"Mi lenne, ha egy vidámparki látványosságból csinálnánk filmet" - nem, ez a mondat nem az A Karib-tenger kalózai kreatív meetingjéről származik, a Disney legújabb dobása, a Barbenheimer-hype árnyékában szinte öngyilkos merényletként a mozikba küldött Kísértetkastély is egy Disneylandben található látványosság, amelynek megtekintése közben a gótikus horrorok klasszikus szereplői mellett életünk fontos tanulságaival szembesülhetünk.
Az attrakció már 2003-ban is ihletett egy mozit, amelyben akkor Eddie Murphy játszotta a főszerepet, az utókor azonban nem emlékezetes darabként gondol erre az alkotásra. A gyártócég most sztárparádé tekintetében magára tudott licitálni, hiszen a mellékszerepekben is jól ismert színészeket láthatunk, de igazán érdekes történetet nem tudott keríteni az újabb marketingfogás köré.
Gabbie (Rosario Dawson) kisfiával költözik egy elhagyatott kastélyba, ahol reményeik szerint új életet tudnak kezdeni. Ám hamar kiderül, hogy nincsenek egyedül, szüntelenül paranormális jelenségekre lesznek figyelmesek. Ezért segítséget kérnek a helyi paptól (Owen Wilson), aki figyelmükbe ajánlja Bent (LaKeith Stanfield), az özvegy fizikust, aki egykori felesége miatt került kapcsolatba a túlvilággal. Ben csapatot gyűjt maga köré, amiben egy médium (Tiffany Haddish) és egy tudós (Danny DeVito) is helyet kap. Igen hamar kiderül, hogy a meneküléshez nekik is mélyen meg kell ismerniük a ház történetét.
A Kísértetkastély műfajilag gyakorlatilag behatárolhatatlan, egy családi horror-vígjáték megteremtésével próbálkoznak a készítők, de szinte az első percektől látszik, hogy az egyes zsánerekhez tartozó elvárások szétfeszítik a film keretét. Egy-egy jelenet feltétlenül túl félelmetes lesz a könnyed kikapcsolódásra vágyóknak, a horrorelemek viszont nyilván nem tudnak kiteljesedni, hiszen a háttérben ott leselkedik a 12-es karika. Ami pedig talán még meglepőbb, hogy kifejezetten humortalan is a film, pedig ha valamire lehetett számítani a sztárgárda és az alapötlet kapcsán, az feltétlenül egy vicces és lendületes kaland.
Ettől a ponttól a kritika tulajdonképpen csak arról tud szólni, hogy hogyan lehetett volna ez a film sokkal érdekesebb, mint ami a végeredményben lett. Az indítás nagyon izgalmas: ugyan New Orleans egyre inkább elhasznált filmes helyszín, a város kulturális kavalkádja még mindig magával tudja ragadni a nézőt, ráadásul az első jelenetekben arra is jó esély mutatkozott, hogy a fekete kulturális háttér is hangsúlyosabb lehet a történetben. Persze senki nem várt Jordan Peele-hez hasonló mélységeket egy Disney-produkciótól, de szinte adta volna magát, hogy a félelmek valamilyen módon kapcsolatba kerüljenek a fekete kollektív tudattalannal. Ehelyett egy nagyon klasszikus vonalvezetésű sztorit kapunk, amelyben a megszokott karakterek kapnak helyet és természetesen még a ház is önálló személyiséggel rendelkezik!
A történet egyetlen kompetens oldala a gyásszal való foglalkozás. Kifejezetten szép, ahogyan Bennek és Gabbie kisfiának, Travisnak (Chase Dillon) a vesztesége párhuzamba kerül. Talán csak ők ketten értik meg igazán egymást, épp ezért tudnak segíteni a másikon. Az pedig szintén eredményesen építi a mitológiát, hogy a filmben megjelenő szellemek arra veszélyesek igazán, akik nem dolgozták fel saját traumáikat. Kicsit hasonló gondolat ez, mint amit a Harry Potterben láttunk és olvastunk a dementorokkal kapcsolatban: a félelmek egy idő után testet öltenek és valóban akadályoznak minket a boldogulásban.
A filmet még a sztárgárda vihette volna el a hátán, ám a legtöbben robotpilóta üzemmódban tudták le ezt a forgatást. LaKeith Stanfield azért próbálkozik és ismét bizonyítja, hogy kivételes drámai színész, a film humoros pillanatainak nagy részét pedig Owen Wilsonnak köszönhetjük, aki kellő iróniát visz a botcsinálta pap szerepébe.
A Kísértetkastély némileg visszavisz minket a covidos nyarak idejére, amikor a stúdiók még kivártak a nagy produkciókkal, és annak kellett örülni, hogy bármi a nagyvásznakra kerül. Ennek a filmnek is az a legnagyobb pozitívuma, hogy moziban lehet nézni. Ha valaki valami teljesen kockázat nélkülire vágyik, váltson rá jegyet, de kihagyása sem jár negatív következményekkel.
