A mozi nagyjából meghalt 2020-ban, a Freaky mégis bevételt tudott termelni ebben a keserves időszakban. Az ötmillió dollárból készült horror-vígjáték nyilván nem robbantott kasszát, de a közel háromszorosát megkereste. Hogy miért? Mert az emberek vevők a szórakoztatásra, főleg amikor ilyen kevés dolognak van okunk örülni.
Christopher Landon korábban négy Parajelenségek filmet írt (A megjelöltek című förmedvényt rendezte is), majd mindannyiunk legnagyobb örömére lazábbra vette a formulát és előrukkolt a két Boldog Halálnapot mozival. A Freaky-vel ezt a horror-vígjáték vonalat viszi tovább és jól teszi.
Millie (Kathryn Newton) apja halála óta visszahúzódó lány, és bár vannak barátai, rendre áldozatává válik a sulis zaklatásoknak. Eközben a várost egy sorozatgyilkos tartja rettegésben, aki többek közt hősünket is el akarja tenni láb alól. Igen ám, de tettét egy olyan mágikus tőrrel követi el, mely megcseréli a gyilkos és Millie testét. Mondanom sem kell, ez elég sok bonyodalmat okoz.
A testcserés koncepció nem újdonság, számtalan alkalommal láttuk már, de slasher köntöse bújtatva talán még nem. Rengeteg potenciál van benne, a báránybőrbe bújt farkas közhelytől kezdve a konfliktusból adódó lehetőségekig. A nyitány minden tinihorror sablonját felhasználja, de működik, így kell hatásosan indítani! Szűk 10 perc alatt kikacsintanak a műfaj klasszikusaira (Halloween, Péntek 13.), illetve olyan gyilkosságokat látunk, hogy a rajongók elégedetten tapsikolhatnak örömükben. Az ezt követő felvezetésben megismerjük Millie életét, bár a szürke kisegér stílus valahogy hiteltelennek tűnt egy szőke bombázóhoz. Tény, hogy a belső értékek és a viselkedés nem teljes mértékben kapcsolódik a küllemhez, de nehezemre esett elhinni, hogy ezt a lányt szinte mindenki szekálja.
Nyilván erre azért volt szükség, hogy szembetűnőbb legyen a változás, amikor megtörténik a testcsere. Nos, az valóban szembetűnő minden tekintetben, s kétségtelenül működik Millie hidegvérű pszichopatává válása, a show-t egyértelműen Vince Vauhgn gyilkosa lopja. A mozgással és a beszéddel az "esetlen lány egy mamlasz testében" szál egyszerre röhejes és vicces.
A felek ismerkedése az új felállással és élethelyzettel tele vannak szuper pillanatokkal, Landon szerencsére nem veteti komolyan magát, így felszabadultan lehet kreténkedni. A puhatolózás után elkezdődik a versenyfutás az idővel, ugyanis 24 óra elteltével permanenssé válik az átok. Millie és a gyilkos is igyekszik a legtöbbet kihozni a helyzetből és megtapasztalják testük kiváltságait, hátrányait.
A rendező ezeket az elemeket is kreatívan használta fel, eközben szerencsére nem felejtette el, hogy ez egy slasher. Ijedezni bár nem fogunk, de a vérmennyiségre nem lehet panasz. A gyilkosságok kreatívak, láthatóan maszkmesterek munkája, ami külön üdítő a sok CGI szörnyszülött mellett. A cselekmény egyenletesen adagolja a humort és az izgalmakat, egyedül a végére fárad el. Az utolsó öt perc teljesen indokolatlan és felesleges, ráadásul Landon nagyon meg akar felelni a pc kultúrának. Nem tudom mi szükség volt megint szájbarágós módon hirdetni a női felsőbbrendűséget, de úgy tűnik, ma már kevés alkotás képes létezni e nélkül.
Szerencsére nem nyomja rá a bélyegét az összképre, inkább csak egy savanykás szájízt hagy maga után. Ennek ellenére a Freaky abszolút korrekt horror-vígjáték, Kathryn Newton és Vince Vaughn szuperek (főleg ez utóbbi), a műfajok közti kontraszt pedig pont ideális. Landon remélhetőleg marad ezen a vonalon, mert szépen megy neki és ha egy kis vérfagyasztó szórakozásra vágyunk, szinte biztos, hogy jól járunk ezzel a testcserés mészárlással.