Hosszú út lefelé - Kritika

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én - személyes tapasztalatok híján - úgy tudom elképzelni azt az állapotot, amikor az ember az öngyilkosságot fontolgatja, hogy ilyenkor nem csupa vidámság és móka meg kacagás az élet. Az ember csak úgy hasraütésszerűen nem fontolgatja, hogy véget vet a saját életének, ilyenkor nyomós okot kell találni. Gondolom. És semmiképpen sem szabad elbagatellizálni a dolgokat. Nem, ha filmet készítünk erről az állapotról, még akkor sem, ha maga a kiindulópont a maga módján bizarrul viccesnek hat: négy ember Szilveszter éjjelén ugyanazon toronyház tetején, ugyanabban az időpontban tervezi megölni magát, hogy aztán később fura szövetséget alkossanak és pár héttel eltolják az eseményt.

Oldalak: 1 2