Hirdetés

Hab - Kritika

|

Az év egyik legkellemesebb meglepetését hozta el Lakos Nóra színpompás vígjátéka.

Hirdetés

Az elmúlt években nem túl sok kellemes vagy jobban sikerült hazai romantikus vígjátékkal találkozhattak a nézők. Hogy őszinte legyek, a Liza, a rókatündéren kívül hirtelen nem is jut nagyon eszembe olyan magyar produkció, ami a nemzetközi színtéren is megállta volna a helyét a zsáneren belül maradva. Lakos Nóra filmjére azonban nehéz az embernek nem felkapnia a fejét, hiszen a Hab előzetese nemcsak egy egész érdekes felütést, hanem egy üdítően színes és látványában fantáziadús élményt ígért. Nos, ha a végeredmény nem is lett zökkenőmentes, a kimondatlan ígéretek többsége be lett tartva.

Hirdetés

Dóra (Kerekes Vica) egy a harmincas éveiben járó egyedülálló, és igen csak magának való nő, aki életében mindent szeretett cukrászdájának, a Habnak szentel. Az ízléses és otthonos kis hely vendégei akár Alain Delonba vagy Barbra Streisandba is belekóstolhatnak - na, persze nem úgy, hanem Dóra minitortáin keresztül, melyek hollywoodi sztárok és legendák neveit viselik. Hiába a frappáns ötlet, a cukrászda közel sem hozza vissza anyagilag mindazt, amit Dóra korábban belefektetett (szinte mindent). A nő egyetlen reménye, hogy a Hab megmenekülhessen, egy komolyabb pénzügyi támogatás, amire viszont kizárólag családi vállalkozások tulajdonosai pályázhatnak. A feladat adott: Dórának néhány nap leforgása alatt egy szerető famíliát kell maga köré verbuválnia - ekkor jön képbe a sármőr fogorvos agglegény (Mátray László), és a szomszéd gyerkőc, Lacika (Gyarmati Erik).

A Hab működik. Főleg azért, mert ugyan Lakos Nórának ez az első egész estés rendezése, a Hab még félgőzős pillanatiban is azt az érzetet kelti a nézőben, hogy emögött bizony tudatos koncepció és őszinte szándék dominált a készítők részéről, nem pedig az, hogy egy újabb totál felejthető, egy kaptafára készült romkom kerüljön a mozikba. Ez a fajta nagyon szimpatikus őszinteség a film hangulatán is tetten érhető, ami olyan kellemes mellékhatásokkal jár, minthogy az ember a gyengébben sikerült poénokat, vagy a vásznon éppen nem annyira harmonizáló romantikus jeleneteket is képes elfeledni - vagy jobb esetben, a nagy egész fényében még azokat is kellemesen megélni. Mondom ezt úgy, hogy rögtön a Hab elején egy picit megijedtem és csalódtam is valamelyest, lévén nagyon hamar teljesen magunk mögött kellett hagyni a címszereplő sütimennyországot. A cukrászdához nem csak egy szerethető és szellemes felütés társult, hanem olyan snittek, egészen gyönyörűen fényképezett jelenetek, melyeket még egy hollywoodi topprodukció kapcsán is kiemeltem volna. A Hab emlékezteti a nézőt arra, hogy a film, mint olyan alapvetően egy vizualitásra épülő médium. Ez a hatás ugyan a cselekmény haladtával háttérbe szorul, Lakos filmje rendre meg tudott lepni ízléses, olykor pedig piszok kreatív képekkel - mindebben persze óriási szerepe van annak a Bálint Dánielnek is, aki többek között a Rossz versek fényképezéséért is felelős volt. A már Amerikában is bizonyított Balázs Ádám zenéje pedig nem csak, hogy remekül passzol a sokszor a 60-as éveket idéző miliőhöz, de már-már bűn, hogy a hihetetlenül eltalált hangzásvilágot többet hallhattam a filmet megelőző várakozáskor, mint alatta. Annyi baj legyen.

A cselekmény érdemi része abban a táborban zajlik, ahol a családi támogatásra pályázók csapatok formájában igyekeznek bizonyítani, hogy az ő vállalkozásuk érdemes a komoly anyagi segítségre. Nem árulok el nagy meglepetést azzal, hogy az elsődleges humorforrás Dóra és rögtönzött családja diszharmóniájából fakad majd, mialatt a nőnek egykori szerelmével is szembe kell néznie a többnapos tábor során. Utóbbi garantálja, hogy feszültségből se legyen hiány, ám valahogy a cselekmény dinamikája a film háromnegyede táján azzal együtt is alaposan leült számomra, hogy a Hab egyébként kifejezetten sok szereplőt mozgat, méghozzá jó arányban. Van itt a mindig (?) hibátlan és boldog álompártól kezdve egy furcsa, de legalább annyira szórakoztató ősmagyar duó (Kovács Lehel imádhatta ezt a szerepet), ahogy egy zavarba ejtően merev és frigid házaspár is szerencsét próbál a táborban - Pálfi Kata és Elek Ferenc lopta is a show-t számomra. A párosok mindegyike más és más típusú humort csempésznek az összképbe, ahogy Szikszai Rémusz influenszer-motivátor karaktere is szállít néhány aktuális, szemtelenül megírt gaget a Hab amúgy többnyire könnyed, de jól működő világába.

Kerekes Vicát nem csak magyar, de számos szlovák és cseh produkcióból is ismerheti már a nagyközönség, ahogy azt pedig tőle már megszokhattuk, egy igazi jelenség a vásznon. A színésznő élénken vibráló személyisége és kisugárzása gyakorlatilag kéz a kézben járt a Hab hangulatvilágával, még úgy is, hogy maga Dóra karaktere nem mindig ennyire izgalmas. A zárkózott nő titokzatossága csak itt-ott árnyalódik a cselekmény során, ahogy a Mátray László kellemesen gyermeteg figurájával kialakított kapcsolata is túlságosan kiszámítható ahhoz, hogy érdemben tudjunk invesztálódni abba. Paradox módon épp azok a jelenetek működnek olajozottan, amikor Kerekes és Mátray karakterei nincsenek egymásra hangolódva, ez pedig a forgatókönyv szerint ugyan megváltozik, én úgy igazán mégsem éreztem ezt a fajta kiteljesedést. Ezzel szemben a Hab egy egészen más oldalról tudott olyat mondani a szerelem, vagy úgy alapvetően az emberi kapcsolatok kapcsán, amire sem előzetesen, sem a film alatt nem számítottam. Nem egy katartikus vagy színpadias jelenetsor zárja a történéseket, hanem egy sokkal természetesebb, emberi végszó, mely végül Dórának is meghozza azt fejlődést, amiben a cselekmény egésze során bíztam.

Lakos Nóra filmje végig hű marad önmagához, a Habnak pedig eltökélt szándéka volt színt vinni a haza romantikus vígjátékok felhozatalába - örömmel jelentem, hogy ez sikerült is. Egy humorában és hangulatában kellemes, olykor a kelleténél talán lassabb alkotás lett Lakos filmje, amit Kerekes Vica vezényletével egy összességében is remekül összeválogatott színészgárda tesz szerethetővé. Amikor pedig szabadjára engedik a Hab parádés vizualitását, azután bizony minden filmszerető ember megnyalja majd mind a tíz ujját, és nem csak az ínycsiklandó sütik láttán. Ha a jövőben ez a fajta érzék és jó ízlés találkozik egy valamelyest feszesebb forgatókönyvvel, akkor Lakos Nóra nevével akár még a nemzetközi színtéren is érdemes lesz számolni.

Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!

Hab

Kinek Ajánljuk
  • Akik egy kellemes, ízléses romantikus vígjátékra éhesek.
  • Akit le lehet venni a lábáról egy gyönyörűen fényképezett filmmel.
  • Akinek herótja van a malachumortól.
Kinek Nem
  • Akik valami igazán újat várnának a Habtól a műfajon belül.
  • Akik inkább a hangos, túlzó humort kedvelik.
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.