Hirdetés

Példás hőseink - Inspiráló filmes karakterek

|

Filmek és hőseik, akik ihletet adnak, inspirálnak, terelnek minket, avagy erőt adnak a hétköznapokhoz.

Hirdetés

A mozi varázsa! Nem véletlenül használják ezt a kifejezést, hiszen megannyi mindent adhat a nézőjének egy-egy alkotás akár annak világa, ábrázolása, megírtsága, kivitelezése kapcsán. Azonban egy-egy film legelemibb alkotó eleme mégis csak a karakterei, akikben magunkra ismerhetünk, azonosulhatunk velük (vagy éppen elhatárolódhatunk tőlük), visszacsatolást nyerhetünk tőlük, hogy minden rendben van velünk, és akik sokszor olyan elementáris hatást gyakorolnak a nézőire, hogy azok a későbbiekben teljesen megváltoztatják az életüket, a hivatásukat, avagy a gondolkodásukat, de az is lehet, hogy belőlük merítenek erőt a mindennapi küzdelmekhez, hogy túléljenek egy újabb munkanapot éppúgy, mint egy súlyos betegséget. Igyekeztünk összeszedni a filmipar valamilyen szempontból fontos, inspiráló, erőt adó figuráit (és nem elsősorban szuperhősökre gondoltunk), akik változást hoztak sokunk életébe, gondolkodásába, reményt adtak és adnak a mindennapjainkhoz.

Hirdetés

Wonder Woman - Wonder Woman

Kezdjük is akkor a hölgyekkel, méghozzá egy minden értelemben vett Csodanővel! Lehet, hogy Patty Jenkins filmje közel sem tökéletes (de messze jobb, mint amit az utóbbi időben a DC remélhet), viszont az elvitathatatlan tőle, hogy Gal Gadot végre megadta a nőknek is azt az eszményi női hőst a filmvásznon, aki régóta kijárt nekik és akik közül Superman óta a teremtés koronái kedvükre válogathatnak. Mert igen, ott vannak Fekete Özvegyek, Skarlát Boszorkányok és társaik, de mégis kellett, aki szó szerint is megtestesíti mindazt a girl powert, ami a (nem is annyira) gyengébbik nem része, ugyanakkor a férfiak számára is szerethető (és nem elsősorban az idomai miatt), aki nem egy férfi vágyálom, és testesíti meg mindazt az empatikus képességet, ami mégiscsak a nők sajátja. Ezt talán a fenti kép testesíti meg a leginkább, ahogy a 2017-e San Diego-i Comic-Conon egy Wonder Womannek öltözött kislány elsírta magát, hogy találkozhat hősnőjével. Fél évvel később egy másik rendezvényen már egy anyuka bőgte el magát, ahogy szintén beöltözött kislányát Gal Gadot a karjaiba vette. Csodálatos!

Groot - A Galaxis Őrzői vol. 1-2.

Kétségtelen, hogy az Őrzők majd minden tagja emblematikus vagy a coolság, vagy a szórakoztatási faktora miatt... vagy mert láthatatlan, ami egyszerre a kettő, ugyebár. Azonban a filmek rendezője, James Gunn kapott egy rendkívül aranyos levelet a las vegasi Josh Dunlaptől még 2015-ben, akinek akkor 4 éves fiának, Sawyernek Groot segített abban, hogy jobban kommunikáljon. A dysprexiában szenvedő fiú, ugyanis csak 1-2 szóban kommunikált és szigorúan csak a szüleivel, azonban apja szerint Grootot látva valami átfordult a gyerekben és ezt a pár szót más-más tartalommal kezdte felruházni, ami segitett abban is, hogy másik osztályba mehessen. Ez után számos hasonló történetet kapott Gunn, többek között egy thaiföldi autista fiúét is, aki hasonló módon Groot hatására kezdett el megnyílni a világ felé, hova tovább Grootnak is öltözött be. Valóban igaz a mondás: Mi vagyunk Groot!

Fekete Párduc - Fekete Párduc

A világ ezen a felén talán nem egészen tudjuk értékelni és átérezni azt, amit ez a film a fekete közösségnek jelent (függetlenül attól, hogy mit gondolunk róla), de nem véletlenül lett akkora siker, hogy még a Bosszúállók: Végtelen háború idejében, 2 hónappal a bemutatója idejében is az észak-amerikai box office Top 5-jében foglalt helyet. A feketéknek kétségtelenül kellett már egy olyan hős, aki nem a szokásos vicces fekete, vagy laza csávó a fehér főhős oldalán, ugyanakkor nem kaszabolja halomra az ellenfeleit és beszél tőmondatokban (lásd Penge) és még a kisebbeknek is eladható. Emellett a nézők szerint fontos volt, hogy a feketék úgy lássák, láttassák magukat, a történelmüket, ahogyan azt ők megélik, nem pedig, ahogy mások láttatják őket. Richard Hayes tiszteletes szerint, azért is fontos még a maga fikcionális szintjén is Wakanda, hogy lássák a feketék, mi mindenre képesek a tudomány, az építészet és még sok minden más területén, akik abból az Afrikából származnak, ahol egykor a piramisok is épültek. 

További Marvel, DC és egyéb hősök - Képregényfilmek

Batman, Superman, Pókember, Amerika Kapitány, X-Men és még sorolhatnánk. Nem kívánjuk az egész listát a szuperhősöknek szentelni (noha kitennének egyet), de az kétségtelen, hogy ők korunk mitológiájának a héroszai. Ők tanítanak meg minket arra, hogy "mindannyiunkban rejtőzik egy hős, aki tartást, becsületet és erőt ad, hogy végül büszkén halhassunk meg. Igaz, néha előfordul, hogy oda a remény, és le kell mondanunk a céljainkról. Még az álmainkról is." Nem véletlen, hogy mindig elolvad az internet, amikor a Marvel színészei teljesen beöltözve beteg gyerekeket látogatnak meg, amellyel nem csak örömet, hanem rengeteg reményt is adnak nekik, ami akár a súlyos kórral szembeni túlélésüket is biztosíthatja. Apróságok ezek (és talán nagyon jó marketingfogások), de akkor is hőstettek, még ha aprók is. 

Simon Spier - Kszi, Simon

És akkor itt egy másik friss versenyző, aki történetesen életre hívta eme listát. Eddig is voltak az LMBTQ közösség szempontjából (is) fontos filmek - amelyek nélkül Greg Berlanti filmje nem jöhetett volna létre -  és noha tégláról téglára kezdték bontani az előítéletek falát (amelyekből még mindig van szép számmal mit eltüntetni), ezek mégis elsősorban "csak" filmtörténeti szempontból voltak kiemelkedő, fontos alkotások. A Kszi, Simon megjelenése után azonban elöntötték a közösségi médiát a különböző coming out történetek, hovatovább cikkek sokasága jelent meg, hogy a film mennyiben segíti az előbújás, az önfelvállalás folyamatát. Rengetegen kiemelték, hogy Simon történetéből merítettek erőt: volt olyan, aki a coming outhoz, volt aki ahhoz, hogy nyilvánosan is át merje karolni, meg merje fogni a párja kezét, de olyan is, akinek anyja korábban csupán beletörődött gyermeke másságába és annak párját sem fogadta el, a film megtekintése után viszont ez teljes egészében megváltozott. Ezért mindenképp jár egy hatalmas kszi az alkotóknak. 

Harry Potter - Harry Potter-széria

J.K. Rowling történetei már azért megérnének egy misét, hogy visszaszoktattak egy egész generációt az olvasásra. Azonban dickensi hőse nagyon kellett az ezredforduló generációjának. Mert Harry lehet, hogy a történet végére Kiválasztottá válik, mégis az a képessége teszi őt különlegessé, hogy "tud szeretni". Ez pedig giccsesnek hathat ugyan, de Rowling rendkívül intelligensen vezette végig, hogy a szeretet, a barátság, az empátia, a folyamatosan, kemény leckék és veszteségek árán megtanult önállóság mekkora érték is, még akkor is, ha másban nem is vagyunk kiemelkedőek és ezek bőven elegek ahhoz, hogy egy kicsit helyrehozzuk a világot. Harry pont ezért is ragadja meg még mindig és inspirálja a fiatalokat, akik értelemszerűen együtt tudnak érezni egy hasonló, iskolás korúval, aki éppúgy keresi a helyét a világban, mint ők a saját hangjukat és általa rengeteg mindent leképezhetnek a valóságba előítéletekről éppúgy, mint a szeretetről. Varázslatos példakép!

John Keating - Holt Költők Társasága

A mai napig az egyik leginkább inspiráló karakter a filmtörténelemben diákoknak és tanároknak egyaránt. Előbbieknek azért, hogy Tatay Sándor idézettel éljünk "Mestert szerettem volnaakiért érdemes jó tanítványnak lenni.", utóbbinak pedig azért, hogy úgy érezze valóban valami értékeset, valami jót adott át az utána következő generációnak, aki jobb hellyé tehetik a világot. És egy jó tanár mindenképpen erre törekszik, John Keating figurája pedig abszolút ennek a megtestesülése.

Forrest Gump - Forrest Gump

Addig a bizonyos szépen szálldogáló tollpihéig mindig kicsit lesajnálva néztünk azokra az emberekre, akik szellemileg (finoman fogalmazva) nem voltak a toppon. Aztán jött Tom Hanks, megkínált minket egy doboz bonbonnal és megvett minket kilóra, Nixon pedig behugyozott tőle. És lehet, hogy furcsán nézünk még mindig, ha valaki elkezdi nekünk mesélni az életét, miközben a buszra várunk, de Forrest története mégis ráébresztett minket arra, hogy nem kell ahhoz zseninek lenni, hogy nagy dolgok részesei legyünk. Elég, ha a szívünk a helyén van és nem törődünk azzal, amit a világ gondol, vagy állít rólunk... még akkor sem, ha 160-as IQ-t tulajdonítanak nekünk.    

Andy Dufresne - A remény rabjai

Forrest mellett egy másik emblematikus figura 1994-ből. Andy Dufrenes és kálváriája tökéletes példája a kitartásnak és a remény erejének. Hogy olykor van, hogy nem marad másunk, csak a remény, hogy az életünk jobbra fordul és ez ad erőt a végsőkig... például, hogy sok-sok évig vájjunk egy alagutat vagy egy folyónyi szaron ússzunk át, hogy végül tiszták legyünk. 

Chris Gardner - A boldogság nyomában

Hasonló, mint Shawshank leghíresebb foglyának a története, azzal a különbséggel, hogy Chris Gardneré a valóságban is megtörtént. Nem véletlen, hogy üzleti körökben valóságos Biblia azok számára, akik a semmiből küzdik fel magukat (vagy legalábbis próbálják) a csúcsra. És persze lehet azt mondani, hogy giccses, negédes, hatásvadász Gabriele Muccino filmje, de végülis sikeresen teszi mindezt. Elvégre ha azt látjuk a monitorunk/TV-nk képernyőjén az otthon melegében, hogy a mostanra jól menő bróker egykor a kisfiával várótermek, köztéri illemhelyek területén aludt, hogy többre vigye, akkor a mi életünk már nem is tűnik olyan pokolinak, nem igaz?

Raymond Babbitt - Esőember 

A film, amely megismertette a világgal az autizmust. És noha az autizmusnak egy extrém súlyos formáját mutatta be Dustin Hoffman fantasztikus játékán keresztül, azóta temérdek hozzá hasonló karakternek nyitott utat a filmiparban és érte el, hogy kevésbé tekintsünk csodabogarakként ezekre az emberekre, még ha jelen esetben "kreténnek tűnt, kretént játszott, nem volt kretén". Az autisták is kaptak számukra egy azonosulási pontot, míg mások megtanultak irányukba nagyobb empátiával, megértéssel viszonyulni. 

Ted Kramer - Kramer kontra Kramer

Ha pedig már Dustin Hoffmannál tartunk, akkor álljon itt egy másik szerepe is és ő az egyetlen ezen a listán, aki duplán szerepel. Noha Robert Benton mozijában Meryl Streep figurája - pontosabban szempontja - is abszolút releváns, hangsúlyos, ez a film mégis az egyedülálló szülőség teljesen őszinte, giccstől (és nemtől) mentes dicshimnusza egy olyan korban, amikor a házastársi kapcsolatok kevésbé stabilak, aminek a gyerek ihatja meg a leginkább a levét. A korábbi kenyérkereső családfő, aki mégis egyfajta űrt töltött be a család életében (azért, hogy nekik legyen jobb) hirtelen egymagának kell helytállnia szülőként és gyakorlatilag meg kell ismerni a tulajdon gyerekét. Ez talán sokunk számára túlontúl ismerős, akár elvált szülők gyermekeként, akár szülőként. Ted Kramer viszont erőn felül próbál kettős szerepben helytállni és pont ettől rettentő azonosulható és példaértékű az ő figurája mind a mai napig. 

Rocky Balboa - Rocky-sorozat

Az Olasz Csődör lehagyhatatlan erről a listáról. A sportfilmek és azok főhősei A karate kölyöktől az Eddie, a Sasig már önmagukban azért készülnek el, hogy kivételes emberek kivételes példáját mutassák be (rengeteg történelmi film ugyanez a kategória), de Rocky figurája már csak a számos folytatás, no meg Bill Conti halhatatlan zenéje miatt is megkerülhetetlen. Stallone saját életének elemeit is magán viselő (hamarosan visszatérő) figurája nem csak a sokat emlegetett kitartást, az emberi teljesítőképességet állítja piedesztálra, hanem magát a kisembert is, aki nap mint nap ringbe száll és küzd meg az élet elé tiltott ellenfeleivel, mindamellett rámutat, hogy ennek a sportnak és az embernek is megvannak a határai. Még mindig technikai KO-val üt ki ez a figura.  

Katniss Everdeen - Az éhezők viadala-sorozat

Lehet, hogy sem a filmek, sem a könyvek nem éppen emlékezetesek, de Katniss figurája már csak azért is lényeges, mert egy elnyomó rezsimben jelképezi a reményt, miközben annak hamis falaiból tör ki szép fokozatosan, mindössze emberségével, empátiájával, no meg íjász tudományával. A poszáta szimbolikája és annak ereje pedig napjainkban szerte a világon felerősödő autokratikus rendszerekben nyújthat reményt sokaknak, kimondva kimondatlanul, hogy "Ha megpróbálod veszíthetsz, de ha meg sem próbálod, veszítettél." - amely minden közhelyessége ellenére nagyon is igaz (különösen olyan zenei aláfestéssel alatta, mint a The Hanging Tree). Reménykeltő még mindig.   

És most Ti jöttök! Titeket mely karakterek inspirálnak, adnak erőt, avagy változtatták meg a gondolkodásotokat?

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.