G.I. Joe: Megtorlás – Kritika

Alapvetően nincs azzal baj, ha egy film a maga egyszerű módján szórakoztatni akar, és nem kíván többnek látszani, mint ami: felszínes, buta, de látványos szemrágóguminak. Ide sorolható Michael Bay szinte teljes életműve – élén az első Transformersszel – vagy a szintén Hasbro játékfiguráit alapul vevő, 2009-es akciómonstrum, a G.I. Joe – A Kobra árnyéka. Stephen Sommers filmjét ráadásul átjárta egyfajta régimódi báj – mert tudta, hogy akcióbábukból forgat filmet – és minden sablonossága valamint a gyenge számítógépes effektusok ellenére szórakoztató bírt maradni, például a Star Wars-t idéző fináléban. Azonban van különbség a szórakoztatóan és az idegesítően buta akciófilm között. A második G.I. Joe kaland az utóbbi.

Oldalak: 1 2