Tegye fel a kis kacsóját az, aki hozzám hasonlóan az első két Toy Story filmen nőtt fel. Most pedig tegye fel az, akinek még mindig vidám emlékek ugranak be a "végtelenségig és tovább!" szlogenre. Hű de sokan vagyunk!
Hirdetés
Minden maradt ugyanaz - a technika (kivéve a 3D-t, amely csak afféle dísz, ismerőseim szerint semmit sem tesz hozzá az élményhez), a játékok (Woody, Buzz és a többiek), kivéve egyetlen dolgot: a gazdájuk, Andy kamasszá érett, és kollégumba vonul (a következő sorok némelyike tartalmazhat spoileres részeket, ugyanis a sztoriól szeretnék bővebben értekezni).
No de mi lesz az addig hőn szeretett játékokkal? Magával nem viheti, hiszen egy ekkora srác babázás helyett már sör.... akarom mondani sürgetően készül az év végi vizsgáira, a koleszos életre. Andy a legjobb megoldást választja, ami csak megfordulhatott a fejében: felrakja játékpajtásainkat a padlásra, Woody-t kivéve. Ő olyan különlegesen kedvezményes helyzetben van, hogy Andy magával viszi élete következő szakaszába.
A sztori innentől vesz egy legalább 12-es nagy csavart - Andy figyelme elterelődik, és édesanyja a padlás helyett kukába száműzi szórakozásra termett ismerőseinket. Míg ők egy horrorisztikusnak bizonyuló óvodába kerülnek, addig Woody remek játékok közé dobódik, csak éppen homvágya van a gazdája után. Végül tudomást szerez a barátai sorsáról, és megindul a nagy kiszabadító hadjárat...
Ez lenne hát a történet veleje, a későbbieket nincs hatalmamban bejelenteni, erősen rontanák a film élményindexét, azt pedig egy efféle kaliberű mese esetében cseppet sem szeretnénk.
Még egy szót a karakterekről: Woody, Buzz, Jesse, Krumplifej és Krumplifejné, Slinky, Rex, és még sokan mások erősítik a játékok népes sorát, újdonságképpen pedig szívélyes mosollyal köszönthetjük Ken-t (a Ken & Barbie szál beillik egy poénon alakuló cselekményszálnak is, ez bizony epic!), Barbie-t, Macót, valamint további ismeretlen arcokat. A felsorolt bábuk személyisége egytől-egyig tökéleteshez közelítően ki vannak dolgozva, hathatós segítségükkel ripsz-ropsz eltellik az egyébként átlagos, másfél órás játékidő.
A harmadik fejezet egy pindurka részletben szakít elődeivel: az akció, érzelmek, izgalmak mellett megjelenik a humor kategória is. S ha nem is annyira törzsvendég a percek folyamán, láthatunk pár rendkívül széklefordító jelenetet, megnyilvánulást. Ha már az érzelmekről értekeztünk éppen, kötelességemnek tartom megemlíteni: a film végét olyannyira hangulatosra sikerült eltalálniuk a Pixar-os fiúknak, hogy le a kalappal, bár véleményem szerint egy cseppel több volt a kötelező nyál, mint kellett volna, de ez ne szegje kedvünk, belefér!
Negatívumnak nem is igazán tudnék mit felhozni: a grafikák, karakterek, sztori remekül összerakott, a zenei hangvilág minden egyes dallamában alátámasztotta a képi megjelenést, stílusos lezárással körítve. Engem bizony megvásároltak a készítők, s hogy mennyire tűnik kasszasikernek a produkció? Hetek óta vezeti az amerikai eladási toplistát, tehát stílusosan ide is érvényes a kritika kezdetén megemlített mondat: "a végtelenségig, és tovább!"
https://www.youtube.com/watch?v=JcpWXaA2qeg
Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!
Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
