Hét nővér - Kritika

|

Sokat akar a szarka, ez középszerbe hajtja.

A Netflix szorgalmasan gyártja egész estés filmjeit, bár sajnos egy kezemen meg tudom számolni hány jó alkotással rukkoltak elő, úgyhogy maradjunk annyiban, sorozatok terén jobban állnak. A Hét nővér ezen a nem túl acélos arányon hivatott javítani, több-kevesebb sikerrel.

Hirdetés

A közeljövőben járunk, ahol a világban szabályozzák a gyermekszületést, ezzel védekezve a túlnépesedés ellen. Minden családnak csak egy babája lehet, ám Settmanéknél hetes ikrek születnek. A rendszer kijátszása érdekében, a nagyapa minden egyes gyermeket csak egy adott nap enged ki az utcára (neveiket is a hét napjai után kapták), ám ugyanannak a személynek, Karen Settmannek a bőrébe kell bújniuk. Így tartják fenn az összhangot és a látszatot, ám egy nap az egyik lánynak nyoma vész.

A cselekmény remekül indul, a mindennapokat látjuk, valamint flashback formájában abba is betekintést nyerünk, hogy miként indította útjára a lányokat Settman papa. A jövőkép mondhatni aktuális, minimális futurisztikus eszközt látunk, inkább a disztópikus felhangra utaztak, ami ügyes húzásnak bizonyult. Aztán Hétfő eltűnik, a többiek pedig aggódni kezdenek és meg akarják keresni nővérüket. A Náci zombikat jegyző Tommy Wirkola remek akciókat tud dirigálni, ezt itt is bizonyítja. Ami különösen tetszett, hogy semmilyen téren nincs finomkodás. Törnek a csontok, repkednek a fejlövések és senki nincs biztonságban. A pörgés és a történetmesélés közti összhangot is sikerült megtalálni, így egyszerre feszült, izgalmas és csavaros a cselekmény.

Sajnos azonban ahogy haladunk előre a sztoriban, úgy dől össze saját súlya alatt a történet. Az alapvető logikai és fizikai bakik tömkelege még csak-csak elviselhető, bár egy idő után borzasztóan zavaróak, de a film gerince sem áll biztos alapokon. Egyre mélyebben érint több témát és egyszerre akar velős társadalomkritikát közölni, miközben családi drámát boncolgat és modern akciófilmként is helyt akar állni. Közben mellékszálakat bagatellizál el, motivációkat hagy figyelmen kívül, s míg egyes karakterek robbanásokat és zuhanásokat úsznak meg pár karcolással, addig mások attól meghalnak, ha súrolja őket egy golyó. Ami Schwarzeneggernek jól áll, az nem biztos, hogy egy ennyire komolynak szánt thrillerben is működőképes.

Félreértés ne essék, nem válik nézhetetlenné a Hét nővér, de éreztem magamon, hogy folyamatosan csökken a lelkesedésem, holott az alapötlet kiváló. Az utolsó harmadban érkező csavar szintén pazar, meglepő és merész, ám ahelyett, hogy egységesebbé tette volna Settmanék kalandját, még inkább szétzilálta. Pálfordulások, ésszerűtlen döntések, hogy aztán a zárójelenet után vakarhassuk a fejünket. Amivel nem lenne baj, ha egy koherens alkotás hagyott volna néhány megválaszolatlan kérdést, de jelen esetben inkább egy olyan végterméket kaptunk, ami végső soron nem tudta eldönteni, mi is akar lenni valójában.

Noomi Rapace játékát azért mindenképp ki kell emelnem, igazi kihívást jelentő feladat volt hét karaktert eljátszania, ráadásul ennyire jól. Egyszerre képes kemény, érzéki és drámai lenni, le a kalappal. Más kérdés, hogy a film ezt már nem mondhatja el magáról és a két szék közt a pad alá tipikus esetét produkálja. Az ötlet kreatív, képes meglepni a forgatókönyv és az akciók sem épp visszafogottak. Kár, hogy nem sikerült dönteni a disztópikus thriller és a társadalomkritikus dráma közt, mert együtt a kettő túl nagy falatnak bizonyult az alkotógárdának.

Hét nővér

Kinek ajánljuk
  • Noomi Rapace rajongóknak
  • A vérgőzös akciók kedvelőinek
  • Akit nem zavarnak a logikai bukfencek
Kinek nem
  • Aki nem szereti Noomi Rapace-t
  • Akit zavar, ha egy filmből nem hozzák ki a benne rejlő potenciált
  • Aki nem elégszik meg a középszerrel
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!