Rob Marshall Hollywood egyik legnagyobb kérdőjele. Baz Luhrmann kritikailag elismert, de csak technikai díjakkal kitüntetett audiovizuális orgiája a Moulin Rouge után egy évvel kijött a Chicagóval, ami nem volt több, mint egy sztárokkal előadott Broadway musical felvétele. Valamiért azonban mégis a pajzsukra emelték anno, és hozzávágtak egy rakat díjat, azóta azonban kiderült, hogy Marshall nem több mint egy üres lufi. A szépelgő Egy gésa emlékiratai után a díszes hölgykoszorúval teletűzdelt, Fellini előtt tisztelgő Kilencet még Daniel Day-Lewis sem tudta megmenteni, a legutóbbi karib-tengeri kalózkodást pedig azóta igyekszünk a legtöbben elfelejteni. Marshall immár negyedjére tér vissza a musicalek világába – a Chicago és a Kilenc mellett 1999-ben a Kathy Bates nevével fémjelzett Annie-t is ő rendezte – de a középszernél többre most se futotta neki.
Vadregény – Kritika
Színpadi művet – különösen musicalt – manapság csak akkor érdemes vászonra vinni, ha rájátszunk az alapanyag mivoltára, vagy minél inkább törekszünk a filmszerűségre. Jelentem: itt egyik sem sikerült.
Hirdetés
Hirdetés