A fantasy rajongók megannyi hányattatott hónap után ismét nyalogathatják mind a tíz ujjukat, hiszen a Trónok harca spin-off, a Sárkányok háza után nyakunkon van az új A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi című Amazon sorozat is. Ha kliséket akarnánk puffogtatni, akkor mondhatnánk, hogy gigászok csatája veszi kezdetét hamarosan, és ez a két szóban forgó széria alapvetően fogja meghatározni a következő évek fantasy felhozatalát (az HBO már berendelte a második évadot a Sárkányok házából, míg az Amazonnál öt évaddal terveznek).
Ahogy azonban a Trónok harca világa is egyre csak terebélyesedik (a stúdió legfelsőbb emberein kívül valószínűleg senkinek sincs pontos becslése arról, valójában mennyi spin-offon dolgoznak), úgy J.R.R. Tolkien eposzában is megvan bőven az alapanyag, hogy A hatalom gyűrűi csak a kezdete legyen egy új Középföldén játszódó film- és sorozathullámnak. Összegyűjtöttünk pár ötletet, mit néznénk a jövőben szívesen ebből a tágas nagyvilágból. Remake-ek és rebootok kizárva, ahogy a második kor főbb eseményeitől is eltekintünk, hiszen azt az Amazon szériája fogja bemutatni nekünk.
1. A szilmarilok - sorozatként
Kezdjük a legegyértelműbb választással, amire valószínűleg minden Tolkien-rajongó vágyik, és ami gyaníthatóan soha, vagy csupán az utolsó mozgóképes Tolkien-projektként fog megvalósulni. Ez egy elképesztően masszív történethalmaz, amit apja jegyzeteiből Christopher Tolkien rakott össze egy könyvbe, hogy aztán az évek múltával A szilmarilok egy-egy fejezete saját kötetben jelenjen meg ismét a könyvespolcokon. Ez mindent elmond arról, mennyire bőséges az "anyag" A szilmarilokban.
Egy potenciális adaptációnak nemcsak a temérdek mennyiségű karakterrel, hanem a több évezredes kronológiával is meggyűlhet a baja, ebből fakadóan egy Amerikai Horror Story szerű antológiaformátum lehetne a befutó a készítők számára: azaz, minden évadban más és más színészek bújnának a jól ismert karakterek bőrébe, szigorúan a fősodorra fókuszálva. Ez utóbbi nemcsak egy követhetőbb, letisztult cselekményvezetéshez járulna hozzá, hanem a spin-off regényekhez hasonlóan a jelentősebb mellékszálak saját spin-off sorozatokat is kaphatnának (Beren és Lúthien története, Gondolin bukása, Túrin Turambar tragédiája stb.). A váltakozó színészek pedig a karakterek évszázadok alatt bekövetkezett fejlődésére is reflektálhatnának (továbbá, míg a tündék nem öregszenek, úgy az őket alakító színészek viszont lehet kiöregednének a szerepből).
2. Aragorn fiatalkora - filmként
Ez is egy olyan ötlet, mely szintén sokak fantáziáját izgatja - sőt, egy rajongói film már készült is róla. Ettől még bőven lenne mit bemutatni Arathorn fia Aragornból: hogyan nőtt fel, milyen kalandokon esett át, hogyan vált kószává, Vándorrá. Egy törékeny, sebezhető karakter elevenedhetne meg a filmben, és az itteni fejlődése magyarázatot adhatna arra, hogy sok más embertársával ellentétben miért is tudott helytállni a nazgulok ellen Széltetőn, míg mindenki más összepiszkolta volna a nadrágját az összecsapás alatt.
3. Az Öregerdő és Bombadil Toma - minisorozatként
Mai napig megoszlik a vélemény a rajongók körében Peter Jackson azon húzásáról, miszerint egy az egyben kihagyta A Gyűrű Szövetségéből a könyv egyik legrejtélyesebb helyszínét és alakját: a Megye mellett található Öregerdőt, és annak teljhatalmú urát, Bombadil Tomát. Eme mitikus alak eredete, mibenléte azóta sem került megválaszolásra, és a szerző és a fia halálát követően valószínűleg már sosem kapunk pontos választ arról, hogy miféle alak is valójában Bombadil Toma. A minisorozat kihívása pedig pont ebben rejlene, hogy megőrizze a figura titokzatosságát, de egyben nagyvonalakban be is mutassa azt, akit leginkább hiányoltak a vérbeli regényrajongók.
Az Öregerdő helyszíne a legjobb Fangorn-erdei snitteket idézhetné meg A két toronyból, csak még baljósabb hangulatot áraszthatna magából. Nem is beszélve azokról a Sírbuckákról, melyek szintén kimaradtak a filmekből, ám ebben a minisorozatban akár azok is bemutatásra kerülhetnének, miközben Bombadil Toma csapdába esett embereket vagy hobbitokat segítene ki. Ezt követően pedig Toma a regényhez hasonló módon mesélne a világról, a történelemről, és ejtene el egy-két információmorzsát saját magáról is, ám az üzenet ugyanaz maradna: még a legszörnyűbb helyeken is megtalálható a jó, a remény, amiért érdemes élni, küzdeni.
4. A kék mágusok - filmként vagy minisorozatként
Eddig olyan ötleteket soroltunk fel, melyek különböző könyvekben és jegyzetekben már papírra vésettek, úgyhogy lényegében csak adaptálni kellene őket. Azonban Bombadil Toma homályba vesző eredete mellett akad még egy rejtély Középföldén, mely már sok rajongót megihletett: ez a Harmadkorban Középföldére érkező öt mágus két névnélküli tagja. Tolkien jegyzeteiből fennmaradt, hogy Gandalfon, Sarumanon és Radagaston kívül még két kék mágusként hivatkozott figura is megvetette a lábát Középfölde partjainál. Ám míg Gandalfék az események sűrűjében maradtak a jól ismert királyságok határain belül, addig a kékek Keletre (egyes jegyzetek szerint még Délre is) vonultak, majd soha többé nem hallottak róluk ismét.
Itt a készítők tényleg szabadjára engedhetnék a fantáziájukat, hiszen nincsen semmi konkrét írott alapanyag, amihez ragaszkodni kellene. A Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről című kötetben (angolul: Unfinished Tales) csupán annyi pluszt tudunk meg róluk, hogy Tolkien Alatarként és Pallandóként hivatkozott rájuk. A kék mágusok története révén bemutatásra kerülhetne a Mordor határain túl fekvő keleti régió, Rhûn, illetve akár a déli régió, Harad is. A mágusok sorsa homályba vész, de ez pont nyitva hagyja a lehetőséget különböző történetvariációk számára. Egyben pedig olyan vidékeket ismerhetnénk meg, melyek eddig a filmekben is csak említés szintjén fordultak elő.
5. Barad-dûr megépítése/egy történet az orkok szempontjából - minisorozatként
Szegény orkok eddig a javíthatatlan rossz megtestesítői voltak a regények hasábjain, illetve a filmekben is, és gyaníthatóan az Amazon sorozatában sem kapunk egy árnyaltabb képet róluk. Pedig érdekes lenne látni, hogy hogyan is telik náluk egy hétköznapi nap, amikor éppenséggel nem állnak harcban az emberekkel, vagy bemutatni, hogy hogyan viszonyulnak az eredeti orkok az uruk-haiokhoz - van-e például náluk rasszizmus?
Miközben mindenféle rosszat el tudunk róluk képzelni, azt szinte mindenki elfelejti, hogy egész Középfölde, sőt, valós viszonylatban a Föld legnagyobb építménye is a nevükhöz fűződik (fent látható egy összehasonlítás a 2000-es évekből). Ez nem más, mint a több mint 900 méter magas Barad-dûr tornya, melyet hozzávetőlegesen 600 éven keresztül építettek orkjaink a Sauron által lefektetett alapokra. Ki volt a tervező, a kivitelező? Hogyan finanszírozták az orkokat? Hány ork adta életét az építkezések során? Hogyan oldották meg az alapanyagszállítást Mordor vulkanikus területén? Megannyi kérdés, mely megalapozhatna egy sötét hangulatú, üzleti thrillert, melyben egy vállalkozó kedvű ork sem akarna Sauron elé kerülni, bejelentve, hogy kifutottak az alapanyagból vagy a munkaerőből. Ha Ken Follett A katedrális című regénye megérdemelt egy sorozatadaptációt, úgy Barad-dûr tornyának felépítése is simán kaphatna egy hasonló koncepciójú, de fantasy közegben játszódó izgalmas szériát.
+1 A Pajkos Póni - sorozat/sit-com
Ki mondta, hogy egy fantasy történetnek mindig eposzokba illőnek és nagy volumenűnek kell lennie? A műfaj neve hallatán azonban mindenkinek valami ilyesmi jut eszébe: hatalmas seregek, varázslatok és varázslók, gonosz istenek és entitások összecsapása, a jó és a rossz örök harca. Azonban mára már az irodalomban is felismerték, hogy egy fantasynek nem kötelező mindig erről szólnia, és akár hétköznapi problémákat, alaphelyzeteket is feldolgozhatnak ebben a közegben. Legjobb példa erre a mostanában eléggé felkapott regény Travis Baldreetől, a Legends & Lattes, melyben egy visszavonult ork harcos akar egy kávézót nyitni.
Hasonló elv mentén készülhetne egy humorosabb hangvételű sorozat, mely a Pajkos Póni nevű, Bríben található fogadó mindennapjait mutatná be. Különböző vendégek (a Megyéből idetévedt Zsizsik gazda, Tukok, Borbakok, Csülökök, részeg kószák és törpök), élethelyzetek kerülhetnének bemutatásra, melyekre a hobbitokhoz vagy emberekhez köthető tulajdonságok kifigurázása szórhatna humorcsillámot. Egy ilyen sorozatban meglenne az a "feelgood" jelenség, mely a film Megyében játszódó jeleneteinek zömében is megtalálható, ami elhiteti, hogy lokálisan lehetünk önfeledten boldogok még akkor is, ha globálisan nem is tűnik rózsásnak a helyzet. A mai jelenünkben pedig talán még hatásosabb lehetne egy ilyen koncepciójú sorozat, mely a gazdasági-háborús árnyékokat legalább 20-40 percre eloszlatná.
Ezek lennének tehát a mi ötleteink, meglátásaink. Ti Középfölde mely szegleteit vagy korszakait néznétek még meg szívesen sorozatban vagy filmben?