Aki odaadó híve az ateizmusnak vagy a monoteizmusnak, az inkább takarja most el a szemét. Neil Gaiman 2001-es regényének végre megérkezett az a sorozatverziója, amit mindenki a tavasz nagy bummjának harangozott be korábban. A pilot minden kétséget kizár eme jóslattal kapcsolatban, de vajon Bryan Fullernek és Michael Greennek sikerült olyan anyagot összehoznia a Starz számára, ami a könyv- és a sorozatrajongókat is egyaránt kielégíti? Mielőtt még erre választ adna a többi epizód, tekintsük át, hogy mi is tulajdonképpen az Amerikai istenek, és persze azt is, hogy mit is nyújtott nekünk a pilot.
A történet tulajdonképpen egy olyan amerikai fantasy világba kalauzolja el az embert, ami nagyon jól tükrözi az ország szociológiai állapotát és annak megosztottságát. A régi istenek a régi lakosok és bevándorlókat képviselik, melyek között találunk viking-korabelit, írt, afrikait, németet, egyszóval olyan származásúakat, akiket a mai amerikaiak ősei hurcoltak be magukkal. Velük szemben nem az újgenerációs bevándorlók hitvilágának istenei állnak, hanem sokkal inkább a modern fogyasztói társadalom vetületei, az urbanizált világ legjellemzőbb vívmányainak 1-1 archetípusa. A régi istenek nap mint nap próbálnak túlélni a hétköznapi földi élet bilincsében, és próbálják elkerülni azt, hogy a feledés homályába vesszenek. Ezzel szemben a Pénz, a Média, az Internet és a Hírnév megtestesítői élnek a mával, élvezik tündöklésüket az új társadalom szimbolikus egén. De vajon meddig? Az Amerikai Istenek a két csoport szembenállását helyezi előtérbe, ahol nem a fekete és a fehér, nem a jó és a rossz, hanem a régi és az új ütközik meg egymással.
Az első részben megismerhetjük a börtönben tengődő Árnyékot (Ricky Whittle), akinek csak pár napja maradt a szabadulásig. A férfit egy furcsa álom keríti hatalmába, melyben egy sötét, hátborzongató erdőt, és a feleségét (Emily Browning) pillantja meg. Mint kiderült, nem véletlenül.
Míg ő aludt, felesége életét vesztette egy autóbalesetben, ezért pár nappal korábban kiengedik. A temetésre igyekvő Árnyék (angolul: Shadow Moon) élete akkor változik meg egy csapásra, mikor a repülőn összefut a magát csak Szerda úrnak nevező furcsa figurával (Ian McShane), aki munkát ajánl neki. Innentől kezdődik igazából a történet, amit nem szeretnék bővebben kifejteni.
Kifejezetten erősen kezdett a sorozat. A pilot jól érzékeltette, hogy a csatorna és az alkotók nem ma kezdték a szakmát. Abszolút pozitívumnak tekintem, hogy nem akart a nyitány rögtön a falnak rohanni, hanem hagytak elegendő teret és időt a kibontakozásnak. A mérsékelt tempó ellenére mégsem vált vontatottá, mert végig ügyeltek a széria egyedi hangulatára. Az egész részben érezhető volt valami természetfeletti erő a levegőben, ami nemcsak az álomjelenetekben volt tetten érhető, hanem a színhasználatban is, a különös időjárásban, és még sorolhatnám. Engem igazából ez az atmoszféra rántott be, és más nem is tudott volna, mert maga a sztori még csak most kezdett el körvonalazódni.
Így az események elején még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a karakterekkel kapcsolatban. Talán annyit érdemes megemlíteni, hogy Ian McShane rutinja és dominanciája ismét remekül átüt a képernyőn, borzasztóan szerethető az ipse, mint mindig. Reméljük a továbbiakban sem okoz majd csalódást.
Mint azt már említettem, a pilot nem sietett el semmit, így a karakterek felsorakoztatását sem. A főbb szereplők/istenek durván egyharmadát láthattuk eddig, de legalább mindegyiknek voltak emlékezetes momentumai. Közülük is Bilquis, Bolond Sweeney és a Technikus srác kapták a nagyobb fókuszt [előbbi kicsit többet is, mint azt gondolni mertük volna - a szerk.].
Eddig minden jól halad. Az ötlet, a hangulat, a casting, és maga az egész bemutatás megvalósítása megfelelt az elvárásoknak. Nem kaptunk még túl sokat, de túl keveset sem. Éppen csak hangulatba hoztak, és felvezették nekünk a "nagy konfliktust", ami szerintem elegendő egy pilottól. A Starztól nem idegen elemek, mint a fröcsögő vér, a leplezetlen ágyjelenetek, és a jól koreografált bunyók pedig csak hab(ok) a tortán. Reméljük, hogy a könyvrajongók sem csapkodják még az asztalt mérgükben, azzal majd ráérnek az évad vége felé. De reméljük, hogy erre nem kerül sor.
A további hét epizódot vasárnaponként vetítik majd a Starz-on.