Nevezték őt már sok mindennek. Szörnynek, bestiának, a világ nyolcadik csodájának. King Kong Godzillához hasonlóan szintén megfordult már párszor a mozik vásznain, így a Godzilla vs. Kong mozira készülve most helyre billentjük a természet egyensúlyát. Az alábbiakban tehát öt olyan King Kong mozit fogok bemutatni, amit mindenképp érdemes lehet meglesni az óriásmajom és az óriásgyík soron következő összecsapására hangolódva. Ahogyan legutóbb, úgy most is fontos kiemelni, hogy az alábbi lista nem rangsor, így elsősorban azokat a King Kong filmeket vettem közelebbről is szemügyre, amik ilyen vagy olyan módon, de meghatározó szerepet töltöttek be King Kong filmes pályafutásának történetében.
King Kong Escapes (1967)
Az 1967-es King Kong Escapes szám szerint már a második olyan King Kong mozi volt a történelemben, melyet a Godzillát megalkotó japán Toho stúdió hozott tető alá. Ennek megfelelően a film története kísértetiesen hasonlít egy-egy mondhatni klasszikus Godzilla kalandra. Ugyanis Kong eme inkarnációjának egy gonosz őrült tudós által létrehozott Mechani-Kong névre keresztelt ellenlábast kellett legyűrnie, ha megakarta menteni Tokió hőn szeretett városát. A kísértetiesen ismerős, ám ettől még rendkívül furcsának ható alapfelállás ellenére bármennyire is szeretném rávágni a borzasztó jelzőt, ez sokkal inkább a bűnös élvezet kategóriában találta meg a maga helyét.
King Kong (1933)
King Kong legelső, mai napig klasszikusként emlegetett felbukkanása, noha már kissé megrágta az idő vasfoga, ám technikai bravúrjait közelebbről is megvizsgálva teljesen érthető, hogy az óriásira nőtt gorilla anno miért is lopta be magát rögtön az emberek szívébe. A stop-motion technológiával életre keltett King Kong, valamint a miniatürizált díszletek használata valami olyasmit kínált az akkori kor mozi nézőinek, amit manapság már szimplán csak úgy nevezünk, hogy a filmkészítés csodája.
King Kong vs. Godzilla (1962)
Ahogyan azt már fentebb említettem, a Toho nem a King Kong Escapesszel kezdett bele az óriási majmot a főszerepbe állító filmek gyártásába. Legelső ilyen portékájuk természetesen nem is lehetett más, mint a King Kong vs. Godzilla, ahol a két legendás Kaiju karrierjük során először végre megmutathatta ország-világ előtt, hogy vajon melyikük jogosult a szörnyek koronázatlan királya címre. Habár a film cselekménye önmagában nem rejt túl sok izgalmat, azon kívül, hogy hozza a Toho stúdiótól már megszokott paneleket, magának az alkotás elkészültének története azonban tartogat néhány izgalmas meglepetést.
Az egész alapötlet, miszerint Kongot eresszük össze egy másik szörnnyel még King Kong stop-motion animátorának, Willis H. O'Brien fejéből pattant ki, azonban ő ezt eredetileg magával Frankensteinnel képzelte el, semmint a japánok közkedvelt gojirájával. Bár O'Brien reménykedett benne, hogy a Universal stúdió végső soron zöld utat ad elképzeléseinek, a fejesek nem igazán látták meg a potenciált a projektben. Maga az alapötlet végül így is gyönyörű karriert futott be, mikor azok egy ügyeskedő producernek, John Becknek hála a Tohónál kötöttek ki, akik eztán a Universallal ellentétben nem is voltak restek megadni a zöld lámpát a produkciónak, csak épp Godzillát megtéve Kong ellenfelének. A többi pedig - ahogy mondani szokták - már történelem.
Kong: Skull Island (2017)
A Legendary 2014-es Godzilla rebootjával útjára indított Monsterverse második felvonásaként napvilágot látott Jordan Vogt Roberts által dirigált Kong: Koponya sziget véghez vitte a lehetetlent: Néhány kötelező elemtől eltekintve egy a franchise számára addig még ismeretlen korszakba, pontosabban a Vietnámi háború idejébe helyezte King Kong legendáját, ezzel hozva rég nem látott frissességet a sokat látott franchise vérkeringésébe. Legnagyobb bravúrjai közt azonban mégis a nagyszerű szereposztást, a minden eddiginél gigászibb méretű Kongot, valamint az Apokalipszis most! előtt tisztelgő hangulatot hozhatjuk fel elsősorban, ahol a Monsterverse eddigi legjobban sikerült szörnybunyói mellett egy Kaiju moziktól egészen szokatlan kérdést is sikerült körül járni azzal kapcsolatban, hogy vajon mi fán is teremnek a valódi szörnyetegek.
King Kong (2005)
A Gyűrűk Ura trilógiával a hollywoodi álomgyár legnagyobb nevei közé bekerült Peter Jackson már egészen gyerekkora óta rajongott King Kongért, így nem is lehetett sokáig kérdés, hogy Középfölde után vajon miféle projektbe fog belevágni legközelebb. Jackson már jóval a Gyűrűk Ura filmek előtt, 1990-ben felvetette a Universalnak az általa dédelgetett King Kong remake ötletét, ám ekkortájt a stúdió annak rendje és módja szerint elhajtotta a fenébe, mondván egy új Godzilla film és egy Joe, az óriás gorilla mellett már nincs helye egy harmadik hasonszőrű alkotásnak a piacon. Tizenöt évvel később persze Jackson véghez vihette nagy álmát, azaz remake-elhette az eredeti 1933-as King Kongot, amely a kor igényeihez igazítva egyáltalán nem okozott csalódást.
A klasszikus kalandfilm zsáner legmélyebb bugyraiba merészkedő Jackson a motion-capture nagymester Andy Serkis segedelmével korábban sosem látott érzelmeket volt képes filmre vinni az óriásgorillával, aki a játékidő előrehaladtával egyre inkább érződött egy sebzett lelkű hősnek, semmint hagyományos értelemben vett bestiának. Mondanom sem kell, hogy Jackson King Kongja egyaránt ellopta a kritikusok és a közönség szívét, amelybe mindössze a kissé hosszúnak ítélt háromórás játékidőt illetően sikerült csak belekötni. A több mint 207 millió dolláros költségvetésével majd 562 millió dollárt elérő összbevételével, a 84%-os Rotten Tomatoes százalékról nem is beszélve Peter Jackson King Kongját nyugodtan nevezhetjük minden idők legsikeresebb remake-jének. Elvégre nem sok remake van-e földön, melynek sikerült felülmúlnia az azt megihlető eredeti művet.