Hirdetés

Fehér Pokol – Kritika

|

Liam Neeson ismét bizonyítja, hogy jelenleg ő Hollywood egyik alfahímje, és ennek érdekében nem rest (halál)keringőzni néhány farkassal sem.

Hirdetés

Elvégre sík egyszerű cselekményében nincsen semmi különleges, ez alapján elférne akármelyik kertévé esti programjában. Egy, a kies, alaszkai vidéken keményen gürcölő olajmunkások gépe a hazafelé tartó úton lezuhan a semmi közepén. A túlélőknek nem elég megküzdeni a fagyos hóviharral, és az élelemhiánnyal, a legnagyobb veszélyt a közelben tanyázó vad farkasfalka jelenti számukra.
Ami miatt mégis magasan az átlag fölé emelkedik a film – a már említett Neesonon kívül – az a csontig hatoló borzongás, ami végigfut az ember gerincén, nemcsak a szereplők viszontagságait látva, hanem a kegyetlen anyatermészetet megtestesítő farkasokat is. Alig látunk belőlük valamit – ha mégis, akkor vagy olcsó CGI-t, vagy ódivatú bábukat, amiben a 25 milliós költségvetés is közrejátszhatott – mégis sokkal félelmetesebbek, mint az elmúlt évek horror rémei. Persze ebben az is közrejátszik, hogy az egykori nehézfiúk, kívülállók, akik mostanra a társadalom (szó szerinti) peremére szorultak, a múltjuk miatt menekültek a világ végére, és ennek a sötét múltnak a metaforái a szép lassan őket levadászó, és felemésztő farkasok.
De persze a Fehér pokol legfőbb erénye maga Ottaway figurája, Liam Neeson megformálásában, aki ismét bizonyítja, hogy korunk egyik legjobb színésze. A belőle fakadó elemi őserő – mondjuk ki nyugodtan, férfiasság – az, ami miatt félelemmel vegyes csodálattal tekintünk a vászonra. A film lényegében az ő spirituális utazását meséli el, miként éli meg az életet, és (legfőképp) a halált, ehhez mindenki más csak asszisztál. Egyedül csak Diaz karaktere (Frank Grillo) jut nagyobb térhez, mégis izgulunk minden egyes szereplőért, és húsba markoló, amikor egy bestia végez valamelyikükkel.
A film a vége felé lassul be néhány pillanatra és a befejezéséhez hozzácsatolt, stáblista utáni „jelenet” is teljesen felesleges. Azonban a forgatókönyvíróként is közreműködő Carnahan, karöltve az eredeti novella (Ghost Walker) szerzőjével, Ian Mackenzie Jeffersszel egy ízig-vérig férfi filmet hoztak tető alá, amely nem rest gondolatokat is ébreszteni az emberben. Persze éppen csak annyit, hogy az ne feküdje meg a néző gyomrát.   [embed]https://www.youtube.com/watch?v=SI3wEhxarGU[/embed]

Oldalak: 1 2

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.