Őszintén hiányolom mostanság a film kínálatból az erotikus thrillereket. Rossz az, aki rosszra gondol. De amikor minden nap szembe jön velünk egy olyan bulvár hír (akár akarjuk, akár nem), amiből megtudjuk, hogy ki kivel, mikor, hogyan, milyen pozitúrában, és a legfőbb kérdés, hogy miért, vagy amikor szembesülünk azzal, hogy a mai tinédzserek többet tudnak a szexről, mint idősebb társaik (ami nem kifejezetten örvendetes előbbiek érzelmi bizonytalansága, kiforratlansága miatt), akkor elgondolkodtató, hogy a filmesek manapság miért mernek annyira szemérmesen nyúlni a témához. Persze érthető, hiszen intim, hálószoba titkokba és intrikákba belesni legalább annyira élvezetes, mint ijesztő a nézőknek, a szexualitást pedig igyekeznek általában minél szórakoztatóbban tálalni (pl. Amerikai pite), a fajsúlyos témák pedig megmaradnak a kisköltségvetésű – független – drámáknak (pl. Túl a barátságon). Viszont ahhoz a (kommerszebb oldalról is megközelíthető) műfajhoz, melyben valaki a másik érzelmeit ki, a saját testét pedig egyszerűen csak használja, például a munkahelyi érvényesüléshez, valamiért manapság nem mernek nyúlni az alkotók. A veterán Brian DePalma most viszont megtörte a csendet.