Mel Gibson sokáig kitaszított volt Hollywoodban, ám szerencsére visszatért és a kamera mindkét oldalán bizonyította, hogy van benne még spiritusz. A Force of Nature esetében kár volt bárminemű stílusbravúrra számítani, de egyszeri mókában azért reménykedhettünk. Mint utólag kiderült, okkal.
Puerto Ricót épp egy hurrikán készül megtépázni, így két rendőrt küldenek az egyik apartmankomplexumba, hogy segítsék az evakuálást. Már csak egy öregember, egy visszavonult rendőr és a lánya tartózkodnak az épületben, ám feltűnik néhány helyi gengszter, akik a lakásokban elrejtett értékes festményekre vadásznak. Elkezdődik a macska-egér játék, ahol az ember mellett a természet is beleszól a küzdelembe.
A Force of Nature végtelenül egyszerű akció-thriller, ellenben meglepően nagy figyelmet fordít a karaktereire. Természetesen Gibson volt számomra a húzónév, de aki miatta nézné meg, lehet, hogy csalódni fog, ugyanis ő csak mellékszereplő. A fókusz elsősorban a rendőrökön van, de mindenki megkapja a maga jelenetét. Ez olykor feleslegesnek hat, de a legtöbbször működnek a kis háttérsztorik, mélyítve a jellemeket. Szintén kellemes csalódásként ért, hogy a film képes volt olyan apró húzásokra, fordulatokra, amikre nem számít az ember. Alapjáraton teljesen kiszámítható, hogy hova fut ki a cselekmény, de akadnak olyan kreatív elemek, melyek után tényleg elégedetten csettintettem. A Force of Nature működik a műfaján belül is, a másfél órás játékidő végig leköti a nézőt. A beszélgetős részek nem untattak, az akciók kellően intenzívek, semmiben nem kiemelkedő, de hozza az elvárható szintet. Ha kell, drámai, míg máskor önreflexív és kedélyesen humorizál. Ez nagyban köszönhető Gibsonnak, aki rutinból hozza a megfáradt, krákogó és káromkodó ex-zsarut. Ezek alapján úgy tűnhet, hogy egy mesterművel van dolgunk, de a film csak úgy működőképes, ha a helyén tudjuk kezelni. Michael Polish műve olyan, mintha a 90-es évekből maradt volna ránk, annak minden előnyével és hátrányával.
Látszik, hogy nem 100 millióból készült, illetve rengeteg az illogikus szituáció és következetlenség. Miszlikbe lehetne aprítani a filmet, süt róla a B-kategóriás köntös, ugyanakkor ez adja a báját. Számos hasonló zsánermozinál frusztrálóak az efféle hibák, s helyenként valóban fájdalmas tud lenni a Force of Nature, de az embernek nincs szíve lépten-nyomon belekötni, mert amit lát, az szórakoztató. Lehet, hogy csak azért vélekedem így, mert rengeteg hulladék darab látott napvilágot a közelmúltban, de Polish munkája képes elérni a célját.
Gibson mellett Emile Hirsch és Kate Bosworth a húzónevek, de feltűnik a Dexterből ismert David Zayas is. Tökéletesen passzolnak a történetbe és hozzák, amit kell se többet, se kevesebbet. A Force of Nature teljesen ártalmatlan alkotás, amit egy fáradt estén megles az ember, majd másnapra elfelejti. Semmi extrát nem nyújt, de a kitűzött célt teljesíti. Megvannak a maga gyermekbetegségei, mégis képes szórakoztatni. Laza akció-thriller, könnyed kikapcsolódás, mert néha ilyen is kell.
