. A sorozatra jellemző stílusos módon itt is egy zenés montázzsal kezdünk, ezúttal a Footlose ikonikus betétdalával, hogy vereségük után az Esernyő testvérek kitalálják, mihez kezdenek a megváltozott idővonallal. No meg persze, az elmaradhatatlan apokalipszissel, amit ismételten ők okoztak, a nagyapa-paradoxonnak hála.

Őszinte leszek, korábban is akadt nem egy, nem két ilyen problémám a sorozattal, de a harmadik évadban tényleg azt érezzük, hogy mindenki ostoba. Mikor a cselekmény sokszor azért nem halad, mert a karakterek századjára sértődnek meg, vagy veszik észre, hogy valaki épp nincs jelen a társaságból, az már pofátlanul bicskanyitogató élményt nyújtott. Rendre elfelejtik, hogy ebben a világban szinte semmi nem egyezik a korábbi életükből, de még a saját képességeik adta lehetőségekkel sem élnek a legegyértelműbb helyzetekben.

A drámájuk is mondvacsinált és mű a legtöbbször, egyedül Klaus és Hargreeves papa kapcsolatán éreztem azt, hogy ér valamit - a többiek esetén viszont szinte csak nyávogást és vergődést kaptam tíz részen át. Az már egy szint, amikor a karakterpillanatokat tekeri az ember Netflixen. Diego és Lila közös gyerekének szála és a "nagy csavar" a végén egyszerűen a röhejes időhúzás mintapéldája, érezzük, hogy nem tudtak velük mit kezdeni. Habár közel sem annyira, mint Luther és Sloane szerelme és házassága, amire épeszű ember nem tudom, hogyan bólinthatott rá az írószobában. Vanya, illetve Viktor esetén az élet közbeszólt, hiszen Elliot Page nemváltása miatt valahogy alkalmazkodniuk kellett az íróknak is. Azt leszámítva, hogy érezhetően az élet írta ezeket a jeleneteket, és szinte megalapozatlanul, értsd, erre utaló korábbi jelek hiányában történik mindez, elegendő hangsúlyt fektetnek erre a szálra és nem érezzük, hogy meghatározó pontja lenne az évad narratívájának. Ötös teljesen kispadra kerül az évadban, viszont egyikőjük sem lesz annyira ellenszenves, mint Allison. A kettejük oda-vissza hisztije Viktorral már tényleg katasztrofális végleteteket öltött.

Ezekkel a karakterívekkel és "drámai" jelenetekkel egyébként a színészek se tudnak nagyon mit kezdeni, Robert Sheehan Klausként és Aidan Gallagher Ötösként még mindig dominálják az összes jelenetüket, de ennyi, az alakításokon is látszik, hogy sokszor csupán csak szövegkönyv felolvasás történik, bármiféle beleélés nélkül. És bizony a Veréb Akadémia tagjai is kihagyott ziccerként operálnak Benen kívül, a legtöbbjüket alig vagy egyáltalán nem ismerjük meg, szóval a párhuzam a két csapat tagjai között csak felszínesen kerül kibontásra, ami talán a legnagyobb bűn, tekintve, hogy az előző évad nagy cliffhangere és a felvezetés alaposan ezt az irányt lengette be.

Hirdetés

A cselekményről sem tudok túlzottan jókat írni. Ha nem a karakterek kínlódását (szándékosan fogalmazok ennyire erősen és cinikusan) kellene néznünk tíz részen át, valószínűleg az évad felénél véget ért volna az a cselekmény, amit sikerült megszülnie az íróknak. Nem érezzük, hogy kaptunk volna egy épkézláb lezárást, legalábbis ami a karaktereket illeti, megint inkább a következő évad felvezetésének tűnik a finálé, mintsem konklúziónak a harmadik évadban történtek kapcsán. Az utolsó rész úgy rohan, mint a karakterek az apokalipszis elől, talán a nyolcadik és kilencedik epizódot nem egy esküvővel meg egy demokratikus szavazással kellett volna megtölteni, amik a sorozat legkínosabb és legostobább karakterpillanatait szállították.

Tényleg nehéz konstruktívan írni Az Esernyő Akadémia harmadik évada kapcsán, ahol ráadásul még az akció és a látvány tekintetében is visszalépés történik az előzményekhez képest. Az Obszidián Hotel díszletei pofásak, viszont az említett Footloose montázson kívül egy érdemi csatajelenetet se tudnék kiemelni. Az igazán lelkes rajongók valószínűleg maradni fognak a negyedik évadra, ha berendelik, de olvasgatva a kommenteket, jó pár nézőnél kiverte a biztosítékot ez a fajta konfliktusgenerálás, amit a sorozat írói a lebutított karakterekkel műveltek a harmadik évad során.

The Umbrella Academy S3

Kinek Ajánljuk
  • Akinek az első évad hangulata jobban bejött, mint a másodiké
  • Az időutazós és szuperhősös sztorik megrettenthetetlen rajongóinak
Kinek Nem
  • Akik rühellik, ha nem halad előre a cselekmény...
  • ... főleg a mondvacsinált, ostoba konfliktusok miatt
  • Akik az első évadhoz hasonló, érdemi karakterpillanatokat vártak
  • Akik már unják a századik apokalipszist
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.