Hirdetés

Ismerd meg a Jurassic World: Világuralom prológusának vadonatúj dinóit!

|

Korábban sosem látott dinoszauruszok minden mennyiségben.

Hirdetés

Bár a Jurassic World trilógia eddigi két epizódjában bemutatkozott hibrid dinoszauruszokra épülő koncepció miatt kissé háttérbe szorultak a valódi paleontológiai felfedezések alapján rekreált őshüllők, Colin Trevorrow korábban ígéretet tett rá, hogy az általa írt és rendezett Világuralom névre keresztelt harmadik felvonásban egyetlen genetikailag kotyvasztott dinó sem lesz jelen, így pedig a hangsúly ismét az egykor valóban létező prehisztorikus élőlényeken lesz. Trevorrow hangzatos ígéretéről néhány napja végre mi magunk is meggyőződhettünk a Világuralom öt perces prológusát látva, amelyben egészen pontosan hat - az itt is feltűnő Nasutoceratops két éve a Battle at Big Rock című rövidfilmben mutatkozott be, - a Jurassic World franchise történetében eddig még soha nem látott dinoszaurusz faj került bemutatásra. Igaz, a tudományos pontosságot ezúttal is számon lehetne kérni a látottakon, azonban mi most eltekintve ettől inkább az itt felbukkanó őshüllőkről mesélnénk nektek egy keveset, szigorúan a jelenleg ismert tudományos tényeket alapul véve. 

Dreadnoughtus

2005-ben a dél-amerikai Argentínában található Patagónia Santa Cruz nevű provinciájában Kenneth Lacovara paleontológus fedezte fel a Dreadnoughtus névre keresztelt titanoszauruszok nemzetségébe tartozó saurupodát, amiről nem túlzás azt állítani, hogy eme állat egyike volt a valaha a Földön élt legnagyobb testű élőlényeknek. A több mint 26 méteres hosszúsággal rendelkező kései krétakorban létezett növényevő dinoszaurusz súlya egy 2020-as kutatás eredménye szerint akár a 49 tonnás súlyt is elérhette, aminek köszönhetően a kifejlett példányoknak valószínűleg nem sok természetes ellenséggel kellett szembenézniük életük során.

 Quetzalcoatlus

Amennyiben a Dreadnoughtust a termetének köszönhetően a szárazföld egykori koronázatlan királyaként, úgy a repülésre képes hüllők, vagyis pteroszauriák rendjébe tartozó, 1975-ben felfedezett Quetzalcoatlust a végtelennek tűnő égbolt uraként is emlegethetnénk. A 68-65,5 millió évvel a késő krétakor végén, a maastrichti időszakban élt óriási pteroszaurusz szárnyfesztávolsága elérte akár a 10-11 métert is, amihez egy jókora 200-250 kilogrammos testsúly párosult. A hatalmas méret ellenére azonban a Quetzalcoatlus csontvázának felépítése meglehetősen könnyű volt, ennek segítségével pedig akár hatalmas távolságok megtételére is képes volt anélkül, hogy szárnyaival gyakran vernie kellett volna. Táplálkozását illetően több elmélet is született az évek során, így egyesek úgy tartják, hogy a Quetzalcoatlus a meleg sekély tengerek felett repülve halakra vadászott, míg mások úgy gondolják, miszerint az állat inkább a mai keselyűkhöz hasonlóan elhullott dinoszauruszok maradványaiból lakmározott.

Oviraptor

Sokáig a paleontológusok úgy tartották, hogy az Oviraptor, azaz tojásrabló elnevezéssel illetett, 1924-ben a legendás Roy Chapman Andrews őslénykutató által megtalált lény előszeretettel fosztogatta más dinoszauruszok védtelenül hagyott fészkeit, hogy aztán az ezekben található tojásokkal csillapítsa éhségét. 1990-ben viszont több fészkelő oviraptorida felfedezés végre tiszta vizet öntött a pohárba az állatról addig széles körben elterjedt tévhitekkel kapcsolatban, ezek a leletek ugyanis arról adtak tanúbizonyságot, hogy a korábban a tojások közelében megtalált egyed valójában egy éppen fészkelő, azaz a saját utódait kikölteni igyekvő példány lehetett. Az erősen madárszerű, tudományos nevén Oviraptor philoceratops a késő krétakorban, a campaniai korszakban élt körülbelül 75 millió évvel ezelőtt. Az egészen nagy ismertségre szert tevő fajnak azonban sajnálatos módon mai napig csak egyetlen jelentős példányát sikerült megtalálni - a hozzá kapcsolódó tojásokkal együtt -, ez pedig a Mongóliában található Djadokhta-formációból került elő.

Moros Intrepidus

2013-ban, az Egyesült Államokban található Utah állambeli Emery megyében a paleontológusok néhány meglehetősen furcsa végtagcsontot találtak, amiknek a rejtélyét egészen 2019-ig nem is sikerült megoldani. 2019 februárjában viszont a tudósok hivatalosan is kijelentették, hogy egy vadonatúj theropoda dinoszaurusz faj maradványaira bukkantak, ami a Moros Intrepidus nevet kapta. Az egészen apró, mindössze 78 kilogrammot nyomó miniatűr T-Rex-ként is felfogható állat roppant karcsú felépítéssel rendelkezett, és legjobb tudomásunk szerint egész testét kezdetleges tollak borították.

Iguanodon

A többivel ellentétben talán az egyik legismertebb kacsacsőrű dinoszauruszfajként ismeretes Iguanodont nem kell bemutatni, hiszen az 1882-ben Gideon Mantell angol geológus által felfedezett, 130-120 millió évvel ezelőtti Európában élt őslénnyel már megannyi ismeretterjesztő dokumentumfilmben, sőt még a Disney egyik legcsúfosabb 2000-es évekbeli bukásaként elkönyvelt Dínóban is találkozhattunk. A nagyméretű, igencsak testes növényevő egyik jellegzetes ismertetőjegye a mellső lábain található, hegyes hüvelykujj-tüske, ami a feltételezések alapján az állat a ragadozók elleni védekezésre, illetve az élelemgyűjtés során használhatott. A négy, illetve akár két lábon is járni képes Iguanodon felnőtt korára a 10-13 méteres hosszúságot, átlagos tömegét tekintve pedig a 3 tonna körüli súlyt is elérhette. 

Giganotosaurus

Már a Giganotosaurus szó jelentése is (óriási déli gyík) sokat elmond ennek a késő krétakornak a cenomani időszakában, azaz 99-97 millió évvel ezelőtt élt csúcsragadozónak a méreteiről. Az egyik legnagyobb szárazföldi húsevő dinoszauruszként ismert Giganotosaurus caroliniit 1993-ban, az Argentína déli felén található Patagóniában fedezte fel Ruben Carolini, aki ekkoriban amatőr fosszíliavadászként mondhatni megcsípte a főnyereményt. A Carcharodontosauridae családba tartozó új theropoda dinoszaurusz felfedezéséről a nyilvánosság hivatalosan viszont csak 1995-ben, a Nature című tudományos folyóiratban szerezhetett tudomást. Nevéhez méltóan a Giganotosaurus minden téren igazán gigászinak minősül, ugyanis a legnagyobb eddig megtalált példány csontvázának hossza becslések alapján nem kevesebb, mint a 13,2 méteres hosszat is elérte, amivel a Giga - még ha csak alig egy méterrel is, de . meghaladta a zsarnok gyík, vagyis a Tyrannosaurus Rex 12,3 méteres hosszát. Ehhez társult még az állat feltételezések szerint 4,2-13,8 tonnás tömege, amivel a Giganotosaurusnak bizonyára nem esett nehezére nála jóval nagyobb növényevőket is elejtenie. Noha méretek tekintetében a Giganotosaurus valóban lekörözte a T-Rexet, végül itt is érvényesült a többet ésszel, mint erővel elve, hiszen az állat koponyáján végzett kutatások alapján a Giga agyának térfogata jócskán elmaradt a tyrannosauridák agyáétól, ami így a Rexével összehasonlítva körülbelül csak fele akkora mérettel rendelkezhetett, mint a jó 30 millió évvel később megjelenő T-Rex.  

Forrás: ScreenRant, Wikipédia

Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.